Mi történne a paksi atomerőművel, ha hirtelen eltűnne mindenki, aki irányítani tudja?

Kedves SolarGyula!

Szakmai szempontból az a bizonyos kettes blokkos üzemzavar pont a meg nem olvadás forgatókönyvét igazolja.

Az üzemzavar során a fűtőelem kazetta ment tönkre, belőle a nukleáris üzemanyag az edény aljára került egy kupacba és elforralta magakörül a vizet, kipukkasztotta a tartályt. több viszont nem történt. Amit az összeolvadásról hord össze vissza az ostobaság. Ebben az esetben a túlhevült cirkónium csövek reakcióba léptek a vízzel és tönkrementek, megsemmisültek. ettől azonban még az üzemanyag kontrollált körülmények közt maradt, az üzem során elporladt, megrepett üzemanyag pasztillák sem váltak olvadékká, (intenzív rádioaktiv bomlás és ebből hőfejlődés ellenére) hanem szépen összeszehetővé vált. Hogy erre az oroszok voltak képesek és gyakorlottak, az nem váratlan.

Szóval, amielőtt példálózik, kérem gondolja át: történt e olyasmi amire példaként citálja az esetet: összeolvadt az üzemanyag és átégette apadlót / épületet ? NEM!

A tönkrement fűtőelem rudakból származó üzemanyag pellet a tartály alján összegyűlt.

Az üzem (kiégés) során a pelletek töredeznek morzsolódnak, belőlük (a bennmaradóhoz képest elenyésző mértékben) ugyan hasadványok szabadultak ki és a kiáramló gőzzel a környezetbe távoztak, azonban az eset megmutatta: a baleset ellenére nem történt "kína szindróma" és a következményeket is el lehetett hárítani.

Persze ettől még veszélyes és kockázatos az atomerő, de ne vesse egybe a 60-as évek elmardottabb atomtechnikáját (FUKUSIMA) a 80-as évekével! (és ezek továbbfejlesztett alkalmazásával)

Nem egészen úgy volt az.

Lecsökkentették az átfolyó víz mennyiségét (takarékosságból, mert épp nem történt semmi), emiatt kezdett a víz melegedni, majd a gőz egyre lejjebb szorította a vizet, még jobban melegedett az egész, s mikor a gőz kiszabadult, akkor a helyére zúduló hideg víz miatt törtek össze a csövek.

Takarékosságból. Aham. (facepalm) Mégis mi a francot takarítottak volna meg?

Volt neki 2 üzemállapota. Egyiket a tisztításhoz használták, mikor is 200 tonna/óra volt a tömegáram, meg egy stand-by, amikor 20 t/h. Nem takarékosságból, hanem egyszerűen ekkorára méretezték a stand-by szivattyút. Kiszámolták ám ők, hogy mennyi víz kell a tartály hűtéséhez, csak éppen rosszul. Illetve nem számoltak azzal, hogy az a víz rövidebb úton is el tud folyni úgy, hogy közben nem megy át a kazettákon.

Egyébként miért offoljuk szét ezt az egyébként tök jó kérdést?

Egyébként.

Egyébként itt egy jó összefoglaló magyarul:

[link]