Mi történne a paksi atomerőművel, ha hirtelen eltűnne mindenki, aki irányítani tudja?

" Gyulának még mindig nem jött át, hogy víz nélkül, összetört, megolvadt fűtőelemekkel nincs láncreakció."

Mindenki ugyan azt mondja, mégis elbeszélünk egymás mellett.

A láncreakcióhoz két dolog kell, hasadóanyag, és megfelelő geometria a láncreakció önfenntartásához. Majdnem mindenki eljutott arra, hogy az automatikus rendszerek hiba esetén leállítják a reaktort, végső esetben még meg is mérgezik a reaktortért, de ez csak folyamatos hűtéssel működik. Hűtés pedig csak addig lesz, amíg van külső energia. Először az országos hálózat omlana össze az emberi irányítás nélkül sorban kieső erőművek miatt, majd a lokális dízelgenerátorokra alapozott vészellátó rendszerek állnának meg a kifogyó üzemanyag miatt. Ebben az esetben a hagyományos fosszilis erőművek békés álomba szenderülnek, kialszik bennük a tűz, és szépen kihűlnek a kazánok.Az atomerőmű csak ekkor válik igazán veszélyessé, mivel a már egyszer beaktivált fűtőrudakban le lehet állítani a láncreakciót, de a rádióaktív bomlásból származó hőtermelést semmilyen külső tényezővel nem lehet befolyásolni. Szépen az történne, hogy a szárazon hűtés nélkül maradt rudak minden láncreakció nélkül megolvadnának csak a radioaktivitástól, majd a 21kg fajsúlyú olvadt urán összegyűlne egy kupacban a tartály aljában, szépen kiválva az összes többi anyagtól kizárólag a fajsúlya alapján, és egy kósza neutrontól újra beindulna a láncreakció. Nem egy óriási robbanás lenne, hanem kisebb robbanások, fokozódó hőtermelés több ezer fokig, attól függően éppen milyen geometriát vesz fel a sok tonna olvadt urán.

Kedves SolarGyula!

Az üzemanyag pasztilla a fűtőelem rudakban urán(IV)-oxid formában van jelen. így az megolvadva sem válik fémuránná.

a kerámia pasztilla olvadáspontja 2500cFok+

Ne beszéljen már szamárságot.

itt meg tudja nézni, hogy is néz ki egy ilyen pellet (a cikk közepén, csipesszel fogja egy kéz).

Az üzemanyag úgy van tervezve, (anyagjellemzők beállításával, úgymint sűrűség, porozitás, hővezető képesség) hogy :

- ha összeöntik egy kupacba nincs nukleáris reakció

- ha megállították a nukleáris reakciót a maradó aktivitásból származó hő NEM olvasztja meg a kerámia pasztillát.

Ezért szamárság amit írt.

és ezt még tetézi ezzel az ostobasággal:

" de a rádióaktív bomlásból származó hőtermelést semmilyen külső tényezővel nem lehet befolyásolni."

Már hogyne lehetne, pl a sűrűség és a porozitás és a kezdő dúsítás fokával ezt beállítani. A fűtőelem gyártás ennél sokkal összetettebb technológia és tudomány, nyugodjon meg, erre gondolnak a tervezők is.

Nagyon nem véletlen, ahogy egy reaktor belül kinéz, és nem véletlen, hogy egy gyártó sem vállal üzemanyag gyártást egy másik reaktorba. (ez gond is volt a paksi engedélyezésnél, de úgy tudom ezt áthidalták valahogy)

#11

Először azt írod, amiben nagyjából egyet is értünk:

"A láncreakcióhoz két dolog kell, hasadóanyag, és megfelelő geometria a láncreakció önfenntartásához."

Meg egy harmadik dolog, ha alacsonyan dúsított uránról van szó: víz (vagy valamilyen moderátor)

Később meg ezt írod:

"és egy kósza neutrontól újra beindulna a láncreakció"

Nem, nem fog beindulni újra a láncreakció, hiszen elveszett az a geometria ami ehhez kell, és ami 3 mondattal feljebb még szerinted is szükséges.

Az, hogy egy reaktorban milyen vastagok a pálcák, azon belül milyen vastagok az üzemanyagpasztillák, milyen vastag a burkolat, és mekkora a pálcák közötti távolság, azaz mennyi víz van a pálcák között az mind gondos tervezés eredménye, és úgy van kialakítva, hogy a moderátor (víz) mennyisége egy kicsivel kevesebb legyen az optimálisnál.

Ha ezen az alulmoderált rendszeren tovább rontasz azzal, hogy pl. felforr a víz, akkor a láncreakció leáll. Ha pedig összeolvasztod egy homogén masszává, akkor víz híján végképp nem fog a láncreakció megindulni benne.

#13

"és ezt még tetézi ezzel az ostobasággal:

" de a rádióaktív bomlásból származó hőtermelést semmilyen külső tényezővel nem lehet befolyásolni.""

Pedig ebben Gyulának tökéletesen igaza van. Ne keverjük már össze a bomlásból és a hasadásból származó hőt. Az utóbbit természetesen tudjuk változtatni. Az előbbit nem.

#11

Ja, asszem kezdem érteni amit írsz. Úgy képzeled, hogy a megolvadt homogém massza lényegében atombombává áll össze, ami utána felrobban.

Ez butaság. Az atombomba 90% feletti dúsítású fém uránból készül, nekünk pedig 3% dúsítású UO2-nk van. Nagyon nem ugyanaz a kettő.

Most olvasom, hogy a BME oktatóreaktora is a kérdés része.

Annak olyan kicsi a teljesítménye, (így aztán a maradványhője is) hogy leállított állapotban nincs szüksége aktív hűtésre.

Amikor megszűnik a külső villamos betáp, a szabályozó rudak beleesnek az aktív zónába, a reaktor leáll, és utána elvan úgy magában sokáig.

Évek múlva előadódhat hogy elpárolog a medencéből a víz, vagy egy csőtörés miatt elfolyik valahová, de addigra szerintem már szárazon is ép marad. Sőt valószínű, hogy a leállítás napján is ép marad szárazon.

100 kW a max teljesítménye. Ha leállítod, akkor 1-2 nap múlva abból 1 kW lesz, ami kevesebb mint egy jól felcsavart gázkonvektor. Ahogy a gázkonvektor se olvad el, ez is simán elvan levegőhűtéssel.

Szóval a konklúziómat, hogy a világ összes reaktora megolvad úgy módosítom, hogy a világ összes energetikai reaktora a megolvad.

Leolvad, vagy nem olvad le, ez itt a kérdés?

Leolvad, nem kell nagyon elemezgetni semmit, elég megnézni a fukusimai történéseket:

[link]

ad#15:

Egy bomlásból származó hőmennyiséget nem lehet szabályozni. De a bomlások térfogati sűrűségét igen (kezdeti dúsítás pl)

és az illető térfogat felületének nagyságával a hőleadó képességet: ezért lyukas a pasztilla , valamint a kerámia összetételével porozitásával az átlagos hővezető képességét lehet beállítani. Nos, ha adott egy térfogatban a keletkező hőteljesítmény, szemlélet útján belátható, hogy nagyobb külső felület, jobb hővezető képesség esetén alacsonyabb lesz a térfogat egyensúlyi átlaghőmérséklete.

így a nukleáris biztonság első lépcsője maga az oxidkerámia formájú üzemanyag pasztilla.