Miért használják a budapestiek helytelenül?
"Hányszor írjam még le neked, hogy nem 10 millió áll szemben 150000-rel?
Pár hírszerkesztő tudatlansága és hanyagsága áll szemben 150 ezer ember hagyományával."
Szerinted az a pár tudatlan és hanyag hírszerkesztő miért mondja úgy? Pont ugyanazért, amiért szinte mindenki más is úgy mondaná, illetve mondja is, ha éppen Beregszászról esik szó. Mert így jön a szájára.
Az, hogy te hallod a tévében, aztán hallod az utcán, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy az utca embere a tévéből tanulta. Logikai hiba volna erre következtetni. Ez akkor lenne igaz, ha valami különleges, a nyelvi hagyománytól, szokásoktól eltérő szót mondanának a tévében, és az elterjedne. Pl. ha a disznóvágás helyett egy celeb viccesen malacnyisszantást mondana, vagy a cipő helyet azt mondaná, hogy cippipő, ÉS ezt követően ez elterjedne, akkor az egyértelműen a média hatása lenne.
De itt más a helyzet: egyszerűen a tévében is ugyanúgy mondják, ahogy az emberek többsége ösztönösen mondja (kivéve, aki ismeri és tartja ezt a különleges hagyományotokat). És miért mondják ugyanúgy, mint a sokmillió többi? Azért, mert egy tévészereplő ilyen szempontból pont annyira tájékozott, mint az utca embere: van egy magyar nyelvérzéke, amely – úgy látszik – itt külviszonyragot diktál neki.
Így nem foghatjuk rá a tévére, hogy ő terjesztette el. Felcseréled az ok-okozatot: nem azért mondják így az emberek, mert a tévében így mondják, hanem azért mondják így a tévében, mert az emberek amúgy is így mondják....
[Na jó, az is lehet, hogy az a tévészereplő tájékozottabb, műveltebb, mint az átlagember: pl. lehet, hogy hallott/olvasott már egy csomó példát arra, hogy a beregszásziak között is van, aki köznyelvien mondja. Ha mi találtunk már rá példákat, akkor más is hallhatott sok ilyet.]
"Pár hírszerkesztő tudatlansága és hanyagsága áll szemben 150 ezer ember hagyományával."
Egyáltalán nem állnak szemben, csak a te fejedben. Az életben amúgy nagyon jól megvan egymás mellett ez a két dolog, abszolút semmi gondot nem okoz a kétféle ragozás. – Vagy te máshogy tapasztalod?
----
"A Magyarországon élő emberek életének nem része Beregszász így nincs is mit róla beszélnetek. Mi viszont naponta akár többször is használjuk mert része a mindennapi életünknek."
OK. Tudomásul van véve, hogy ti ott úgy mondjátok. Tiszteletben is van tartva. Senki nem akar róla lebeszélni titeket. Senki nem akar átszoktatni, senki nem bánt érte, semmi hátrány nem ér senkit, aki úgy mondja. Sőt.
Nem értem, hogy mit szeretnél még ezen felül. Külön díjat alapítsunk azoknak, akik úgy beszélnek (pontosabban azok közül is azoknak, akik a legúgyabb)? Vagy rendezzünk úgybeszélési versenyt? Írjunk ki úgyírási irodalmi pályázatot?
(Azt érteni vélem, hogy te azt szeretnéd, hogy mindenki más is mondja úgy – de ezt magad sem gondolhatod komolyan......)
Ha mi nem változtatjuk meg más települések ragozását akkor mások se változtassák meg a miénket.
Kíváncsi vagyok hány éves korodban hallottál először Beregszászról és milyen mondatokban emlegeted a hétköznapjaid során ezt a várost?
1990 előtt hivatalos körökben agyonhallgattátok Kárpátalját a ruszkiktól való félelmetekben. A tanulatlanabb emberek nagy többsége azt se tudja hol van, mai napig nem hallottak róla. És ti használjátok így vagy úgy Beregszász nevét. Ez annyira nevetséges állítás!!!!!!
Egy ilyen jelentéktelen kis városról vajon mit tudnak beszélni pl. egy dunántúli kis falu lakói?
Nyelvérzék.
Ha a nyelvérékünk lenne a legfőbb irányadó akkor teljesen random módon ki ki a kedve szerint össze vissza ragozgatná a magyar települések neveit. Szerencsére van egy kialakult nyelvi hagyomány és ezt illik betartani. Nem kötelező, mert szabad országban joga van mindenkinek úgy beszélni ahogy akar.
Eger szó végén ott az R, be, ben toldalék a megszokott, de van egy Kazár nevű falu, a szó végen ott az R, mégse úgy ragozzuk mint Egert, hanem Kazáron, Kazárra változat az elfogadott.
Mondhatnám Csongor nevű kárpátaljai falu nevét. Ezt se Eger mintájára ragozzuk. Magyar ember nem a nyelvtan könyvekből tanul meg magyarul, hanem ahogy hallja születésétől kezdve
Felsőcsatár. Jártam arra is. Amikor jegyet vettem a buszra én Felsőcsatárra vettem mert az én nyelvérzékem valahogy ezt diktálta. A csatáriak meg Felsőcsatárba utaztak. Nekem furcsa volt de ráhagytam, ők akik ott laknak csak jobban tudják a saját falujukat mint én. Következő alkalommal már úgy mondtam én is.
Az nem szégyen ha valamit nem tud az ember, de az már szégyen ha nem is akarja tudni, ráadásul még fel is vág a tudatlanságával
"Ha mi nem változtatjuk meg más települések ragozását akkor mások se változtassák meg a miénket."
Fingod nincs róla, más települések nevét hogyan szokták ragozni, ne etessél azzal, hogy húszezer település helyi tájnyelvét tudod kívülről.
És ezt a magyar nyelvtan nem is várja el.
Senki nem várja el.
Csak a te lokálpatrióta mániád.
Valóban nem tudom.
Mint láthatod feljebb én sem tudtam Felsőcsatár esetében az arra lakók melyik változatot használják. Miután hallottam hogy ragozzák mások én is azt kezdtem használni. Bevallom, magánbeszélgetésben valhogy jobban esik úgy mondani Felsőcsatáron. Ha tv bemomdó lennék vagy újságíró akkor nyílvánosság előtt úgy ragoznám hogy ne zavarjam vele az arra lakó emberek nyelvérzékét.
Nem tudom hány magyarnyelvű településnév van a Kárpátmedencében és azoknak hány százaléka kül- illetve belviszonyragos. Remélem Bringa Manó társunkan vannak pontos adatai. Az azonban biztos hogy a nagy többségét on en ön, ra re toldalákkal használjuk. Ez a megszokottabb változat, ezért ha egy eddig számunkra ismeretlen nevet kell használnunk automatikasan így mondjuk.
Nekem is szimpatikusabb a Csíkszeredán, Csíkszeredára változat, de most már tudom hogy nem ez az eredeti és igyekszem úgy használni a nyílvánosság elött ahogy azt mimdig is használták az arra élő magyarok.
Most nem is magánszemélyek magánbeszélgetéseiről van szó, hanem az országos televíziók, rádiók, újságok, tankönyvek stb névhasználatáról. Azok szerkesztőitől elvárható hogy utána nézzenek az adott településnek.
"már tudom hogy nem ez az eredeti és igyekszem úgy használni a nyílvánosság elött ahogy azt mimdig is használták az arra élő magyarok"
Ez szép és jó, nevezhetjük hagyománytiszteletnek, de nem kötelező, nem hiba és soha senkit nem hallottam még ilyenen balhézni, rajtad kívül.
Az előzőhöz csatlakozva:
Esetleg ha beszélsz erről ottaniakkal – akár a családban, akár szélesebb körben –, kérdezd meg, légy szíves, hogy ez bántja-e őket, zokon veszik-e, sértő-e, lenéző-e ez számukra, úgy érzik-e, hogy ezzel semmibe veszi valaki az ő hagyományaikat?...
Tényleg kíváncsi vagyok rá! (Mert nekem is úgy tűnik, mintha egyedül lennél ezzel a problémával a világon... – de simán lehet, hogy empátia hiányában egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy milyen szörnyű gyötrelmet és megalázottságot érez egy beregszászi, miközben mosolyogva fogadja a bugyuta ragozási szokásaimat, és látszólag szeme sem rebben... :-)-:
Az világos, hogy a másfajta szóhasználatból lehet tudni, hogy nem vagyok odavalósi (vagy legalábbis fiatal vagyok :-), esetleg még az is sejthető, hogy nem néztem utána, hogy ott hogy mondják. De engem ez nem zavar. Őket(/Titeket) igen?
Köszönöm előre is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!