Hogy helyes: készen vagy készek vagyunk?

Készen vagyunk: valamibe belefogtunk és elkészültünk vele.

Készek vagyunk: 1. készek vagyunk támogatni a dolgot. 2. Készek vagyunk - kikészültünk.

1. Készek vagyunk a feladatRA! (Felkészültünk rá, meg tudjuk oldani, el tudjuk végezni, felkészültünk.)

2. Készen/kész vagyunk a feladattal.

A "kész" szót, mint "elkészült", nem tesszük többes számba, ha többen elkészültek.

A "kész" szót, mint "készen áll, felkészült", többes számba tehetjük több alany esetén.

viszont érdekes módon más szövegkörnyezetben fordítva is lehetnek ezek a szavak, hiszen:

KÉSZEN állunk a feladatra...

(ez ugye azt jelenti: 'készek vagyunk rá')

és pl.:

Átnézem a feladatok listáját, és kipipálom azokat, amelyek KÉSZEK... (vagyis: amelyek 'elkészültek')

Én valahogy úgy fognám meg, hogy a „készen vagyunk” esetén valami külső dolog az, ami elkészült. A „készek vagyunk” esetén meg mi magunk készültünk el.

Készek vagyunk = mi készültünk el (vagy készültünk fel).

Készen vagyunk = valamit elkészítettünk.

Készek vagyunk támogatni a dolgot = mi készültünk el, hogy képesek legyünk a dolog támogatására. (De még nem támogatjuk jelenleg.)

Készen vagyunk a feladattal = elkészítettük a feladatot, a feladat készült el.

Készek vagyunk a feladatra = mi készültünk el/fel arra, hogy elkezdjük megcsinálni a feladatot. (De még nem csináltuk meg őket.)

KÉSZEN állunk a feladatra = az „állásunk” – állapotunk készült el, hogy a feladat elvégzésére alkalmasak legyünk.

Átnézem a feladatok listáját, és kipipálom azokat, amelyek KÉSZEK = a feladat szempontjából saját maga az, ami elkészült. Itt kvázi a feladatok mondják magukról, hogy „készek vagyunk”, én meg átnézem ezeket, és kipipálom azokat a feladatokat, amik ezt mondják magukról.

hű, hát bevallom, hogy ez a magyarázat nekem nagyon nem "jön be", erőltetettnek tűnik... :-/

(az állapotunk készült el? áhh, mi állunk készen – csak más ige, más kifejezés, máshogy mondjuk;

"a feladatok mondják magukról"? csudát, én mondom róla, én nyilvánítom késznek, én mondom, hogy azok készek)

nem kell túllogikázni, ez egyszerűen így alakult.

kész vagy (akár te magad, akár az állapotod, akár az, amit csinálsz)

készen állsz (te magad, valamire)

amúgy ez az egész "kész" dolog teljesen "zagyva", számtól-személytől-egyebektől függően is, mert bár egy szónak tűnik, többféle jelentése és használat van, amit észre sem veszünk anyanyelviként, de ha valakit meg kéne tanítani rá, akkor belepistulnánk... csak ízelítőnek:

----

ha azt jelenti, hogy elkészült valamivel, akkor:

"Zoli kész." / "Zoli kész van." / "Zoli készen van."

(Miközben más hasonló(nak tűnő) esetben E/3-jelenidő-kijelentőben a van-os megoldás nem játszana: "Zoli okos." és nem "okos van")

----

ha a kész azt jelenti, hogy kikészült/elfáradt/hülye (tehát a szokásosból kicsit kilógó, spéci jelentése van), akkor viszont már beilleszkedik a szokásos rendszerbe:

"Zoli kész.", és nem igazán jók a van-os formák (*"Zoli kész van." / *"Zoli készen van.")

----

"Zoli kész van." – megbeszéltük, hogy ez inkább azt jelenti, hogy elkészült.

ugyanakkor ha így folytatódik, az is jól van magyarul, mégis a 'készen állós' jelentésbe ment át:

"Zoli kész van arra, hogy megmérkőzzön Attilával."

----

Na akkor lássuk ezt: "készen áll"

ez a kifejezés sima ügynek tűnik, készen állok, készen állsz stb.

de ha megfodítod a szórendet, akkor már átmehet az 'elkészült' jelentésbe:

– Megcsináltad a feladatot, elhoztad a szatyrot?

– Hogyne, itt állok, készen. Mehetek pihenni?

(Nem mondom, hogy gyakori, de ha éppen így alakul, akkor értjük.)

----

És hány féle mondatot lehet mondani az ebből képzett igével... pl.:

Zoli elkészült a feladattal.

A feladat elkészült. És Zoli is elkészült (vele)...

Tehát Zoli felkészült. ami jelentheti igeként azt is, hogy vizsga előtt felkészült, meg melléknévként azt is, hogy ő egy felkészült ember... – persze más esetben már nem egyforma: a fiúk tavaly felkészültek / a fiúk tavaly felkészültek voltak.

Látszólag mindegy, de ha azt mondom, hogy "a téged műtő orvos 15 éve már levizsgázott ebből, tehát felkészült", akkor nagyon nem mindegy, hogy annak idején, arra a vizsgára felkészült (ige), vagy most felkészült állapotban van egy ilyen műtétre. :-)

...

Visszatérve tehát Zoli kész lett a feladattal – pedig a feladatot eredetileg Attila készítette. (ő találta ki)

vagy így is jó:

A feladatot Attila készítette el. (ő találta ki)

Zoli pedig elkészült vele. (megoldotta)

Persze Attila is elkészült vele, amikor kreálta.

De az már nem hangzik jól, hogy "Zoli készítette el": ez így (-ít-tel és el-lel) inkább csak a létrehozást jelenti, a megoldást nem. (bár simán előfordulhat)

Persze ha a feladat az, hogy létrehozzunk valamit, akkor...

akkor Zoli elkészült a feladattal: elkészítette a papírhajót.

...

Tehát:

a feladatot Attila készítette el,

órán kikészítette a tanári asztalra,

utána Zoli hamar elkészült vele,

mert Zolit Éva készítette fel.

ez alatt Zoli kikészítette Évát

(mindkettőjük teljesen kész...).

Végül azért Zoli elkészült a feladattal:

elkészítette amit kell:

egy bőr kulcstartót – amelyhez az előkészített bőrt ki kellett készíteni...

stb.

Ahogy a költő mondta: "Amire ezt megtanulod, beleőszülsz, idegen."

[természetesen mindennek van oka, "logikája", története... vagy meg tudjuk magyarázni, vagy nem, vagy értjük, vagy nem, vagy fel tudjuk deríteni, vagy nem...]

szóval ez élő nyelv, nem áltis matek :-)