Ha minden 1 dologból fejlődött ki az evolúció során, akkor miért van annyi különböző létforma?

#30

"Az emberi evolúció elvileg megállt.Ugyanis ha megnézzük nincsen semmilyen szelektáló tényező."

Amíg van ember, addig van emberi evolúció is, a természetes szelekción kívül más folyamatok is működnek, mint például a genetikai sodródás.

Valamint az embrionális fejlődés során érvényesülő természetes szelekció továbbra is jelen van.

"Ha minden 1 dologból fejlődött ki az evolúció során, akkor miért van annyi különböző létforma?"

Pedig nagyon egyszerű a válasz, csak egy kissé elő kell kapnod a matekot, meg egy dobókockát.

Az evolúciós egységek véletlenszerűen változnak, és az adott környezethez alkalmazkodnak (ami az időben végtelen mennyiségű tulajdonságot kitermel).

Megnézheted sok kockadobásból, hogy hányszor fogsz 6-ost dobni, és azt fogod találni, hogy nagyjából az összes dobásból körülbelül 1/6-od részében kaptál hatost.

A dobókocka bármely számára ezt fogod kapni, és azt is fogod látni, hogy idővel minden, de minden variáció ki fog jönni, amit csak a dobókocka lehetőséget biztosít, hiszen a véletlen változás a lehető legjobb keresőmotor arra, hogy minden de minden létező lehetőség sorra kerüljön idővel, mint az adott változáshoz szükséges kiinduló pont lehet.

Most vetítsd ezt vissza a valóságos végtelen lehetőségre, és nem lesz min csodálkozni az evolúció és a kérdés párosának esetében.

Pont az értelem az, ami szánnivalóan kevés variációt épít, mert egyáltalán nem véletlenszerűen keres nagyobbrészt, hanem csak a saját önző céljainak tükrében működik, ezért az építésének variációs száma törvényszerűen eltörpül a véletlenkereső üzemmódban való építkezéstől.

"Az előző kettő válaszadóval egyetértek, a kiválasztódásban semmi tervszerűség sincs. azonban azt még mindig nem értem, hogy a zöldostoros moszat hogy a fenébe alakult át egyfelöl pipaccsá"

Hát például a Föld korai szakaszában iszonyú sokáig csak nagyon nagyon egyszerű lények éltek, de jött egy jégkorszak, ami megváltoztatta a körülményeket, és amiben nem lehetett érvényesülni ilyen egyszerűen.

Az adott környezethez alkalmazkodott evolúciós egységek a generációkon átívelve állandóan változnak, de ha a környezet körülöttük állandóan változatlan, akkor az egységekben megjelenő véletlenszerű másságokra semmi szükség, és csak károsak inkább, mert pl. feleslegesen nagyobb energia kell a fenntartásukhoz, így kiszelektálódnak, és a populációs egyedei szinte semmit se változnak.

De egy jégkorszak mindent felborít, és a drámaian megváltozott környezetben megjelenő végtelen mennyiségű másságban idővel meg fog jelenni egy olyan tulajdonság, ami miatt az ilyen tulajdonsággal bíró egyed jobban érvényesül, mint a többi. Olyanok maradnak csak meg, akik hasonló fokú véletlenszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek idővel csak egymás között fognak szaporodni, és ezzel máris megjelent egy más lénytípus.

Az egyik típus ilyen környezethez alkalmazkodik számos variációban (véletlenszerűen rengetegféleképpen lehet alkalmazkodni egy környezetváltáshoz), a másik meg amolyan környezethez alkalmazkodik szintén számos variációban.

Amikor a halak kezdtek partramászni, akkor volt, amelyiknek kissé lábszerű volt az uszonya, az már egy kissé több energiaforráshoz jutott a partról, de a lábfélék is mindenféle formában kialakultak. Utána ezeknek fára, hegyre, édesvízbe... stb... kellett mászniuk szintén kismilló formában lehetséges ez.

Azt kell megérteni, hogy az evolúciós egység drámaian a környezetváltásokkor, vagy környezet megváltozásakor módosul, és minél nagyobb a környezetváltás, annál nagyobb a kihalás, de annál nagyobb a radiáció is, vagyis az evolúciós sokszínűség kiterjedése.

"Ha minden 1 dologból fejlődött ki az evolúció során, akkor miért van annyi különböző létforma?"

Még annyi, hogy biztosak lehetünk abban, hogy nem 1 dologból fejlődtünk ki, mert hajdanán a protosejtféléknek bizonyosan elképesztő mennyiségű variációi voltak (genetikai kódolás tükrében is), amelyek akár közösködve is új és új evolúciós ágakat hoztak létre és ezek folyamatosan egymást alakították, de ez egyúttal evolúciós verseny is volt, és idővel egy genetikai kód alap vált egyeduralkodóvá.

Hasonlóan ahhoz a folyamathoz, mint ahogy az ember evolúciós bokra is eleinte számos hajtásban terebélyesedett (többféle hominida faj lófrált a földtekén régen), de idővel csak a mi bokor-típusunk maradt meg, ami a többit így-úgy kiszorította az élet színpadáról.

"Amíg van ember, addig van emberi evolúció is, a természetes szelekción kívül más folyamatok is működnek, mint például a genetikai sodródás."

Mélységesen egyetértek, de eléggé érthetetlen az is, hogy miért zárják ki a klasszikus szelekciót is egyesek?

Az evolúció csak nagyon ritkán szól az erősebb kutya izél tételről. Az evolúció folyamatát döntően a saját populáción belüli versengés határozza meg, és egyértelműen arról szól, hogy ki fog több utódot nemzeni, vagy melyik utódféle terjed el jobban a populáción belül.

Egy-két generáción belül csrélődnek le ilyenkor akár a fenotípust meghatározó átlagos jegyek, és teljesen észrevehetetlenül úgy tűnik el a régi fenotípus, hogy azok semmiféle elnyomásban, vagy érezhető hátrányt nem fognak érezni.

Pl. egy két generáción belül a a fenotípus külső színe megváltozik, és pusztán csak azért, mert a fokozatosan színváltok egy kicsit több utódot hoznak létre, így idővel ezek terjednek el uralkodóan. Márpedig ez is keményen szelekció, mégha ebből a kiszelektáltak semmit se éreztek.

Ez zajlik ma is szinte minden létező emberi közösségben, és gondoljunk bele, hogy jelenleg a gazdag államokban a szaporodási ráta rohamosan szorul vissza a fejlődő, vagy szegény államok teljesítményéhez képest.

Mi ez, ha nem nyilvánvaló szelekció a gazdag államok populációinak "kárára"? - mégha a gazdag államok egyedei önmagukat szelektálják, anélkül, hogy ennek tudatában lennének.

És még bőven lehetne ilyesmi szelektív tényezőket sorolni. Az ember a mai napig elképesztő sebességgel evolválódott hasonló szelektív utakon át, és szerintem ez ma is hatalmas iramban folyik, méghozzá klasszikus szelektív hatások mentén, függetlenül attól, hogy az egyed számára látványos szelekciós tényezőket kizár az orvostudomány.

"Igen, de utolsó, ez már nem biológiai evolúció hanem, hát... "társadalmi" evolúció"

Hát... Pedig nyugodtan idekeverheted. Ilyen olyan mértékben, ha nagyon kicsit is, de bizony más környezetekben élő embereknek kissé más a jellemző genomjuk. Ha idővel jobban ez terjed el a Földön, akkor az szép tiszta evolúciós lépés volt.

A hosszadalmasan alakuló társadalmi változások ugyanúgy új környezetet teremtenek, amely környezet változik, s amihez bizony a genom is alkalmazkodik.