Milyen nyelv (ek) en tanulna meg így egy gyerek?

Kedves Sfadn!

Nem fejtettem ki, miért is vagyok hálás a kötözködéseidnek, meg a tárgyi tévedéseidnek.

Ellenőriztem a korábbi ismereteimet, újabb irodalmakat néztem át – Katona Istvántól ugyan nem találtam semmit sem, de lehet, részedről névelírásról van szó –, leveleztem olyan személlyel, aki személyesen ismerte a Görgey György – Perczán Vilma házaspár egyik dédunokáját. Nekem öröm volt gyarapítani az ismereteimet.

Nos, a Görgei-kérdés máig tartóan (nagy) tehertétele a Görgey-családnak.. A dédunoka elbeszélése szerint a családban is az "áruló" nézet uralkodott, de védeniük kellett a mundér becsületét.

Szóbeszéd tárgya volt a családban is (!) a tábornok Görgeinek a megjelenése, külseje, arca, ami különösképpen idős korában mutatott hasonlóságot Ferenc Józsefével vagy Ferenc József apjáéval Habsburg-Lotharingiai Ferenc Károly főhercegével. Erről sem ejtettek sok szót, de amit igen, az a dédunokát nagyon bántotta, sértette.

Vannak a család birtokában még képek, festmények, volt, aki a visegrádi Görgei-ház padlásán talált rá fontos jegyzetekre, iratokra.

A Görgey István által összegyűjtött, az MTA-nak átadott iratokat, leveleket, újságcikkeket módszeresen, alaposan, más iratokkal, közleményekkel, levelekkel összevetve fel kell a történetírás újkori módszerei igénybevételével dolgozni.

Remélem, egyetértesz ezzel.

Még valamit, Sfadn!

Dr. Varga Jánost és munkásságát tényleg nem ismered?!?

„Varga János (Sótony, 1927. március 7. – Budapest, 2008. január 10.)Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kora újkori és újkori magyar társadalom-, agrár- és politikatörténet kutatója. 1978 és 1990 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő.Tudományos pályájának kezdetén a jobbágyság helyzetével foglalkozott, monografikus munkákat írt. Vizsgálódási időszaka a középkori röghöz kötéstől a jobbágyfelszabadításig terjedt. Az 1970-es és 1980-as években a 19. századi magyar politikatörténetet kutatta (Deák Ferenc és a polgári büntetőrendszer tervezete, a korabeli sajtó helyzete, illetve a politikai eszmék és koncepciók története). Később a kor egyes részkérdéseivel, így a magyar-román viszonnyal, a honvédelemmel és gazdaságtörténettel foglalkozott. A 2000-es években visszatért a középkor kutatásához, ahol a korabeli határvitákról, az Árpád-kor gazdaságtörténetéről írt, illetve posztumusz kiadták egy forrástanulmányát is.

Számos tudományos közlemény szerzője, illetve társszerzője. Munkáit magyar, angol és német nyelven adta közre.”

Dr. Szabad György történész búcsúztatója itt: [link]

A szíves figyelmedbe különösképpen ajánlott része lentebb:

„Életművének tudományos fontossága, igazmondásra, munkára és helytállásra ösztönző példaadása, szeretetreméltó embersége messzemenően indokolja, hogy Varga Jánost a legjelentősebbek között tartsuk számon kortársaink között. Tudományos pályájának ethoszát is érzékelteti, amit szerény öntudattal Pilinszky Jánostól idézve önmagára vonatkoztatott: „Amiként kezdtem, végig az maradtam.” Tegyük hozzá: A tudományosan igazolható tények és folyamatok megközelítésére törekvő, becsületes alkotó példaképe volt és marad.”