Hogy kérdezhet valaki olyat, hogy hasznosak voltak-e a nmásodik vh-s emberkísérletek?

A mai emberkísérleteket a második vilgháborúban történtekéhez hasonlítani kissé vicces dolog.

Lehet szörnyűlködni: Élveboncolások [szerkesztés]

Érzéstelenítés nélkül, élve boncoltak fel embereket.[11][13] Előbb megfertőzték őket különböző kórokozókkal, majd eltávolították egyes szerveiket, hogy azokon a fertőzés folyamatát tanulmányozzák.[11][14] Férfiakat, nőket, terhes asszonyokat és gyermekeket egyaránt feláldoztak.[11][13][15][16][17] Egy aktív résztvevő, Dr. Juasza Ken a Japan Times-nak nyilatkozott 2007-ben. Véleménye szerint legalább ezer ember, köztük orvosok, végeztek hasonló tevékenységet Kínában.[18]

Fegyverkísérletek [szerkesztés]

Élő foglyokon vizsgálták a gránátrobbanás és a lángszóró hatását különböző távolságok és testhelyzetek esetén.[11] Kikötözött foglyokat használtak célpontul a különböző biológiai és kémiai harcanyagok hatékonyságának elemzésére.[11]

Biológiai hadviselés [szerkesztés]

Foglyokat fertőztek pestissel, kolerával, feketehimlővel és mérgeztek botulinum toxinnal.[19] E kutatások új fegyverek kifejlesztéséhez vezettek, mint amilyen pl. a pestissel fertőzött bolhákat tartalmazó kerámia bomba volt.[20] A kórokozókkal töltött kerámia (porcelán) bombák ötletét Isii vetette fel 1938-ban.

E bombák lehetővé tették, hogy a japán hadsereg biológiai támadásokat hajtson végre, és megfertőzze a mezőgazdaságot, a kutakat, a víztározókat stb. lépfenével, pestist hordozó bolhákkal, hastífusszal, kolerával, és más halálos kórokozókkal. A biológiai bombákkal való tesztek során a japán tudósok védőöltözetet viselve vizsgálták a haldokló áldozatokat. Kína meg nem szállt területein repülőgépekről dobtak le fertőzött élelmiszer és ruha csomagokat. Fertőzött élelmiszert és édességet osztottak gyermekeknek. Az így kiváltott kolera-, lépfene- és pestisjárvány mintegy 400 ezer polgári lakos életét követelte.[11]