Ha minden 1 dologból fejlődött ki az evolúció során, akkor miért van annyi különböző létforma?
19:15
kösz, ez egy kielégítő válasz volt
Álljatok meg egy kicsit nyomjatok egy STOP gombot Nos, utána néztem az evoluciós fejlődésnek szervetlen anyagokból ultraibolya
sugárzás és elektromos kisülések (pl:
villámlás) hatására szerves molekulák
jöttek létre (pl: cukrok, aminosavak),
melyek aztán bemosódtak az
ősóceánba;
Biológiai evolúció – Az ősóceánban a
szerves molekulákból élő rendszerek
jöttek létre kb. 3,5 milliárd éve. Az ősi
fotoszintetizáló kékbaktériumok a
vízben oldott CO 2 felvételével meszet
válaszottak ki, ezekből épültek fel a
sztromatolitok (gömbhéjas szerkezetű
kőzetgumók). A legrégibb
sztromatolitok Ausztráliából, az Apex
Tűzkőből kerültek elő (3,5 milliárd
évesek), hogy lássátok nem vagyok oly okos csak gugliztam
Ismét ugyanabba a csapdába sétálsz!Ne keresd a tudatosságot az evolúcióban.Te talán úgy választod meg azt az anyát/apát akitől gyereked lesz hogy a 10 000-ik generáció hogy fog kinézni?Nem.Aki éppen életben van körülötted,és életképesnek tűnik,azt választod.
Na de konkrét kérdés is jött:miért lett az algából medve és hóvirág?
Ez így így helytelen.A kettő életforma sokkal visszább vezethető ahhoz hogy közös ősre leljünk.
A közös ős nagyjából a prokarióták esetleg nagyon egyszerű eukarióták közt lesz.
Ugyanis már az algák is elindultak egy irányba.Mégpedig a növényi egysejtűekre jellemző szervezet irányába.Az algáknak mint az összes növénynek már kitines sejtfaluk van,táplálékukat fotoszintézissel autotróf módon állítják elő,és még egyéb növényi tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az állatok ezzel szemben heterotrófok azaz csak szerves anyagot képesek fölvenni.Illetve nekik csak sejthártyájuk van.
Nyilván történt egy kettéválás a törzsfán ahol is az egyik "csapat" génjei közt a növényi tulajdonságok domináltak,a másikéban pedig az állati tulajdonságok.Egyik se rosszabb a másiknál,ezt le kell szögezni!A növények csupán más megközelítéssel törekednek a fennmaradásra mint az állatok.
Möbiusz-szalag : ok, egy ilyen válasszal nem tudok vitába szálni. viszont akkor egy másik kérdés:
a neander-völgyi úgy kb. 200ezer évvel ezelőtt jelent meg a földön, vagyis akkor mondjuk kb. e körül váltunk el a majmoktól (figyelmen kívül hagyva azt, hogy mi nem a neander-völgyiektôl származunk). az elmúlt 200ezer évben mért nem volt mégegy hogy úgymondjam evolúciós leosztás, amely során mondjuk x számú majom megint neandervölgyivé alakult volna? vagy aki egyszer lekéste a vonatot az örökkön az állomáson marad?
"a neander-völgyi úgy kb. 200ezer évvel ezelőtt jelent meg a földön, vagyis akkor mondjuk kb. e körül váltunk el a majmoktól (figyelmen kívül hagyva azt, hogy mi nem a neander-völgyiektôl származunk). az elmúlt 200ezer évben mért nem volt mégegy hogy úgymondjam evolúciós leosztás, amely során mondjuk x számú majom megint neandervölgyivé alakult volna? vagy aki egyszer lekéste a vonatot az örökkön az állomáson marad?"
A neandervölgyinek már nem sok köze volt a majmokhoz. Az emberi evolúció több millió éves, a neandervölgyi már egy teljesen modern emberi faj, több tucat másik ismert már korábbról. Ergo több millió éve vált el az ember és a majom fejlődése.
Viszont amit legalapvetőbb hibának látok az írásaidban, hogy te abból indulsz ki, hogy régen is a mai fajok éltek, csak valakik továbbfejlődtek, valakik nem. De ez abszolút nem igaz! A mai majmok egyáltalán nem ugyanazok, mint amik évmilliókkal ezelőtt éltek. Ők is fejlődtek, változtak ezidő alatt, csak más irányba, mint az ember, ennyi.
Már korábban írták, hogy az evolúciónak nincs terve, nincs célja. Nincs olyan, hogy csak egy adott fejlődési irány jó, azaz az élőlényeknek sem célja, hogy mind hasonló irányba fejlődjenek. A mai majmoknak sem célja, hogy ők emberré fejlődjenek. Az emberré válás csak egy lehetőség volt a sok közül, a csimpánz vagy az orángután máshogy alkalmazkodtak.
ok, úgy vélem, hogy mostár valamennyivel közelebb kerültem eme evolúciónak nevezett folyamat megértéséhez (főleg abban, hogy eddig úgy véltem, hogy a majmok tényleg nem változtak semmit, de ezek szerint ez téves vélemény volt)
kösz mindenkinek a válaszadást!
Szó volt itt arról, hogy ha az ember a legtökéletesebb akkor miért alakulnak ki újabb fajok...
Szerintem azért, mert az ember egyáltalán nem a legtökéletesebb.
Az egy dolog, hogy mennyi mindent feltaláltak az emberek, de ha ennyire tökéletesek lennénk, akkor nem csesztük volna így egy a bolygónkat. Amihez az ember hozzáér, annak lőttek...
Az hogy milyen mértékben károsítjuk bolygónkat nem tökéletlenségből,hanem átgondolatlanságból van.Ha balóban velünk született tökéletlenség lenne,akkor semmit nem tehetnénk a környezetért,mert magunkat nem tudjuk megváltoztatni.
UI:A közönséges hód az ember után a legnagyobb mértékben környezetátalakító faj.Akkor ő is tökéletlen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!