A gondolkodás egyedüli és egyben legnagyobb határa a nyelv?
Gondoljunk el egy könyvet, aminek az a címe, hogy a Magyar nyelv egésze. Ez a könyv tartalmaz minden olyan szavat, szófordulatot, helyesírási regulákat, minden olyan mondatot, amit a magyar nyelvben ki lehet mondani, vagy el lehet képzelni. Amikor beszélünk, illetve gondolkodunk, akkor gyakorlatilag ebből a könyvből választunk ki szavakat, mondatokat... és ezeket illesztjük rá egy helyzetre. Így látható, hogy valójában minden alkalommal, minden helyzetben minden a nyelv aktusvilágában zajlik le. Így szólván akár létezhetnek is olyan létezők, a valóságnak olyan attribútumai, amelyek nincsenek benne a nyelvben: így saját nyelvünk válik az egyik legnagyobb korlátunkká, mivel csak arra nyílik megismerésünk, ha a megismerés egyáltalán lehetséges, ami a saját nyelvünkben benne fogadtatott.
Vélemények?
válasza: válasza:"Hogy legnagyobb akadály-e azt kétlem, de sokszor volt ilyen gondolatom amikor gondolkodtam valamin. Pl. ösztönösen tudom hogy mi a jó válasz valamire és miért, de értelmesen elmagyarázni lehetetlen."
Ez sem a határra utal. Mivel ez az adott fogalom ebben az esetben vagy nem jut eszedbe, vagy nem áll a nyelvedre. Az is lehet, hogy nem vagy jártas az adott témakörben, és csak éppen nem áll rá a gondolkodásodra, de egy szakember már könnyedén meg tudná magyarázni.
Egyébként érdekes dolog, amiről írtál. Ez a 20-ik századi ismeretelmélet egyik központi fogalma: az intuíció. Ez az, amikor ráérzünk a dolgok lényegére.
Pl. vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a jó és rossz fogalma is ilyen, nem lehet logikailag levezetni, de rá lehet érezni.
Az intuíció kérdésén a kontinentálisok és az analitikusok megütköztek. Igaz, nem ez volt a legnagyobb eltérésük.
válasza:Szerintem a nyelv az elvont gondolkodás eszköze és egyben korlátja is. Ha nem lenne, még jobban korlátozva lenne a gondolkodásunk. A nyelv kialakulása tette lehetővé az elvont gondolkodást, és fordítva, egymást erősítve. Ez a folyamat valószínűleg ma is tart, de ez attól függ, mik az igények. A jelenlegi igényeinket a mai modern nyelvek elég jól kielégítik, de ha lenne igény további fejlődésre, akkor a nyelv is komplexebbé válna.
Az meg, hogy valaki nem tudja megfogalmazni a gondolatait, már más kérdés. Vannak, akik nehezen öntik szavakba az intuícióikat (egyébként én is), és vannak, akik gond nélkül.
válasza: válasza:#6, Igen, a nyelvújítás is erről szólt, hogy túl sok szavunk volt bizonyos dolgokra, ezért el kellett törölni párat.
;) :DDDD
válasza:Úgy látom, hogy nem igazán értettétek meg, hogy mire gondolok.
Csak azokról a dolgokról tudunk szavakat alkotni, amelyeket érzékelünk, észlelünk... Kitalálhatok egy szót: pl. haszterkimis, vagy akármi... De ez nem jelent semmit, mert a valóságnak semmilyen attribútumát nem jelöli. Én az egész mondandómban arra céloztam, hogy létezhetnek a valóságnak olyan attribútumai, amelyeket nem érzékelünk pl.,ezért nem is tudjuk elmondani őket, nincsenek a nyelvükben kifejezések rá. Ez a másik irányban is érvényes: ha nincs a nyelvünkben eszköz valamire, azt nem tudjuk érzékelni. Ha valami nincs a nyelvünkbe előre "beprogramozva", akkor nem lehet felhasználni a gondolkodásunk során.
Pl. az ember a múltja során egy csomó dolgot kitalált: számítógép, villámhárító... de ezek mind benne vannak a nyelvben, a számítás is, a gép is, a villám is, a hárítás is.
létrehoztak dolgokat, és azokat elnevezték: ez más. ...
egyébként az indoeurópai nyelvek sem fixek, abban is van szóképzés
pl:
success, successful, succeed
wurst, würstchen,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!