Honnan lehetunk biztosak abban, hogy nincsenek a CIA altal lefolytatott, lakossagon vegzett emberkiserletek?

Sehonnan. Azt, hogy valamit NEM csinálnak, nem lehet bizonyítani.

Egyébként minden cselekményhez kell valami ok, valamilyen érdek, ami miatt érdemes csinálni. Az említett dolgok nem kecsegtetnek akkora haszonnal, mint amekkora kárral járnak a kísérletezőre nézve, ezért - úgymond - hivatalosan semmiféle szervezet nem tesz ilyent. Ettől még lehetnek őrült emberek, akik bármire feljogosítva érzik magukat és van némi hatalom is a kezükben. De az ilyesmi többnyire nagy csinnadrattával szokott lelepleződni, a főszereplő pedig eléggé elássa magát a szakmájában.

A hetvenes években kupikban teszteltek drogokat a vendégeken. Gondolták aki ribkézik, nem fog panaszt tenni, hogy ne bukjon le.

Mégis kiderült és ordenáré botrány lett belőle.

Azóta nem volt híre ilyesminek, ha lett volna, tutira kiderül. Örök titok nincs.

Nos, nem egészen. 1973 -ban végleg betiltották a biológiai fegyvergyártást, ekkor a legalsó szovjet is létrehozta azt a nagy szovjet nagy állami nagy szocialistalusta vállalatot, biopreparát néven, amely NEM volt állami szerv, és FEDŐTEVÉKENYSÉGKÉNT minden szart csinálva foshatta a biológiaifegyver-alapanyagokat. Az amerikaiak, miután 1958-ban C. Rhoads-t kinevezték kormány-főtanácsadónak, ezt már régen csinálták, annyi a különbség, hogy egy valódi piacgazdaságban nem kellett erre fedőszervet létrehozni, hanem a legendás hadiipari lobbi szebbnél szebb, tőkeerősebbnél tőkeerősebb magánvállalati maguk tódultak be az egybesült állatok kúrmányának ajtaján, hogy kennedytől clintonig két dugás között az elnök szakítson rájuk némi időt, és a mikroorganizmus-génsebészeti kutatások „egészségügyi és agrárkutatások néven folytak.

Mit gondoltok, drága tetzsvíreim, a hatvanas évek „zöld forradalma”, mikor megjelentek a speciális szárazságtűrő, betegségrezisztens, gombaálló, elképesztő terméshozamú növényhibridek, szívjóságból és emberbaráti szeretetből születtek? Persze, csakis,.

Katonai kutatásra mindig van pénz, és ha van az, ami a nagy szúban nincsen, az, hogy a kapott eredményeket az adott társaság saját maga, polgári területen szabadon felhasználatlanja, akkor a fejlődés robbanásszerű, mert még Eddy korában sem tudták elképzelni, hogy sejteket mi mindenre meg lehet tanítani, rá lehet venni. 1973-2000 között folyamatosan terjeszkedtek, bővültek az ismeretek, és ma már szinte minden élőlényt át lehet tervezni -bizonyos mértékig. Főleg sejtszinten, illetve a növényeket, az állatoknál azért nem csinálják, mert az állatok gyakran elromlanak, ha ilyen történik velük.

Ma már módosított disznólép-sejtekkel termeltetjük az inzulint. (Aztán összeült a rabbikar, és azt mondta, a disznóinzulin márpedig kóser, mert ha beteget kell megmenteni, akkor, mivel az életveszély minden vallási parancsot felülír, a disznó felhasználható! Aztán ma már bacik is megtermelik, így nem kell kóser-problémákkal szembenézni.) Ha felállok innen, átmegyek dolgozni, és viszem a kémiai biztonsági szempontból általam átszöszölt proceszlapot az up-stream biológus kollegának, hogy tovább okoskodjunk rajta együtt, mert amit mi csinálunk, az hörcsögsejtek, akik szabad emlőssejt-tenyészetben, folyékony fázisban monoklonális antitesteket, speciális rákellenes antigén-fehérjéket termelnek. Van, aki ilyenekkel foglalkozik, nem spermaállagú coccolinoval, mert a technikai-műszaki színvonal itt tart. Továbbmegyek: Olaszországban három hónapja működik az első gyár, amely baktériumokkal (állítólag egy lóbendő-cereus-génszakasszal átírt Thermophillussal, de hétpecsétes, csak pletykálják szakmai körökben) szedeti szét a cellulózt és egy lépésben bioetanollá erjesztik. Elől beadják a szalmatöreket, hátul kifolyik a pálinka!!! (Ötvenes évekbeli vicc, ha valaki nem ismerné: Laos cigány ír haza ámerikábúl: Há, itten ámerikában ollan csudák váánnák, hogy a gépbe elől behajtják a disznót, hátul kigyüna kész kóbász. Mire az anyja, az öreg janka cigány asszony visszaír: kedves fiam, Láos, ezér kár vót ámerikába menned, mer' idehaza még nagyobb csudák vannak. Van egy csodaszámba menő kenyérgyárunk: a gépbe elől beöntik a búzát, hátul kigyün a pék, és asszongya, elvtársak, nincs kenyér.) Vazzeg, hol a Nobel-díj, azt is olyan marhaságokért szórják, mint az a koszos Higgs-bozon. (Csak egészen csendben és politikai felhang nélkül jegyzem meg, hogy a világ ITT TART, míg a forradalmi kétharmad meg OTT, hogy betiltja a bioetanol-gyártást Magyarországon, büntetőadót vet ki az üzemanyag-etanolra, mert eddig látnak, mert nekik úgy kell a két szaros mól-részvény után járó pár nyomorult fillér osztalék, mint az égi manna, miközben az egész országot, úgy komplett, Soprontól Milotáig át lehetne állítani bioetanol-gyártásra, és ezzel igen, ,lehetne teremteni egymillió munkahelyet, és csak azt vennénk észre, hogy nem befelé jön az olaj csöveken szásáéktól meg ibrahiméktól, hanem tőlünk folyik kifelé, befelé meg a dollár! Kész a technológia, ott van, meg van génsebészkedve! Egy ilyen gyárat pontosan fél focistadionból fel lehetne építeni!!! Na de ehhez ész, innováció meg agy kéne, meg az, hogy tudjukmán' azt, hogy aki előzni akar, menjen más nyomvonalon, mint aki előtte megy, máskülönben a büdöséletbe' meg nem előzi.)

Ma már nem csak mikroorganizmusokba lehet tetszőleges génszakaszokat bevinni, hanem növényekbe, állatokba és persze emberbe is. Tulajdonképpen nem lehetetlenség, hogy az ember fotoszintetizáljon, más kérdés, hogy egy ember etetéséhez déli napfényben is legkevesebb 170 négyzetméter levél kellene, szóval, ezen úton nem fogunk jóllakni, vagy úgy fogunk kinézni mint egy erdőrészlet, úgyhogy én maradok a babgulyásnál.

Csakhogy, mint fent említettem, ezt nem emberbaráti szeretetből csinálják vakolókanálék, hanem profitért. A profit parancsa már igen régen felülírta a józan észt meg az emberséget.

Vegyük az alappéldát: ez a szója. Miért kell szója? Azért, vazzeg, mert az ipari tehén naponta 80-100 liter tejet ad, mert ennyi kell a teszkóban vásárló nép pofájába. Marinéni riskája száz éve naponta 6-8 litert adott, és az ehhez szükséges 200-250 g fehérjét fedezte a réten, fűzabálásból. Ahhoz, hogy riska fűből (és a négyrekeszes bendőjében karbamidból aminosavat szintetizáló bacijaival együtt, stb., hagyjuk) 100 literhez elegendő 3 kg fehérjét megegyen egy nap, ahhoz riskának naponta másfél tonna füvet kéne megennie, és bármekkora nagy marha is a szentem, erre nem képes. Ezért szegényt tömni kell szintetikus takarmányélmény-keverékkel, azaz élelmi szarral, ipari élelmiszerrel. Riska két dolog között választhat: vagy megeszi az állatifehérje-feldolgozó dögeiből és hallisztjéből, ráklisztjéből készült állatifehérje-hidrolizátumot (eredmény: BSE, szivacsos agysorvadás, prionbetegség, mivel a természet nem nézi jó szemmel a tehénkannibalizmust), vagy rendes növényi fehérjét eszik: babot, borsót, szóját. A bab és a borsó hüvelyes, termesztése egy ponton túl nem gépesíthető, tehát az iparszerű mezőgazdaságban marad a szója. (Szójatészta – szójafelvágott – szójafasírozott- gézaszójanővérkénekhogybefostam- copyright by Hofi Géza)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves, már-már Uni...izé...kornis-erkölcsiségű nagyon tisztességes és emberbarát multi, úgy hívták, hogy Monsantro. Ők alapvetően mindenféle redvás mérget gyártottak például az ő cuccukkal permetezték Vietnamot a hős demokrácia-kiterjesztők, a sok láb nélkül született gyerek az óta is tapsol nekik, ha már az egy kézzel születettek nem tudnak, legfeljebb, ha előttük ül egy kopasz. Szóval, egy szép nap a Monsantroék úgy döntöttek, hogy kitenyésztenek egy glifozát-rezisztens szójatörzset. De jó lesz. A glifozátot, mint gyomirtót ők gyártják. Amelyik paraszt az ő szójájukat veti, az értelemszerűen glifozátot is venni fogja, mert akkor nem kell szóját kapálnia, csak lepermetezi a szarjukkal az egész kócert, és örül. Nincs más dolgunk, mint lefizetni amerika és európa közismerten nemkorrupt, becsületes és széles világlátással és természettudományos műveltséggel bíró jogászközgazdász - politikusait, hogy tiltsanak be minden más gyomirtót, mert rákkeltő. Hogy nem az? Majd bebizonyítjuk, hogy az. A mijeinkről (2,4 D, 2,4,5T) nem nehéz, azt a vak is látja, mármint, mielőtt megitta, és volt szeme, akkor még látta. Most már nem. Régen volt gramoxone, meg hungazin, meg mindenféle, most már nincs, csak glifozát, vegyél azt. Ennyi. Hol a trükk? A trükk ott van, hogy a Monsantro szójája nemcsak glifozát-rezisztens, hanem terméketlen is, azaz nincs magja, nem szaporítható tovább.

A glifozátos monsantro-szója olcsóbban termeszthető, bazi nagy termésátlagot ad, ezért a független parasztok tönkremennek, az egész világ kénytelen átállni génkezelt szójára. Dől a lé. Nem a génkezelt szójából, hanem azért, mert bazi mennyiségű glifozátot vesznek. A szójában a glifozát határértékének hat-hússzosrosa a maradvány. A tisztifőorvos észreveszi, és tiltakozik (ez történt Németországban 2001-eben) Másnap a tisztifőorvosra rábizonyosodott egy korrupciós ügy, nahát, hogymikvannak, mennie kell, az utódja tudja a dolgát: A monsantro cucca tiszta. Merne mást mondani? A parasztnak nincs vetőmagja, minden évben meg kell vennie a friss vetőmagot, és azt veti, amit kap. Mást nem vethet: a piac kiszorítaná, mert sokkal drágább a talajművelése, mivel sokkal többet kell gyomiatnia, mint a génmódosított szóját vetőnek. Mikor minden független paraszt tönkrement, és már csak génmódosított szója van a piacon,a Monstanro elkezdi emelni az árat. A vetőmagét is, meg a szójáét is, meg a glifozátét is. 2000.-ben egy kg glifozáthatóanyag 18 dollár volt. Ma 300. A szója emelkedő ára minden élelmiszer árában megjelenik, az emberek pedig kormányt szidják, nem a Monsantrot, meg a részvényeseit, hiszen az árak az ő tudatukban a politikusok miatt emelkednek. Végül nincs több szójatermés, mint volt, mert a világ fizetőképes élelmiszerkereslete annyi, amennyi, többet hiába termelsz, eladni nem tudod, az ár ugyan magasabb, de költséged is. A paraszt nem járt jól: a bevétele ugyanannyi. A talaj tönkremegy. Az élelmiszer-vásárló drágábban eszik szart, ő rosszabbul járt. AZ államnak nem nő az adóbevétele, de nő az egészségügyi kiadása, plusz ott vannak a nyakán a földjüket elvesztett, tönkrement független parasztok. Ki járt jól? A Monstanro részvényesei. Biztosan hallottátok fél füllel, mikor Argentínában, ahol gyakorlatilag az ország szójatermesztésből, marha-, és focista, újabban pápaexportból él, 2001-ben zavargások voltak és gazdasági crach. Csak azt nem mondták, miért. Ezért.

Szóval, hogy röviden összefoglaljam, az élelmiszeriparban alkalmazott genetikai módosítások egyetlen célja és értelme a profit, másról nem szól, és ezek a cégek gátlástalanok, mivel kapitalisták. Míg a gyógyszeriparban, a fermentatív iparban és haditechnikában eddig lehetetlen dolgokat, megtermelhetetlen-előállíthatatlan dolgokat valósítanak meg genetikai eljárással (ez is profitért történik persze), ezért ez technológiai fejlesztés, addig az élelmiszeriparban a fejlesztés iránya visszafelé történik: a cél nem a jobb, hanem az igénytelenebb, alacsonyabb költségű forrás elkészítése, mert ott a termelékenységet ez határozza meg. Ha X gyógyszergyárnak van Z rákgyógyszere, akkor Y gyógyszergyár egy jobb termékkel azt verni akarja, vagy generikumként utána akarja gyártani, olcsóbban, de ugyanolyat - különben nem veszik meg. Az élelmiszeriparban, ha X. gyártó kihozza a látszólag ugyanolyan ízű és mennyiségű kaját egy dollárból, Z nem egy dollárból jobbat akar csinálni, hanem látszólag ugyanolyat kilencven centből, mert ha látszólag ugyanolyan, az olcsóbbat veszik meg.

Lépjünk tovább. Holnap a Monstanro úgy dönt, hogy ő szeretne olyan szóját a világnak adni,a mely már nemcsak a sikiminsav-5-foszfátáz-enzim genetikai kódja módosított (ez felelős a glifozátreziszteniciáért. Ezt gátolja a glifozát, ezért nem tud a növény egy aminosavat ,a fenilalanint felépíteni, és megpusztul. Az állatok más úton csinálnak aminosavat, következésképpen a glifozát -így – az emberre nem mérgező. Az más kérdés, hogy pl. a 24 -diklór-fenoxi-ecetsav, egy másik gyomirtó az egy növényi hormon, az auxin analógja, és ezen az úton irtja a növényt, hogy beleavatkozik a növekedésébe. És emberre mérgező? Az emberre az auxin hatástalan, nyilván nem. Azaz: nem. Vagy mégis: ja bocs, a 2,4,D rákkeltő. Véletlenül, teljesen más mechanizmus miatt, mert a kulcsa totál véletlenül annak az erényövnek a lakatjához is jó. Hát a glifozát? ), hanem mondjuk, csendben kumarint termel, és aki megeszi, annak vérzékenységet okoz? Üldözési mánia? Persze. Mi érdeke fűződne ehhez egy magáncégnek? A válasz egyszerű és kétszerű: azért teszi, mert a., megteheti, b., mert megfizetik érte.

Csendben jegyzem meg, hogy a Monstanro az amerikai kormánnyal együtt működve spermagátló hatású kukoricát forgalmaz Mexikóban már 2001 óta, hogy a mexikák ne szaporodjanak már olyan vadul. Azért az mégse járja, hogy az USA déli államaiban már gyakrabban hangzik el, hogy carrramba, mint hogy fuck you. Ezt -csinálják. A mexikói kormány ezt tudja, sőt, amolyan nyílt titok: lám, én is tudom. Most már ti is. Következmény? Mexikóban a termékenységi ráta 10 év alatt 3,9-ről, 2,6-ra csökkent. Ezt jobb helyen egyébként népirtásnak hívják, de ne legyünk szívbajosak. A szívbaj majd akkor jelentkezik, ha valaki úgy dönt, mi vagyunk létszámfelettiek, a dolog mindig akkor kezd kínossá válni.

És akkor még nem szóltunk arról, hogy az enyhe túlás, hogy feltérképeztük a növények, vagy éppen az ember genomját. Az embernek mintegy ötmillió működő génje van. Ennyi tulajdonságunk van. Mintegy 40 000 szektor ismert, azaz minden szektorhoz száz tulajdonság tartozik, átlagosan. Minden egyes génszakasz, ha kicserélik-belenyúlnak, az egy kívánt beállítás mellett vagy száz egyéb beállítást változtat meg. A genetikai módosítások többnyire enzimeket érintenek, hogy a növény termeljen vagy ne termeljen valamit. Például termeljen egy dimetil-karbamát alapú rovarirtót, ezzel rovarkártevő-rezisztens legyen, mint a nevezett Monsantro P312-es kukoricája. EZ a karbamát emberre is mérgező? Persze. De a kukoricát disznókkal etetik meg, a disznó meg nem döglik bele, mert előbb levágják, hogy rákot kaphatna tőle. Lám, nincs kimutatható ártalom. A sertéshús megy a boltba, és aki megeszi a sertéshúst (aki nem, jól jár) majd biztosan nem fog emésztőszervi daganatot kapni. Ááá, holmán... Vagy ne termeljen meg valamit. Például ne termeljen B-vitamint, mint egy genetikailag módosított árpa, aminek nem kell, és míg nem termel vitamint, addig mást termel, keményítőt, következésképpen a „kikapcsolt” felesleges enzimrendszer kikapcsolása útján nagyobb termésátlag érhető el. A nevezett gabonával etetett állat tehát B-vitamin hiányos lesz, ezért az állomány kevésbé lesz ellenálló, könnyebben betegszik, ergo, tele kell tömni antibiotikummal vagy hallisztikivonattal, amiben van B-vitamin, na meg, mivel tengerből jött, brutális mennyiségű nehézfém, mert olyan halból van, amit emberi fogyasztásra nem engedélyeztek. Ezt te meg fogod enni, mert minden mindennel összefügg, és a dolgok nem magukban állnak a világban. A génmódosítás nem veszélyes? Tényleg nem. Csak miatta meg fogsz enni egy csomó mérget, másodlagosan.

#7

Úgy látszik te se hallottál még a Monsanto-ról.

#6 Jól leírta, de ez még csak a jéghegy csúcsa.

Hogy növekszik a várható élettartam? Ja, genetikai hulladék emberek élettartama. A gyógyszergyártók célja ez. Minél tovább élj betegen, hogy a "csodaszereiket" vegyed, míg élsz.