Mi történne a paksi atomerőművel, ha hirtelen eltűnne mindenki, aki irányítani tudja?

Ahogyan már előzőleg is megírták, az automatika teszi a dolgát, amíg a körülmények a normál tartományon belül vannak, utána jön a szintén automatikus leállítás.

Az igazi gond akkor lenne (lásd pl Fukusima), ha az országos elektromos hálózat összeomlana (erre nagyon nagy az esély), mert akkor a leállított reaktor hűtését a dízel generátorokkal (reméljük azok beindulnak) működtetett szivattyúk csak egy ideig tudják biztosítani (elfogy a nafta belőle), emiatt néhány napon belül megszűnik a reaktor hűtése és megindul az olvadás...

És ez be fog következni, mint ahogyan azt a franciák be is mutatták az egyik paksi blokk karbantartásakor. Sokan mondják azt, hogy a paksi rendszer biztonságos, mert ha a teljesítmény megszalad, akkor a rendszer olyan, hogy önmagát leállítja (negatív visszacsatolás), ellentétben a csernobilival, mert ott egy megugró teljesítmény még nagyobb teljesítményt generált (pozitív visszacsatolás). A paksi rendszerrel az a baj, hogy a fűtőelemek hőtermelése nem tud egyik pillanatról a másikra leállni, illetve valamennyi (nem is kevés) hőt mindig termelnek, ezért folyamatosan hűteni kell azokat. Ha a hűtés leáll, akkor csak idő kérdése az olvadás.

Amit Solargyula írt az kapitális ostobaság. Tessék rákeresni és elolvasni a "belső inherens biztonság" szavakra és a VVER reaktortipusra. ott ilyesmi nem történik. a terhelés nélkül maradt erőművet az automatika leválasztja a hálózatról, ezzel egyidőben a reaktort is megállítja. a megállás után pedig nukleáris okokból az ujraindulás még véletlenül sem megy (lásd "jódgödör"). ilyenkor nincs nukleáris reakció. ha eközben valahogy kipukkad a reaktortartály, a víz akkor sem tud gyorsan elfolyni, mert a beton ház edényként visszatartja a vizet, és a tartály a ház alján van. Ilyenkor reaktor teret automatikusan bórsavas hideg víz árasztja el, (gravitációs úton) hűti és nyeli el a neutronokat. mire ez elforr magától az aktivitás lecsökken annyira, hogy ne olvassza meg a fűtőelem tokokat. a reaktortér ilyenkor nem pukkan ki, mert a delokalizációs tornyokon keresztül a túlnyomásnak módja van a környezet felé kiegyenlítődni.

A kozlodujban sem RBMK reaktor van/volt, olyan a mostani oroszország területén kívül csak Ignalina NPP-ben van meg ukrajnában, ukrajnában bontják, ignalinában bontják az erőműveket évek óta nincs benne működő reaktor.

[link]

[link]

a kfki és a bme reaktorait alacsony dúsítású urán használatára alakították át (a kfki ból a 2000es években vitték el a 90% (!!!) dúsítású uránt amivel üzemelt. ezek is biztonságosnak tekinthetők mind méretük, mind alacsony hasadóanyag tartalmuk, mind átalakításuk okán.

Ha jól emlékszem annó amikor ott tanultam, a tanreaktor hűtése vészhelyzetben a duna vízéből gravitációs úton megoldott. (a felmelegedett víz kitágul, ritkább a hideg víznél)

ad #2:

A francák egy el.aszott fűtőelem kazetta mosó tartályt pukkasztottak ki a 2-es reaktortérben, semmi köze nem volt az eseménynek a reaktortartályhoz, azon kívül hogy a mosó tartály a reaktor mellett volt, és ebbe rakták át a fűtőelem kazettákat tisztításra.

nem atompárti, de hiteles:

[link]

Kérdésed Bulgária-i Kozloduj-jal kapcsolatos részére tudok legkönnyebben válaszolni:

Kozloduj-ban sem RBMK típusú reaktorok vannak/voltak.

Az utolsó működő RBMK reaktor a Litvániai Igalina-ban volt, 2004-ben illetve 2009-ben álltak le.

Kozloduj-ban a négy régebbi blokk VVER-440/230 típusú. 2-2 2002-ben ill. 2006-ban állt le. 2 db. VVER-1000 blokk váltotta ki őket, amik jelenleg is üzemelnek.

A régebbi generációs VVER-440/230 típusú blokkokat a volt szocialista országokban az EU csatlakozás feltételeként (nem feltétlenül előtte, de záros határidőn belül) mindenütt leállították (pl. Szlovákia: Bohunice-1,2), mert nem teljesítették az EU-s biztonsági elvárásokat.

A Paksi Atomerőműben -- köszönhetően az erőmű építésekor történt több év csúszásnak -- már VVER-440/213 típusú blokkok létesültek, hermetikus térrel és lokalizációs toronnyal, ahol a nyugati biztonsági normákat vették alapul. Ezzekkel gond nélkül beléptünk az Európai Unióba.

Örülök, hogy eszedbe jutott, mert szinte minden posztapokaliptikus műből kimarad ez az aspektus, pedig szerintem fontos.

Ha hirtelen eltűnik az emberiség mondjuk 99%-a, akkor először is rövid időn belül összedől a villamosenergia-hálózat, mert felborul a termelés és a fogyasztás egyensúlya, és nincs senki aki irányítaná a rendszert.

Az atomerőműben ekkor bekövetkezik egy "loss of offsite power" névre hallgató üzemzavar. Ilyenkor az erőmű automatikusan leterheli magát, megpróbálja azt a teljesítményt elérni, ami a saját fogyasztását fedezi. Ez egy elég bizonytalan eljárás, nem mindig sikerül, és ha sikerül is, operátorok nélkül nem tarthat örökké.

A következő lépés az, hogy a reaktor automatikusan leáll, a dízelek elindulnak, és a beépített biztonsági rendszerek tartják hűtve a reaktort és a pihentető medencét. Ez akár "örökké" is tarthatna, de a dízelek tartályaiból előbb-utóbb elfogy az üzemanyag, ember híján nincs aki utántöltse, így aztán a hűtés leáll, és mind a reaktorok, mind a pihentető medencék sérülnek, megolvadnak. A fűtőelemekből kijön egy csomó radioaktivitás, és keletkezik egy csomó hidrogén.

Következő kérdés, hogy emberi beavatkozás nélkül mennyire marad bent az így felszabaduló radioaktivitás a konténmentben / hermetikus térben. A pihentető medence eleve a hermetikus téren kívül van, de emberi beavatkozás nélkül a reaktor olvadt üzemanyaga is előbb utóbb megtalálja a kiutat. Vannak arra egyébként eljárások, hogy sérült reaktor esetén hogyan kell minimalizálni a környezetbe jutó aktivitást, de ember nélkül ugye nincs aki ezeket végrehajtsa. Fontos körülmény az is, hogy berobban-e a keletkező hidrogén. A legtöbb erőműben (Pakson is) ma már vannak passzív rekombinátorok, amik ezt emberi beavatkozás nélkül is megakadályozzák.

Szóval az én előrejelzésem az, hogy az apokalipszis bekövetkezte után úgy 10-30 nap múlva a világ összes atomreaktora megolvad, egyik-másik fel is robban, és nagy mennyiségű radioaktív anyag kerül a környezetbe.

Hiába, a zombiapokalipszis nem szerepel az atomerőművek tervezési alapjában. Még Paks 2-ében sem :D

OFF

Érdekes ötlet lehet bemutatni az eseményeket mondjuk egy atomtengeralattjáró legénységének a szemszögéből. Ők szinte biztos túlélők, ki vannak képezve egy csomó mindenre és van is hónapokra elegendő ellátmányuk.

@Walter:

Odáig igazad van, hogy a láncreakció leállítása nem probléma. Gyulának még mindig nem jött át, hogy víz nélkül, összetört, megolvadt fűtőelemekkel nincs láncreakció.

Igen ám, de a kiégett fűtőelemeket a maradványhő miatt még évekig aktívan hűteni kell azelőtt, hogy valamilyen száraz tárolóba át lehessen őket vinni.

A reaktor leállása után még egy héttel is a maradványhő kb. 1%-a a névleges teljesítménynek. Ez a hőteljesítmény Pakson kb 15 MW, nagyobb erőműveknél akár 40 MW is lehet. Ha nincs áram, és nincsenek dízeleid, akkor úgy leolvadnak mint a sicc.

A pihentető medence sérülése kicsit tovább tart, de az is elkerülhetetlen.

#2:

A vészleállítás nem probléma, az megtörténik automatikusan. A probléma a lehűtött állapot fenntartása külső villamosbetáplálás nélkül. Amíg vannak emberek a környéken, akik a dízelgenerátorokat üzemben tudják tartani, addig nem történik semmi baj.

#5 "A francák egy el.aszott fűtőelem kazetta mosó tartályt pukkasztottak ki a 2-es reaktortérben, semmi köze nem volt az eseménynek a reaktortartályhoz..."

Nem kipukkasztották, hanem nem hűtötték megfelelően a már réges-régen leállított, pihentetett fűtőelemeket, ezért azok elkezdtek elolvadni. Pontosan ez történne a reaktortartályban is, ha nem hűtenék folyamatosan a vészleállás után. Szóval nagyon nagy gondban lennének a túlélők egy apokalipszis után!