Ha az evolúció szerint a majmokból fejlődött az ember, akkor ma már mért nincs ilyen? Nincs meg a megfelelő környezet, vagy mi lehet az oka?

az ember nem majmokból fejlődött, hanem az ember és a majmok együtt fejlődtek egy közös, majomszerű ősből. Nem a mostani majmok az elődeink, hanem velük közös ősünk van.

és az ilyen év-tízezredek és százáezredek, sőt évmilliők alatt megy végbe, az emberi kultúra kb 10ezer éves max, de akkor már sokat mondtam és ebből max az utóbbi 1500 évben figyelnek tudományos szempontból a körülöttünk lévő élővilágra (sokkal inkább a matemetikában remelektek, pl az egyiptomiak és a maják).

Ha belegondolsz, pár kutyafajta csak néhány-száz éves, de régebben teljesen máshogy néztek ki, vagyis ha dirket szelektál az ember, akkor gyorsabb az evolúció, de természetesen végbemenve nagyon lassú folyamat.

Az emberek is sokat változtak, régebben(kb 1000 éve) sokkal kisebb volt az átlagmagasság, egy 180 mags férfi nagyon magasnak számított...

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

No most, ha egy majom elindulna az emberré válás útján, mire jutna? Az a helyzet, hogy emberek már élnek a Földön, akik minden vetélytársukat elpusztítják. Például: Ha a majmok elkezdenének kőeszközöket pattintani és vadászni, hamarosan azt tapasztalnák, hogy a teheneknek, birkáknak, lovaknak már van gazdájuk, akiknek puskája van, amivel bizony gyorsan elintéznék a konkurenciát. Ugyanígy az őserdőt is rendszeresen járják (orv)vadászok, akik nyilván rövid úton gondoskodnának arról, hogy csak ők vadászhassanak.

Az evolúció nem arról szól, hogy azért mert egyszer kialakult az ember, onnantól hetente ki kell alakulnia egy új emberfajnak. A Homo habilis, ha ma élne, valószínűleg egyszerűen alulmaradna a modern emberrel való versenyben, esetleg valami nemzeti parkban elpunnyadhatna néhány pár, de világbirodalmat biztosan nem alapítanának. Ezeknek az ősembereknek a maguk idejében az eszük óriási előnyt jelentett a vadállatokkal szemben, de lássuk be egy érett technikai civilizáció ellenében ez vajmi kevés lenne.

Annak idején fennállt a lehetősége az ember kialakulásának, ma már nem áll fenn, nem utolsósorban azért, mert már létezik emberiség, érett eszközhasználó, technikai civilizációt alkot, így azok a kezdeti lépések, amik annak idején forradalmi újítást jelentettek és amelyekkel nagy előnybe kerültek a vadállatokkal szemben, ma már a modern emberrel szemben egyszerűen nem biztosítanak semmilyen előnyt sem.

A változás egyébként nem állt le, a történelem során több nagy evolúciós változást is leírtak, például ilyen Amerika meghódítása. Nyilván a folyamat annál lassabb, minél hosszabb időbe telik egy nemzedék felnevelése, így az ember esetében nem igazán követhető szemmel.

Pont ezt a kérdést tették fel kb egy hete. Átmásolom az ottani válaszomat:

Akik ilyet kérdeznek (nem ez az első ilyen alkalom) egy nagyon fontos dolgot kifelejtenek.

Az evolúció során nagyon fontos az összes környezeti tényező és ennek részeként a többi faj. Például amikor ez első hal kilépett a szárazföldre, még nem voltak ott más gerincesek, azaz nem volt vetélytársa. Ez a hal bizonyára mai szemmel egy suta és alig életképes valami lenne, az első arra járó ragadozó megenné. Csakhogy akkoriban ő volt a csúcs: ragadozók nem voltak, kaja viszont bőven akadt, így szaporodhatott, így ő vígan röhögött azokon a lúzereken, akik a tengerben menekültek a cápák elől. Utódai között verseny keletkezett, így azok egyre jobbak és jobbak lettek, míg már a szegény őshal, ami valaha kilépett a szárazra, soha többé nem tudta volna befutni ezt a pályát.

Ugyanez a helyzet a majmoknál. Valaha volt egy butácska ősmaki, akinek utódai egyre okosabbak és sikeresebbek lettek. Abban az időben amikor ők létrejöttek, az intelligencia előnynek számított, ki tudták használni, el tudtak terjedni. Ma azonban, hogy már van egy ember nevű faj, ami minden élőhelyet elfoglalt, hiába születne egy intelligensebb majom, észre se vennénk, nem hogy előnye lenne.

Ha minden szárazföldi gerinces állat kipusztulna, akkor egy bátor hal ismét kimerészkedhetne a szárazföldre, jól élne, és pármillió év múlva ismét fejlett utódai lennének, bár nem biztos, hogy ugyanolyanok, mint ma.

Ugyanígy, ha az ember kipusztulna és üresen hagyná azt az élőhelyet amit most betölt, párszázezer év múlva egy intelligens majom-utód jó eséllyel megtanulna tüzet rakni, beszélni és talán később piramist, űrhajót meg DVD-lejátszót építeni.

De ez nem biztos. Az evolúció ugyanis nem irányított, nem olyan, mint egy kacskaringós csúszda, amiben a tetejére berakott tárgy mindig ugyanazt az utat végigjárva ugyanoda jut. Sok szerepe van a véletlennek is, és ha nem jönnek létre azok a mutációk amik az embert emberré tették, akkor talán sose lesz újra ilyen faj.

Nagy evolúciós lépések csak egy élőhely megüresedése után, többnyire katasztrófák után történtek, kivéve a legelső alkalmat, amikor még csak simán üresek voltak az élőhelyek. Például ha a dínók nem halnak ki, akkor talán az emlősök ideje sosem jön el, hisz a dínók közt is megvolt mindenfajta élőlény: nagy, kicsi, ragadozó, növényevő.

Utolsó! Az evolúciós zsákutca kihal, de a majmok nem, hacsak mi ki nem irtjuk őket.

És ők is fejlődnek. Megfigyeltek csapatokat, akik eszközöket készítenek, vadásznak más majomfajokra és "háborúznak" egymással. Fejlődnek, de nem 5 perc alatt. És ember nem lesz belőlük, kétszer ugyanazt nem produkálja az evolúció.