Miért használják a budapestiek helytelenül?
válasza:"Azért nem irreleváns a dolog mert a Szeged és az Eger teljesen azonos szerkezetileg"
Tökre nem. Például az egyiknek rö betű van a végén, a másiknak meg dö betű. Ez pont egy elég lényeges különbség ebből a szempontból, ugyanis pl. itt [link] olvashatod a következőt:
„2. A magyar — de nem csupán a magyarországi — helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk. Az idetartozó típusok:
(a) magánhangzóra végződő nevek (az i kivételével): Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Szikszón;
(b) a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyeshalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Máramarosszigeten, Aggteleken, Temesváron, Nagyváradon;
(c) a mássalhangzóra végződő nevek többsége: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Vámosgyörkön.
3. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Az idetartozó típusok:
(a) a -falu és a -szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban;
(b) az i, j, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Zamárdiban, Tokajban, Kálban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben.”
Ahogy látod, pont említve is van a két példád: Szegeden és Egerben. Talán számodra is látható, hogy a helyragok szempontjából az utolsó betűnek van jelentősége, annak viszont vajmi kevés, hogy véletlenül mindkettőben két e betű van.
"mégis más helyragokkal honosodott meg a magyar köznyelvben. Tehát nem elvont szabályok eredménye."
Úgy tűnik, hogy nem "mégis", hanem mindkettő éppen illeszkedik a megfigyelhető rendszerbe. (Ugyebár ezt a rendszert sem kitalálták valaki, hanem így alakult ki... vö. "kialakult nyelvi hagyomány" – tkp. az egész nyelv egy "kialakult hagyomány", szőröstül-bőröstül...)
Ez a "meghonosodás" viszont már az előző körben is megütötte a szemem, és most megint használod: mi ezen a "meghonosodás"? Ez valami idegen nyelvből jön, amely gyökeret vert a magyarban is? Azt hiszem, a meghosodás nem a megfelelő szó ide...
"A közismert városnevek toldalékolása körül nincs gond, viszont a Magyarországon alig ismert, nagyon ritkán használt neveknél már annál inkább."
Semmi gond velük: mi, magyar anyanyelvűek többféleképpen toldalékoljuk őket. Ez nem gond. A gond az, hogy ezt nem tudod elfogadni.
"Mivel nem tudják hogy használják az arra lakó emberek ezért kényelmességből a leggyakrabban használt on en, ra, ra toldalékot csapják az ilyen települések neveihez."
Igen, ahogy fentebb is idéztem: "A magyar — de nem csupán a magyarországi — helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk." _Ez_ a "kialakult nyelvi hagyomány".
"Magánbeszélgetésben mindenki úgy beszél ahogy akar, de amikor megjelenik valami az írott sajtóban, tvben, rádióban, interneten akkor már oda kellene figyelni, tiszteletben tartani a kialakult nyelvi hagyományokat."
Aki nem tartja tiszteletben a kialakult nyelvi hagyománt, hanem egy hónapja ágál itt ellene, az te vagy.
válasza:"Szerencsére eggyel se találkoztam élőben aki a Beregszászon változatot használja. Különös ismerőseid laknak Kárpátalján."
FYI: én is küldtem neked korábban "különös" idézeteket, pl. a település honlapjáról is jó sokat.
Itt élő embertől soha nem hallottam a Beregszászon változatot. Kb 15 éve találkoztam vele először a magyarországi médiában. A régebbi kárpátalji újságokban is kivétel nélkül mindig a Beregszászban változatot olvastam.
Szóval ne mond azt hogy én nem tudom a saját nyelvi hagyományunkat
válasza:"Itt élő embertől soha nem hallottam a Beregszászon változatot."
Más válaszadók viszont hallottak.
Én valóban csak írásbeli találatokat vonultattam fel. Lehet, hogy ebben pont éles különbség van a szóbeli és az írásbeli szokások között (mint a ba/be–ban/ben használatában)...(?)
De kerestem neked ilyet, hogy mégiscsak hallj ilyet egyszer, ha már beregszászi vagy:
Beregszászi Olga:
"...Kárpátalján, Beregszászon születtem..."
"Anyukám színésznő lett volna, ha nem jön Beregszászra."
"Anyukám eljött Beregszászra apámmal..."
Hát nem hallgatom végig... még "beletekerek" a végére:
"Beregszászon mindenki, mindenki ismeri..."
"...Ez így jó, mert járunk hozzá, és akkor mégis Beregszászon vagy..."
(A riporternő is rendre így mondja, de azt nem idézem, hiszen Balczó Kornélia a Buda Környéki TV-ben nyilván a bűnös bp.-i média része, az ő nyelvhasználata nem a helyiek beszédre volna példa.)
"Kb. 15 éve találkoztam vele először a magyarországi médiában. A régebbi kárpátalji újságokban is kivétel nélkül mindig a Beregszászban változatot olvastam."
Oké. De mi most a mai nyelvről beszélünk, abban pedig mindkettő él.
"Szóval ne mondd azt, hogy én nem tudom a saját nyelvi hagyományunkat"
Oké, lehet, hogy csak úgy teszel, ezt nem tudhatom.
Te viszont folyamatosan megkérdőjelezed azoknak a nyelvi hagyományát, akik külviszonyraggal használják. Szép dolog ez?...
Az ő nyelvváltozatukban úgy mondják: Beregszászon. Ez az ő nyelvi hagyományunk. Tessék szíves lenni tiszteletben tartani.
Hála? az internetnek a fiatalok beszéde sokkal közelebb áll a budapestiek beszédéhez mint a velük egy háztartásban élő nagyszüleikéhez.
Egy példa. Amikor először jártam Magyarországon és köszönt valaki hogy Hello hirtelenjében alig tudtam válaszként visszaköszönni. Addig csak az amerikai filmekben hallottam ezt a szót.Ma már nálunk is a leggyakoribb köszönési forma a Hello.
A média batására, illetve akik hosszabb ideig tanultak, dolgoztak Magyarországon az emberek szinte azonnal átveszik a pesti beszédet. A színmagyar kárpátaljai falvak fiatalsága kis túlzással pestiesebben beszél a pestiektől.
A fentebb felsorolt példák is azt bizonyítják milyen nagy hatással van az emberekre a média. Azt tekintik etalonnak amit a média közvetít számukra. Ezért találsz olyan sok bizonyítékot a Beregszászon, Beregszászra használatára.
Az itt élő emberek a hagyományaikat az elmaradottság jelének tekintik és minél előbb igyekeznek megszabadulni tőle. Az 1910 es években született öregekkel beszélgetve semmi nyomát nem találtam néptáncnak, népdalnak, népmesének stb. Az erdélyi, székelyföldi ilyen korú emberektől még rengeteget gyűjtöttek a néprajzosok.
Sajnos visszaszorulóban, kiveszőben van ez a nyelvi hagyományunk is.
válasza:Hagyd már ezt a budapesti beszéd dolgot. Soha nem voltam budapesti mégis úgy mondom ahogy a "pesti beszédben" van. Akkor én nem magyarul hanem budapestiül beszélek?
Fogadd el, hogy nem helytelen csak nálatok nem megszokott. Ezt már napok óta írjuk neked.
Ez is jó, és az is jó. A megszokás egy másik dolog.
Max így tudni fogják, hogy nem oda valósi az illető. Tá-dámm! :D
Te most végülis azt akarod elfogadtatni "helyesnek" ahogy ti mondjátok ott. 150 ezer ember a 10 millióval szemben.
És mi mégsem mondjuk, hogy hibásan beszélsz, pedig nekem mocskosul b@$$za a fülem, de elfogadom, hogy nálatok az a "hivatalos" forma. Meg fogja érteni bárki a másik változatot és nem fog rugózni rajta.
Pilóta.
Hányszor írjam még le neked hogy nem 10 millió áll szemben 150000 el szemben?
A Magyarországon élő emberek életének nem része Beregszász így nincs is mit róla beszélnetek. Mi viszont naponta akár többször is használjuk mert része a mindennapi életünknek.
Pár hírszerkesztő tudatlansága és hanyagsága áll szemben 150 ezer ember hagyományával.
válasza:Mérhetetlenül bosszantó és felháborító, hogy maroknyi beregszászi tanár és szerkesztő és művész összefogott, hogy meghágja a magyar nyelv szabályait, és terjeszti a mételyt – amely immár a GYK-t is elérte!...
Beregszász a magyar nyelvi hagyomány szerint külviszonyraggal toldalékolandó (hiszen mássalhangzóra végződő, de nem i, j, ly, m, n, ny, r végű), és ezt minden egészséges nyelvérzékű magyar beszélő tudja is, hiszen érzi.
Gyalázat, hogy egyesek azt gondolják, hogy mindent megtehetnek szent anyanyelvünkkel. És még arra hivatkoznak, hogy már a nagyszüleik is... Nekem meg már a déd- és az ükszüleim is azt mondták, hogy Beregszászon! Na?...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!