Miért használják a budapestiek helytelenül?

Engem meg az zavar, ahogy Kárpátalján beszélnek. Pl. "mikor jöttök nálunk" hozzánk helyett. A nálunk helyet jelent nem iranyt!

De van egy csomó ilyen hátborzongató

#51: köszi a linket! jól beszél. :-)

#50: "a MÉDIA helytelen névhasználat áll szemben a kárpataljai magyar emberekével"

A médiában is emberek beszélnek/írnak... lehet, hogy jobbára budapestiek. Tehát az látjuk, hogy a budapestiek külviszonyragot használnak, és ezért van így gyakran a médiában is. Oké, azt értem, hogy ez téged zavar. (Illetve nem értem, de tudomásul veszem.) Ha majd találkozunk, és beszélgetünk, megpróbálok odafigyelni rá.

"Az egyszerű budapesti emberek és az ország többi polgára akiknek nincs közük a médiához egyáltalán ki se mondják, le se írják se így, se úgy a Beregszász nevet, mivel az nem része az életüknek."

Igen, ez a furcsa „érv” már korábban is elhangzott, és megpróbáltam elengedni a fülem mellett, de ha már ennyire lovagolsz rajta: remek, hogy már nemcsak azt mondod meg a budapestieknek, hogy hogyan ragozzák a Beregszászt, hanem azt is megtudhatjuk tőled, hogy szokták-e mondani, és egyáltalán, hogy része-e az életüknek...

A dolog úgy áll, hogy akár része az életüknek, akár nem, az emberek használnak bizonyos szavakat (pl. településneveket, akkor is, ha nem ott élnek), és ha ezeknek nem ismerik a ragozását, akkor valahogy "ösztönösen" (a nyelvérzékükre hagyatkozva) ragozzák őket.

Úgy tűnik, hogy a helyiek valamiért máshogy szokták ragozni, mint a többiek. Akik nem oda kötődnek, azoknak máshogy jön a nyelvére. Ezért kétféle ragozása van. Na és?

"Ha hallják is a Beregszászon nevet, nekik nem tűnik fel annak idegen hangzása."

Vajon miért... Talán ugyanazért, amiért azoknak is így volt természetesebb, akik nem odavalósiként kimondták ezt a szót...

Ezzel a támadó stílussal nem fogsz nagy tetszést aratni azok között, akiket megpróbálsz meggyőzni...

"AZ AKADÉMIAI LEÌRÓ NYELVTAN ... Mivel ezt az akadémiai izét budapesBEN, írták olyan emberek akik hatalmi szóval ijelentették hogy ez az irodalmi nyelv és kész."

Mire jó ez az alaptalan, értelmetlen fröcsögés?... A leíró nyelvtan leírja, hogy mit lát a nyelvhasználók körében. Ahogy te is látod: sokan azt mondják, hogy Beregszászban, sokan meg azt, hogy Beregszászon. Tehát két formában él. Ha ezt rögzíti bármilyen leíró nyelvtan vagy szótár, akkor jól teszi, hiszen ez a dolga.

Az emberek nem a leíró nyelvtan alapján tanulnak meg magyarul beszélni (még a médiában dolgozók sem), ne viccelj már...

"A nyelv használatot irànyító hivatalnokokat (mert nem tudósok az tuti) az egységesítés vágya vezérli."

Miről beszélsz? Miféle hivatal? Miféle irányítás??... Tényleg nehéz veled beszélni... :-(((

És az "egységesítés vágya"? Nem veszed észre, hogy pont te vagy az, aki egységesíteni szeretne valamit, ami több formában is él? Ez már nagyon gáz... Ha még ezt sem látod, akkor kezdem úgy érezni én is, hogy itt kár minden szóért... :-/

"A cikkhez nincs közöm, most láttam először, de ez is mutatja hogy a kárpátaljai emberek számára idegen ez az új módi ragozás."

A budapestieknek meg idegen az ottani ragozás. Na és? Miért akarod tűzzel-vassal egységesíteni?... Tűrhetetlen számodra ez a nyelvi rendetlenség, mi?...

"Mi nem valami fura tájszólást akarunk hivatalossá tenni"

Hogy "ti" mit akartok, arra nem mernék következtetni egyetlen ember ámokfutásából… de _te_ pontosan ezt teszed: egy fura tájszólást akarsz hivatalossá tenni. (innen nézve legalábbis)

"egy régóta, széleskörben elfogadott, hagyományos névhasználathoz ragaszkodunk."

Nagyon helyes! Használjátok is úgy! Nagyon szeretném, ha mindenki őrizné a saját környezetének, tájegységének, településének, családjának a nyelvét! – És nagyon szeretném, ha egyik ember sem mondaná meg a másiknak, hogy mit hogyan mondjon...

"Nem tudom miért lóg ki ez a városnév a többi kárpátaljai városnév közül, de így volt és így van."

Helyes, maradjon is így!

"Miért nem vitatjátok el pl Esztergom ragozását?"

Elvitatás? Miről beszélsz?! :-o Nem vitatunk el semmit... Te vitatod el a budapestiek jogát, hogy a saját nyelvváltozatukat használják. És ez elég szörnyű.

"A nyelvtan melyik szabályát vettem semmibe?"

Azt, hogy a nyelv olyan (és úgy "helyes"), ahogy a nyelvhasználók beszélik. Ahány nyelvhasználó, annyi nyelvváltozat.

"Az hogy az Akadémiai leíró nyelvtanba hibásan került be valami, az nem ok arra hogy örökre úgy maradjon."

Mi került bele hibásan? Talán nem igaz, hogy mindkét formában ragozzák a magyarok azt a helységnevet? De hiszen éppen arról megy a szájtépés, hogy mindkét formában él...

"A Föld már akkor is a Nap körül keringett amikor a hivatalos álláspont szerint Nap keringett a Föld körül és eretneknek nyilvánították aki ki merte mondani az igazságot."

Az igazság az, hogy a Beregszász nevet kétféle módon is ragozzák. Próbálj ezzel megbarátkozni.

"Ideje volna már nem a hatalom jogán eldönteni a vitás kérdéseket."

Milyen vitás kérdésre gondolsz? (Beregszász ragozása biztos nem az, hiszen te is, meg mi is azt hajtogatjuk, hogy az emberek kétféleképpen ragozzák...)

Esetleg az a kérdés, hogy muszáj-e egységesíteni? – Nem muszáj. Akármennyire is akarod.

Vagy arra, hogy kulturált dolog-e a másik magyarnak megmondani, hogy hogy beszéljen magyarul? – Nem az, minimum udvariatlanságnak nevezném. (bár ilyen vehemenciával már valami rosszabb annál….)

"Amikor Hódmezővásárhelyen jártam, az ottaniak is sérelmezték, hogy a Rózsa Sándor film forgatásakor a pesti filmesek nem vették a fáradtságot, hogy egy helyi emberrel átnézessék a film szövegét, hogy az hiteles legyen a csongrádi dialektus szempontjából."

Hát az egy egészen más szitu: a filmben nyilván(?) az lett volna jó, ha egy adott tájon játszódó filmben az ottani "nyelvet" használnák. Persze ez sokszor nincs így, és ezek szerint itt sem valósították meg.

Amiről itt beszélünk, az más: a budapestiek budapestiül beszélnek, a beregszásziak beregszásziul (eddig oké) – és erre te egyszer csak meg akarod mondani a budapestieknek, hogy valamit ezentúl beregszásziul mondjanak. Ez röhej.

"A vásárhelyieknek szerencséjük van hogy nem kell naponta hallaniuk a számukra fülsértő szöveget, mert igen ritkán találkoznak a filmmel."

Nyilván naponta hallanak budapesti szöveget, a filmtől függetlenül is. Ne gondold, hogy mindenkinek bántja a fülét minden, ami nem a saját nyelvváltozatának felel meg... Vannak egész normális hozzáállású emberek is.

"én sem vagyok beregszászi, csak azért emelek szót a helyes névhasználat érdekében, mert bennünket, kárpátaljai magyarokat zavar amit a médiából hallunk, látunk."

Beszélj nyugodtan csak a saját nevedben...

Ahogy már írtam, nincs "helyes". Az van, amit a nyelvhasználók beszélnek.

A médiát hagyjuk, annak most csak annyi szerepe van, hogy a médián keresztül jut el hozzátok a "budapesti beszéd", avagy a "köznyelv". De ettől még nem kell rajta bosszankodni. gondolom, az sem zavar, ha a többi helyi nyelvjárási szavatok helyett "budapesti" szavakat hallotok a tévében – valahogy próbáljátok meg kibírni azt is, ha a település nevét máshogy ragozzuk...

"Miért állítod hogy van két embertömeg akik kétféleképpen használják az adott nevet?"

Mert _most_ szemmel láthatóan ez a helyzet. Mindegy, hogy a média miatt, vagy más miatt – a jelenlegi nyelvállapot ez.

"Már többször leírtam, hogy Magyarországon az emberek igen nagy többsége sose hallott Beregazászról, ezért nem is beszélnek róla sehogy."

Igen, többször leírtad – de eddig sem volt ennek semmi alapja, és ez mára sem változott meg.

"Viszont média munkatársai kb 20 éve elkezdtek terjeszteni egy másik változatot."

Lehet, hogy ennek köszönhető, hogy az emberek igen nagy többsége hallott Beregszászról...

"Mi lenne ha ugyanúgy hagynák Beregszász ragozását ahogy az kialakult az évszázadok folyamán? Miért pont ezt változtatják meg azáltal hogy a magyarországi emberek talán életükben elöször a Beregszászon, Beregszászra változatot hallják, látják és maguk is így használják ezután?"

Ezzel nem változtatják meg azt, ahogy ti használjátok. Eddig is mondtak már rá több példát, amely azt igazolja, hogy ez olyan településnévként van számontartva, amelynek kétféle a ragozása.

Itt is:

[link]

(plusz még szépen, szakszerűen el is van magyarázva a jelenség)

"Ha többi település nevének ragozását meghagyják az eredeti formájában, miért pont Beregszászét változtatják meg a helytelen névhasználattal?"

Nem változtatta meg senki. Pontosan ugyanúgy ragozod, mint azelőtt, nem?

"A magyar nyelv napján kiírtam ezt a kérdést, nem gondoltam, hogy magyar emberektől kell megvédenem a nyelvünket."

Szélmalomharcot vívsz. (Én meg sziszifuszi munkát végzek... de jó.)

"Az emberek nem a nyelvérzékük alapján használnak egy nevet, hanem ahogy azt gyakran hallják, azt veszik természetesnek. A gyerek is úgy kezd el beszélni ahogy a szüleitől hallja."

Igen – így alakul ki a nyelvérzéke. :-)

"A felnőttek is többször hallják a számukra még új nevet és azt kezdik használni ha esetleg szükségük van rá."

Előfordulhat. Ha esetleg itt az történt, hogy egyetlen ember kitalált valamit, és ilyen alaposan elterjesztette (ha-ha), akkor is azt kell mondanunk, hogy most már el van terjedve, tehát most már ez a másik ragozás is él.

"Nem az a helyzet, hogy régóta él egymás mellett két embercsoport akik kétféle képpen ragozzák ugyanazt a nevet és most az egyik csoport rá akarja erőltetni a maga változatát a másikra."

Hogy régóta vagy nem, az szubjektív, de az biztos, hogy most az egyik csoport egyik tagja rá akarja erőltetni a maga változatát a másikra.

"Az a helyzet hogy vagyunk mi, kárpátaljaiak és úgy használjuk az adott nevet ahogy őseink is; és van a budapesti média, ami terjeszt egy eddig nem létező változatot."

OK, ebben megegyezhetünk. Tehát van két forma, amelyek el vannak terjedve, az egyik itt, a másik ott.

"A Beregszászban szó nem beregszásziul van, hanem magyarul. Ahogy az Esztergomban szó se esztergomiul van, hanem magyarul."

És ahogy a Beregszászon is magyarul van.