Te miben hiszel? (kvantum fizika vs determinizmus)

> Heisenberg féle határozatlansági reláció. Nincs relevanciája a pénzfeldobásokkor.

Amikor már repül az az érme adott sebességgel, adott perdülettel, stb., akkor lehet, hogy nincs jelentősége, ezek a hatások kiegyenlítődnek. No de miért pont akkora a levegő hőmérséklete, amennyi, miért van akkora szélirány, miért nyitotta ki valaki az ablakot, miért pont olyan erővel és olyan irányban dobtam fel az érmét? Egy kaotikus rendszerben a pillangó hatás miatt lehet, hogy az egész visszavezethető egy múltbéli határozatlansági relációból származó tényezőre (is). Lehet, csak egy kis eldugott neuronra hatott valami hatás, ami ha nem történik meg, kicsit máshogy gondolkodok, máshogy reagálok évekkel később, mert addigra annyi apró pici változás történt, hogy az már megmutatkozik makroszinten is.

Amikor arról beszélünk, hogy minél jobban ismerünk minden kiindulási feltételt, akkor ezen pálya mentén előbb-utóbb eljutunk a kiindulási feltételek meghatározásánál arra a mikroszintre, ahol már LEHET hatása a szubatomi határozatlanságoknak.

És ha az adott folyamat bármilyen mértékben is alapszik ezeken, akkor az ok-okozati sorban, mint egy egyre nagyobb dominókból álló sor végén eljutunk a makrovilág kaotikus folyamataihoz is.

Szerintem nem lehet szétválasztani a két dolgot elég kevés olyan makrovilági folyamat van, ahol bizonyosságokról lehet beszélni egy folyamat kimenetelénél, nem csak statisztikai valószínűségekről.

Mivel ez nem hit kérdése ezért van rá egzakt válasz.

Alapvetően a pénzérme egy nem jó példa, mivel az egy nagyon komplex rendszer. A nagy számok törvénye nem válasz a kérdésre. Egyrészt mivel a nagy számok tövényével van egy aprócska gond, nem egzakt, hogy hány mérést kell elvégezni ahhoz, hogy teljesüljön. Adott estben előfordulhatnak fluktuációk az eloszlásban. És, hogy alkalmazhassuk erre az esetre, az kéne, hogy pontosan ugyanolyan feltételek mellett, végezzük el a mérést (ezt mindenki érzi, hogy lehetetlen a pillangó effektus miatt.)

Olvastam, hogy valaki írt káoszról. Itt is meg különböztetünk két fajta káoszt a determinisztikus és a nem determinisztikus káoszt, tehát ugyanott tartunk. A determinisztikus káosz olyan, hogy mondjuk van egy bonyolult mozgás leíró diffegyenletünk, ilyenkor determinisztikus káosznál, ha megoldjuk a diff egyenletet egy fajta kezdőfeltételre, és megoldjuk egy kis számmal perturbált kezdőfeltételre, akkor teljesen más mozgást kapunk. Ilyen például a kettős inga.

A nem determinisztikus káosznál fellépnek valószínűségi tényezők, amik nem egzakt változást hoznak a rendszerben.

A válasz a kérdésre az, EPR-paradoxon keresztül vezet. Itt oszlik a fizika egy determinisztikus és egy nem determinisztikus magyarázatra. Az EPR-paradoxon magyarázatánál felmerültek a Bell egyenlőtlenségeknek nevezett összefüggések. A determinisztikus magyarázat azt mondta, hogy a fotonoknál fellépnek bizonyos rejtett változók, amik meghatározzák az ő állapotát. Igazolt tény, hogy ha feltesszük ezen változók létét.Akkor már lokális szinten sérülnek a Bell-egyenlőtlenségek. Tehát maradt a másik magyarázat,amit kvantumvalószínűség-elméletnek hívunk. Ez alapvetően nem determinisztikus.

A kérdésed ebből a szempontból nem volt helyes, mert a kvantumfizika tárgyalja mindkettőt, tehát elvben létezhetne determinisztikus kvantumfizika is, de sajnos vagy nem sajnos nincs ilyen.

Alapvetően igaz, hogy makroszkopikus szinten kisimulnak a kvantumfizikai valószínűségek, de lokális esetben lehet, olyan makroszkopikus jelenséget mondani, ahol számítanak, meg alapvetően az anyagok belső szerkezetével foglalkozó szilárdtest fizika és teljesen a kvantumfizikára épül, így közvetett módon, a pénz érméknél is felmerül a határozatlanság.

Ismétlem ez nem hit vagy tudományfilozófiai kérdés. Mérések igazolják!!! Ha valakit érdekel tanulja meg a fizikát.

> A kérdésed egy szóval hülyeség.

Miért is? Leírtad, hogy mi a determinizmus. Hogy mi a forrása, Isten, vagy a természet törvényei, az természetesen akár az is lehet vita tárgya, de jelen helyzetben ez most lényegtelen. A kvantumfizika ezzel szemben egy nem determinisztikus világot ír le. Akkor miért hülyeség a kérdés? Attól nem lesz az, hogy te valamelyik mellett teszed le a voksodat, és amíg a véleményed nem az emberek 99+%-nak a véleményét tükrözi.

Ez egy ősi vita, bár a kereszténységben inkább az Isten mindenhatósága vs. szabad akarat formában jött elő, de ez egy olyan kérdés volt, ami sokakat foglalkoztatott, és nem véletlenül, mert nagyon fontos és általános emberi témaköröket érinthet.

Pl. ha minden determinált, akkor lehet-e egyáltalán erkölcsről beszélni? Hiszen nem én döntöttem úgy, hogy megölök egy embert, hanem előre meg volt írva. Nem én írtam meg, ergo nem az én felelősségem. Mondjuk a kvantumfizika is kikezdi az erkölcs alapjait, csak másik oldalról, hiszen ott sem én döntök, hanem a véletlen. Mondjuk ez engem nem zavar, számomra az erkölcsöt nem kell megindokolni. Ha a szabad akarat csak illúzió, attól még számomra valós – a hétköznapi életben –, hiszen nem látok a színfalak mögött, így játszom a rám osztott szerepet.

A kérdés abból a szempontból sem hülyeség, hogy mind a mai napig nincs lezárva, akár a fizikai, akár filozófiai szempontból nézzük a dolgot.