Ha az RGB világításban fehéret ad, miért nem ad a CMY feketét?

Akkor én leszek a döntő bíró :D

[link]

Kár tovább ragozni. :P

Ez eddig a 9-ik kérdésed ugyanerről.

Nem baj, én türelmes vagyok.

Nézd, RGB lémpák fénye így adódik össze:

[link]

És nézd, CMY árnyékok így adódnak össze (RGB lámpák fényei vonódnak ki):

[link]

Világosan látszik, hogy az a rész, ahol a cián, a magenta és a sárga árnyék összeér, ott fekete az árnyék.

CMY lámpákkal egy falra világítva nem azt kapod, amit a kivonó színkeverés ad, és ugyanígy, RGB festékeket összekeverve sem azt kapod, amit RGB lámpák fényeit egymásra öntve kapnál.

kik hívják fekete égőnek?

Az UV fény és az IR az emberi szem számára nem látható.

Pár dolog, amit szeretnék megjegyezni. Bár a kérdező szintjére nem nagyon tudok leereszkedni. A tiltől képtelen elszakadni, már sokadik kérdésben, de nem is ez a lényeg.

Nincs RGB világítás. Van RGB elméleti, eszközfüggő színtér. Van elméleti, eszközfüggő CMYK színtér.

A vörösen, zölden, kéken világító eszközök nem tökéletesek, a fényük valamilyen eszköztől függ, és nem feltétlenül esnek bele az elméleti hullámhosszba.

Pl. a vörös hullámhossza 620 nm. A vörös fényt adó ledek pl. 620 nanométeres fényt adnak? Nincs semmi eltérés?

610 nm már narancs! Kis különbség is már más szín.

Egy félbolond írta, hogy az UV fény az fekete fény.

Nem, hiszen az tökéletesen értelmetlen. Nincs fekete színű elektromágnes sugárzás. Egy tökéletesen zárt dobozba nem fekete színű fény van, hanem semmilyen.

Az ibolyán túli sugárzás számunkra nem látható, de pl. egyes rovarok igen.

A fehér fény összetevőire bontható. Ez látszik a szivárványban is.

Nem figyeltem a tudomány haladását ezen a téren, de régebben az volt az elmélet, hogy a szivárvány egyes színei csak interferencia miatt jönnek létre, ilyen pl. a narancs. A három fő alkotó elem a vörös a zöld és a kék.

A fehér fényt erre a háromra fel lehet bontani pl. prizmával.

A három fényszín egymásra vetítésével (!) fehéret kapunk.

Figyelem! Itt fényekről van szó, nem fényt kibocsátó eszközökről.

Csak akkor kapunk pontosan fehéret, ha olyan felületet világítunk meg, ami teljes spektrumot azonos mértékben veri vissza, vagy engedi át, ezen felül a vörös hullámhossza pontosan 620 nanométer, a zöld pontosan 510 nm, a kék összetevő 430 nm, és intenzitásuk azonos.

Gyakorlatban ez nem megvalósítható.

Lásd pl. meleg fehér, természetes fehér, hideg fehér.

A CMYK színtér

(Kérdező barátom! Mikor fogod elfelejteni végre ezt a til [teal] baromságot?]

Amíg eddig fényszínekről volt szó, térjünk át a tárgyszínekre.

A cián az elméleti fehérből úgy jön létre, hogy a tárgy elnyeli a vöröset, visszaveri/átengedi a zöldet és a kéket. Tehát a fehérből kivonja a vöröset.

Mivel eszközt használunk, az eredmény nem felelhet meg maradéktalanul az elméletinek.

A bíbor szín a fehér fényből a zöld összetevő hiányzik, a sárga esetében pedig a kék.

A nyomdaipar négy alapszíne a három színes festék (eszköz), a fekete festék (eszköz) által jön létre, a színkivonatok pedig szubtraktív szűrők (eszköz) használatával. Egyik sem tökéletes.

Ha a színkivonatokat úgy lehetne előállítani, hogy azok tökéletesen megfeleljenek az elméletnek, a festékek úgyszintén, akkor elég lenne három színt használni.

Az RGB színtérben nem lehet maradéktalanul leírni a teljes látható spektrumot. a CMYK színtér még korlátosabb.

Egyes színek megjelenítésére képtelen.

Mivel a festékek tökéletlensége nem ad feketét csak sötétbarnát, ezért szükséges még egy fekete színkivonat is.

Ebből lehet kétféle is, s még pár szempont is közre játszik. Egy fekete színfolthoz 100% fedettségű cián, 100%-os bíbor, 100%-os sárga nyomás kellene, s hogy tényleg fekete legyen még 100% fekete is. Ez azt jelentené, hogy a papír tocsog a friss festéktől, a réteg vastag, lassan, nehezen szárad.

Ezért 400%-ot soha nem nyomunk.

A fekete úgyis csak kiegészítésként kell, így azt eleve vissza lehet venni.

Kétféle fő eljárás van. Az egyikben a fekete nyomat majdnem olyan, mint egy „rendes”, azaz egyszínes fekete.

A három szín ehhez adódik hozzá.

A másik módszernél pedig a fekete csak a sötét részeknél jelentős fedettségű, a középtónusokban, világos részeknél csak tűpontok vannak, vagy ki is törik.

A CMYK színtartomány színhűségének kibővítésére többféle kísérlet volt. Ez a Hi-Fi color.

Az egyik a jobb minőségű festékek használata. Ez nagyjából megvalósult.

Más módszerek nem terjedtek el, mert drága, eszköz és festékigényes. Pl. a Hexacrhom eljárás.

De mindegy, melyik cég elképzeléséről van szó, a lényeg hogy ezeknél, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete festékek mellett mást is bevetnek. Pl. a narancsot.

Az elképzelés szerint a narancs szín nem bíbor és sárga raszterpontokból állna, hanem narancs színű festéket nyomtatnának narancs színkivonatról.

Nem egyszerű elkészíteni, s még nyugati, gazdag országokban sem fizetik meg a két extra színt.

Ami a Key színt illeti.

Mi más lehetne az, mint a fekete?

Itt is történt említés „történelmi” tévedésre, hogy azért gondolják egyesek a blacK rövidítésének, mert hogy…

Nem, nem lehet bármi más! Azért lett a negyedik szín a fekete a bármi helyett, mert hogy a szöveg általában fekete.

Na, akkor erről is pár szót.

A képek nyomtatására alkalmas CMYK festékek áttetszőek a magas, a mély és az ofszet nyomtatásban.

Pl. ha kék papírra sárgával nyomunk, az eredmény zöld lesz.

A fekete festék fedőképessége nem megfelelő a fekete betűk nyomtatásához.

Volt időszak, amikor ezt úgy oldották meg, hogy öt nyomóformáról nyomtak. Ebből kettő fekete volt. Az egyik werken a képekhez szükséges áttetsző fekete festék, a fekete színkivonattal (szöveg nélkül), a másik nyomóműn pedig a nagy fedőképességű fekete festék és a szöveget tartalmazó nyomóforma.

Ez is költséges megoldás. Gyakorlatban nem is találkoztam vele.

Olyannal viszont igen az első munkahelyemen, ahol duplex nyomás volt, azaz a fekete-fehér magazin (pl. Film Színház Muzsika) kétféle festékkel készült. A képeket egy kékesfekete festékkel nyomták (az Autó Motor újság emlékeim szerint barnásfeketével, s a Fürge Ujjak is).

A szöveg pedig egy másik nyomóformáról feketével.

A tíl az a teal, ami magyarul kékeszöldet jelent. Persze lehet kötekedni, hogy a fordító böjti récét (is) dob ki rá, de ennél szellemesebb kötekedést úgyse tudnál erre. (bár ez sem az) Úgyhogy ott az X a jobb felső sarokban. ;)

Én nem vagyok járatos a színtanban, de a teal divatszín, fénytanban nincs helye.