Bárkiből lehet mérnök vagy programozó?

> "77%, nagyon megpróbálod megmondani itt a frankót, de egyet árulj el: ez a nagy akaraterőd kitart akkor is, ha már nem érdekel annyira a téma?"

Örülök, hogy tudsz szöveget értelmezni: "Ha érdekel", mint ha így kezdtem volna.

> "Csak azt nem értem hogy utána miért állítod, vagy mit értesz pontosan az alatt, hogy a programozás a matek meg a fizika "alatt van". Hierarchikusan belőlük ágaztatod ezt a tudományágat? Kicsit eltévedtél sztem :) a programozás túlnyúlik ezeken, saját tudományterület, a fizika és a matek csak kis részei."

Úgy értem, hogy tudom mit, mennyire és hogyan tanul egy programozó, ismerek nem egyet és bátran állíthatom távolról sem kell annyira hajtania, mint egy fizikus vagy matematikus hallgatónak. Ezt értem alatta. Nem belőlük származtatom le... A matematika meg fizika részeken gondolom ilyen jelek és rendszerek típusú tárgyakra gondolsz, hadd súgjam meg, hogy az csak kapirgálja mindkét tudományág adott területének a felszínét.

> "És végül nemtudom milyen okból haragszol a programozókra, igen, büszkék vagyunk (mint sztem sok más szakterület képviselője), igen, nem tudja mindenki megcsinálni amit mi tudunk, és igen, sok sok gyakorlás, tehetség, meg tudás kell ahhoz, amit csinálunk. Nem mi vagyunk a világ közepe, de hagy ne kérjek már bocsánatot ha azt mondom, hogy nehéz, de szép művészet a szakmám, és nem valami, aminek bárki a mesterévé válhat. (Ugyanakkor azt elfogadom, hogy bárki megtanulhatja alap szinten, és átlagos intelligenciával, ha az érdeklődés megvan(!), akkor jó programozóvá is válhat bárki)"

Erről beszélek, az arcod akkor, mint az Alpok. Mint már leírtam, bárki képes rá, ha érdekli. Tehetség? Mi az? Hogy definiálod? Én úgy, hogy valami olyan testi adottságod, amitől jobb vagy egy területen, mint mások. Mondjuk az énekesek, ha jó hangjuk van, akkor tehetségesek. Programozáshoz nem kell tehetség csak ne legyél értelmi fogyatékos. Pontosan ezt utálom a magadfajtában. Elérsz valami kis hülyeséget és Istennek hiszed magad, hiába írod hogy nem. Ez nem büszkeség, hanem egoizmus. Én is büszke vagyok arra, amit csinálok, mégse azt mondom az embereknek, hogy hú ehhez ritka nagy tehetségnek meg zseninek kell lenni. Azt mondom, hogy nem nehéz csak akaraterő és kitartás kell, képes vagy rá, gyere csináld és még segítek is.

Egyébként meg az átlagon felüli IQ-dat legalább valami netes cuccal mérted meg? Erre tippelnék az alapján, hogy nem vagy képes annyival megtisztelni a másikat, hogy kiírj négy tetves betűt és szerintem-et írj sztem helyett.

"Ismerek még ilyen programozónak tanuló gyereket, előadta nekem, hogy nagy zseninek kell lenni hozzá. Szánalmas, ennyire vágytok a tekintélyre, hogy ezt kell csinálnotok? Komolyan kérdezem... Ez hazugság. Bárki és bármit meg tud tanulni csak hajtani kell."

Ezt írtad. Nem vagyok túl jó magyarból, de én ezt egyértelműen úgy értelmezem, hogy azt állítod bárki bármit meg tud tanulni akaraterőből...

Na lépnem kell, még annyi hogy, átlag feletti iqja van az emberek 50%nak, tapasztalatból tudom hogy átlagnál jobb az iqm. De igen, internetes tesztek is megerősítették ezt. Annyira nem érdekel a téma hogy menzára mennyek, ahogy állítottam korábban, nem vagyok zseni, csak átlag feletti.

Definiáljam neked a tehetséget? Nos, zenéltem, sportoltam, programoztam, írtam, rajzoltam, meg tudom saccolni hogy mihez mekkora tehetségem van, és programozásból vagyok a legjobb. Sok embert láttam már programozni, tehát tudom miről beszélek.

Jaés még annyi, hogy programozó alatt nem azt értem, aki elvégzett egy főiskolát vagy egyetemet. Hanem azt, aki kreatív, ügyes, van érzéke hozzá, és ebből következően meg tud élni ebből a szakmából.

Tisztelt 77%-os!

Egy programozónak, vagy mérnöknek tényleg nem kell tudni a matematikát, vagy fizikát absztrakt szinten.

A mérnöki világban az alkalmazások kerülnek előtérbe. Bizonyos állításokat, ismereteket axiómaként elfogadunk, ezek konkrét bizonyítása, kutatása a matematikusok feladatát képezi, ez így van rendjén.

Aztán hogy azokat az ismereteket hogy lehet átültetni a mindennapi életbe (gyártási szinten is!) ez a mérnök feladata, és ez így helyes.

Egy mérnöktől nem kívánhatod, hogy vizsgálja analítikusan pl. egy 80 csatolt parciális differenciálegyenletből álló rendszert (mellékfeltételekkel, unicitással, egzisztenciával, stabilitással, stb.), de egy programozótól sem, mert ez nem képezi a feladatukat.

Viszont ha te mondjuk matematikusként megoldod ezt a problémát, akár kifejlesztesz rá egy numerikus sémát, akkor már kívánhatod a programozótól, hogy erre a sémára csináljon programot.

Mert ugye csak nem akarja senki kézzel papíron meg logarléccel végigszámolni...

Ehhez nyílván a programozónak át kell látnia az algoritmust, tehát itt azonnal megcáfolom, miszerint egy programozónak nem kell semmi matematika.

Dióhéjban ennyit, csak arra akartam rámutatni, hogy az együttműködés nagyon fontos. Nem szabad rossz jelzőkkel illetni a másik szakmabelit, el kell ismerni őket.

Én mérnökként elismerem a matematikusokat, fizikusokat, programozókat, vegyészeket, stb.

Mindenki a saját szakterületén mozogjon otthonosan és lelkesedve. Ez így van rendjén.

Külön egyik sem működhet. Együtt kell dolgozni. A technika mai szintje is csak szoros együttműködéssel valósulhatott meg.

A mérnök nem tudja megoldani és jól modellezni az adott műszaki problémát, ha tekinteten kívül hagyja a matematikusok munkáját, és ismereteket.

Itt cáfolom meg azt az állítást, miszerint egy mérnöknek nem kell matematika.

Minden híd leszakadna, ház összedőlne, a villamos rendszer kigyulladna, gépkocsi felrobbanna, gyártósorok létre sem jöhetnének, ha a mérnökök nem alkalmaznának matematikát, mégpedig a technika fejlődésével egyre magasabb szinten!

Rengeteg műszaki probléma vezet bonyolult, nehezzen kezelhető differenciál és integrálegyenletre, variációszámítási problémákra, optimalizálási feladatokra.

Ezeket egyre magasabb szintem kell felhasználni a műszaki feladatok megoldása során.

A matematikus nem tud mit csinálni a "matematikai szépségekkel" a gyönyörködésen és elmélkedésen kívül, ha nem látja be pl. hogy azért ülhet be a kocsijába, mert azt a mérnökök megalkották, a megfelelő matematikai ismeretek felhasználásával.

Utolsó, nem azt mondtam, hogy nem kell matematika, hanem hogy nem komoly szinten. Oké, definiálni kell, hogy mi az a komoly. Vegyük az absztrakt szintet, mert már korábban is erre hivatkoztam, bár ki nem mondtam és Te is így emlegetted. Azt is elismerem, hogy helyenként enyhe túlzásba estem. Ne érts félre. Nem a szakmákkal van problémám. Tisztában vagyok vele, hogy se programozó se mérnök nélkül nem tartanánk itt, azzal van bajom, amikor az embereknek ilyen a hozzáállásuk, mint a 66%-os válaszolónak. Egyszerűen visszataszítónak érzem az ilyen emberek társaságát, mert igenis mindent meg lehet tanulni. Érdeklődés, kitartás és akaraterő kell. Nem kell zseninek lenni, mint ahogy ezt ők már-már állítják. Nem szeretem a magukat magasztaló embereket.

Úgy nézz ki, Te vagy az első magától nem elszálló mérnök, akivel "találkoztam" és ez már tiszteletet ébreszt bennem.

66%-os, minden mondatodba beleköthetnék megint, de nem akarok értelmetlen vitát a következő 20 oldalon, szóval hagyjuk. Azt említeném csak meg, hogy az internetes IQ tesztek mindenkinek átlagon felüli IQ-t adnak. Számos olyan tényező van, amit nem vesznek figyelembe, ilyen tesztekkel mérni az intelligencia hányadosodat körülbelül annak felel meg, mint ha odamennél egy tyúkhoz, letennél elé három számot és amelyikbe előbb belecsíp az a Te IQ-d. Szóval Mensa nélkül ne tégy ilyen kijelentéseket legyél szíves.

Parafadugó, én még mindig azt mondom, hogy bárkiből bármi lehet, ez csak rajta múlik. Ha nem lesz, akkor az nem azért van, mert nincsenek "képességei" hozzá, hanem mert vagy nincs érdeklődése a téma iránt vagy nincs szorgalma vagy mindkettő. Úgy vélem rajzolni és zenélni is meglehet tanulni magas szinten, énekelni már nem, ahhoz tényleg adottság kell, az pedig a hang, már ahhoz hogy élvezhető legyen.

Én így látom a dolgokat, leginkább, mert a saját bőrömön tapasztaltam meg. Lesz még sok ember, aki másképp látja és úgy se tudjuk meggyőzni egymást az igazunkról, szóval felesleges lesz ezt a vitát folytatnunk.

Márpedig akkor sem lehet mindenki programozó! (én most csak erre korlátozódom, a mérnökös (rokon) témát már szépen kifejtettétek)

Na, most hogy minden ellentétes véleményen lévő tag feszülten vár a provokációra, hadd fejtsem ki a véleményemet: Úgy veszem észre, hogy az embereknek van egy tulajdonsága, amit nevezzünk most beállítottságnak. Na, ez a beállítottság mindenkinek elhelyezkedhet bárhol egy humán és reál végekkel rendelkező skálán, ahol a reál a logikus gondolkodás oldala, a humán pedig a könnyed magolásé. Azonnal el is vetném a tézist, miszerint csak az egyik végletbe tartozhat az ember. Többeket is ismerek, akik valahol középen állnak (azon a bizonyos skálán) és nem húznak sem a matematika, sem a történelem fele és még többeket, akik valamelyik oldalhoz húznak, de nem idegenek a másiktól sem. Na, most hogy ezt kifejtettem, jöjjön a lényeg:

Úgy vettem észre, hogy a reál beállítottságú embereknek jobban megy a programozás. Nem csak a problémamegoldó képességeik jobbak, de egyszerűbb számukra a "gépi gondolkodás" megértése. Ebből következik, hogy jobban szeretik csinálni, mint humán társaik és a "hajtás" is jobban megy nekik, mert van sikerélményük. Ezzel szemben egy olyan embernek, akinek egy "Hello World" is problémát jelent, (ezzel szemben kiválóan bemagol bármit) mert egyszerűen nem érdekli a dolog és még mellé nem is érti az egészet, nos annak az életben nem lesz a programozás a szakmája. Látja, hogy tízszer annyi ideig tart alkalmazni egy tételt, és az egésztől elmegy a kedve. Nem is akarja, hogy programozó legyen. És ez a lényeg!

Ha nincs olyan agyad, amivel megy a programozás, ha neked 10x ideig tart egy dolog megtanulása, egy másiknak meg csak x ideig, akkor nem lesz belőled programozó, MERT nem is fog érdekelni a dolog, nem fogsz hajtani, nem fogod a beled kitanulni egy olyan dolog miatt, amire magasról teszel.

Tehát a konklúzió: NEM lehet bárkiből programozó.

G.

még amit le akartam írni reggel:

nem tudom melyikünk a nagyobb arcú ember,

Én, aki nagyon hálás annak, hogy az ég (vagy a szülei) viszonylag jó ésszel áldotta meg, gyerekkorában kielégítették a tudásszomját, és annak, hogy olyan világba született ahol nerdnek lenni kifizetődő. És tisztelek minden foglalkozást, együtt érzek azokkal, akiknek nehezen megy ez a téma.

Vagy te, aki (gondolom) úgy gondolja, hogy szinte mindent önerőből ért el, és lenéz mindenkit, aki nem tud utánacsinálni valamit, mondván, nem próbálta meg elég keményen...

Ugye ezt Te sem gondoltad komolyan?

Te vagy az, aki egy internetes IQ teszt alapján átlagon felüli IQ-val hirdeted magad és mondod, hogy az egyszerű halandónak felesleges programozást tanulni, mert nem fog menni és még én vagyok az egoista ember? :D Igazi kis Humor Herold vagy. Tudod nekem senki nem nyalta ki gyerekkoromban a seg.gemet. Én túléltem gyermek koromban és nem a tudásszomjamat elégítettem ki. Valószínűleg több sz@rban volt részem eddigi életem során, mint neked bármikor is lesz. Ha valaki nem tudja megcsinálni azt, amit én, nem lenézem és leugatom, hogy jaj hát ez nem megy mindenkinek, hanem odamegyek, elmagyarázom és segítek neki. Bátorítom, nem feladásra ösztönzöm. Nem értem, hogy hogy vetted ehhez a kijelentésedhez a bátorságot.

Hallgatok erre a bölcs közmondásra: Okos enged, szamár szenved. Szóval nyugodtan titulálj aminek akarsz, a saját szegénységi bizonyítványodat lebegtetve. Többet nem írok ebbe a témába, túl drága az időm arra, hogy magadfajta vérprofi programozó Einsteinekre pazaroljam. Mármint túl egoista vagyok hozzá. :)