Honnan tudjuk eldönteni, hogy egy fizikai test értelmesen tervezett?

"Nem szeretek magamtól idézni, de egészen pontosan az ötödik hozzászólásban adtam két hivatkozást. Az egyik cikk az egyzerűsíthetetlen összetettségről szól, a másik a specifikus összetettségről, ott megtalálod a bizonyítékokat, amiket hiányolsz."

Azt hiszem félreértetted a kérésemet. A te általad megadott link, amely az egyszerűsíthetetlen összetettségről szól (egyelőre csak azt olvastam el nagyjából), arról szól, hogy az E. Coli baktérium miért nem nevezhető egyszerűsíthetetlenül összetett. De én nem ezt kérdeztem, hanem azt, hogy miért nem létezik ez a fogalom általánosságban véve? Mik a bizonyítékok arra, hogy ilyen nem létezik sehol sem (az ember alkotásainak körében sem)?

"Az élőlényekre azonban ez a gondolatmenet nem alkalmazható, egyszerűen azért, mert szaporodnak, tehát, ha teszem azt sok nyúl él egy erdőben, az nem azt jelenti, hogy gyárban észülnek, hanem hogy jól szaporodtak. Innentől kezdve hogyan alkalmazod rá ezt a gondolatmenetet, ami élettelen tárgyakra alkalmazható?"

Itt abszolút csúsztatás történt, de nem akarok most kritikát írni, mert ezt a fórumot nem az evolúció vita miatt nyitottam. Ha teljesen elfelejtjük most a biológiát, akkor is nagyon jól tudsz válaszolni a fő kérdésre.

"Az első kérdés, amit a ivatkozott cikkben is felteszek: Mik azok az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerek? A "zsebóra" ebből a szempontból tökéletes példa: Hány különböző zsebóra létezik?"

Én nem akarom a tudósok helyett megfogalmazni az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerek fogalmát; lehet h a cikkben jól fogalmazták meg, lehet, h nem; lehet, h a baktérium közéjük tartozik, lehet, h nem: én ezekben a kérdésekben most nem szeretnék állást foglalni. Valamire azonban felhívnám a figyelmedet, ami egy súlyos félreértés, és ez esetben most én idéznék magamtól:

"Lehet, hogy az analóg órának egyszerűbb az elve, mint a digitálisé, attól még mind a kettő külön-külön egyszerűsíthetetlenül összetett. Attól hogy egy rendszert meg tudsz oldani egyszerűbben, mint ahogy az létre van hozva, attól még a tekintett rendszered nem egyszerűsíthető. Véleményem szerint egy rendszer, pl. az óra akkor NEM egyszerűsíthetetlenül összetett, ha ugyanazokból az alkatrészekből kevesebb is elég belőle, mégis ugyanazt a működést produkálja."

És hoztam példát egy egyszerűsítHETŐEN összetett rendszerre is: a 10 hengeres autót, olvasd végig.

Meg próbálom fogalmazni másképp. Természetesen sok fajta órád van, sok féle elvvel, egy azon típusból is van kismillió verzió. Egyik egyszerűbb, a másik összetettebb; tény, hogy az ingaórának jelentősen egyszerűbb a felépítése mint mondjuk egy atomórának. Mégis azt mondom, hogy egy kiválasztott atomóra egyszerűsíthetetlenül összetett. Miért? Mert ha az atomórának bármely alkotóelemét eltávolítanád a rendszerből, akkor az órád működésképtelen, legalábbis nem hozza azt a szintet, mint az eredeti óra. A lényeg tehát, hogy ha egyszerűsíteni akarunk egy rendszert, akkor CSAK azokat az alkatrészeket használhatjuk fel az egyszerűbb rendszerben, mint amiket az előzőben, mást nem! Hozok még egy példát egyszerűsítHETŐEN összetett rendszerre: például a számítógép monitorod tele van ragasztgatva matricákkal. Ha ezeket a matricákat szépen leszedegeted róla, a monitorod attól még ugyanazt a működést fogja produkálni, tehát a matricák fölösleges alkatrészek voltak a rendszerben a működés szempontjából. Szóval szeretném elkerülni azt, hogy véletlenül is összemossuk az egyszerűsítHETŐEN összetett rendszereket azokkal a rendszerekkel, amelyek többé-kevésbé az eredeti funkciót ellátva egyszerűbb módon is megépíthetők. Nagy különbség van a kettő között!

Még egy matematikai gondolatmenettel is rá szeretnék segíteni az érthetőségre. Van egy racionális tört számod, amelyet a lehető legegyszerűbb alakban adsz meg. Pl. a 100/101-et nem tudod egyszerűbb alakra hozni. De van még egy törtszámod, az így néz ki: 1/2. Nos, a 2. törted egyértelműen egyszerűbb, mint az 1., mert kisebb számokkal dolgozik, de egyébként ugyanaz a lényege, mint az 1.-nek: két egész számot elosztasz egymással. Tehát még a funkciójuk is hasonló, de más más eredményt adnak. Éppen ezért mindkét számot egyszerűsíthetetlenül összetett számnak kell tekintened. EgyszerűsítHETŐEN összetett szám például a 2/4, mert azt tovább tudod egyszerűsíteni az 1/2-edre, hiszen ugyanazt a számot adja eredményül. Érthető? :)

Egyébként olvasva a biomass cikkét, ott is úgy láttam, hogy többé-kevésbé félreértették az ÉRTEM állítását.

"Van egy számlapos, két számlapos, dátumot is mutató, sőt, olyan, ami a holdfázisokat, csillagállásokat is mutatja."

Igen, a felsorolásodból kiderül, hogy ezek különböző funkciókat látnak el. Tény, hogy az egyik egyszerűbb a másiknál, de ettől még NEM SZÁRMAZTATHATÓ egyik a másikból. Ezért mindegyik külön-külön egyszerűsíthetetlenül összetett. Ahhoz, hogy pl. két óra között egyszerűsíthetőségi reláció álljon fel a szóban forgó értelemben, két feltételnek kell teljesülnie:

1.: Az egyszerűsített óra ugyanazt a működést produkálja, mint a bonyolultabb.

2.: Az egyszerűsített óra csak azokból az alkatrészekből állhat (csak kevesebből), mint az összetett. Más segédeszközöket nem vehet igénybe.

"Melyik egyszerűsíthetetlenül összetett?"

Mindegyik. Ha pl. a holdfázist mutató órának kiveszed az egyik olyan alkatrészét, amelyik pont a holdfázis mutatására alkalmas, akkor az a része semmiképp sem fog működni a rendszernek. Ettől egyszerűsíthetetlenül összetett.

"Mert nyilvánvaló, hogy aminél lehet egyszerűbbet készítei, az nem az."

De az, lásd fentebb.

""Ugyanis az Előttem Szóló hsz-ében említett baktérium ostor pont egy emberi alkotásra emlékeztet."

Ezt már jó ideje nyomatják, csak eddig még egy valamit nem sikerült senkinek sem megmondania: Milyen emberi alkotásra emlékeztet?"

Az ÉRTEM szerint ez egy hajómotorra emlékeztet. Én magam ugyan nem ellenőriztem le az állításukat.

"Ugyanígy, a szitakötő miben hasonlít egy helikopterre? Forgószárnyai vannak? Fémből épült? Szénhidrogének berobbantásával működik?"

A szitakötő-helikopter hasonlat csak az én kisgyerekkori elmém szüleménye, ezt nem kívánom vita tárgyává tenni. Bár szerintem maga a szitakötő teste nagyban hasonlít a helikopterére. De akárhogy is legyen, ez most nem része a fórumkérdésünknek.

Egyébként köszönöm a válaszokat, várok még többet!

"Mondj nekem egyetlen természetes dolgot, akár e-mailben, amely szerinted nem alakulhatott ki véletlenszerűen, fizikai-kémiai törvények alapján."

Kedves hozzászóló! Erre példa a sejt. Ez a legapróbb egysége az élő szervezeteknek, amiről kiderült a 20. század során, mennyire összetett, mennyi sok sejtszervecskéből áll. Erre én 100%-ra mondom, hogy nem alakulhatott ki véletlenül, ugyanis ellenkezik a hőtan 2. főtételével, miszerint az entrópia mindig növekszik; a sejt kialakulásához azonban jelentős entrópiacsökkenésre lett volna szükség. (Akik azzal jönnek, hogy ez csak zárt rendszerekre igaz, és mivel a rendszerünket a Nap energiája látja el, és emiatt ez nem nevezhető zárt rendszernek, azoknak az a válaszom, hogy ők teljesen félre értelmezik a törvényt. Nem pusztán attól fog az entrópia csökkenni, mert a rendszer nyílt, hanem ha IRÁNYÍTOTT energia hozta létre a sejtet. Ez ugyanolyan, hogy hiába sütteted a Nappal a téglákat, a ház nem fog felépülni, pedig valóban, nyílt rendszerről beszélünk. A sejt sem fog összeállni pusztán a Napenergia miatt, hanem kell egy laboratórium, ahol tudatosan, irányítottan felépítik a sejtet.)

Másik hasonló agyrém az ősrobbanás. A tudósok (mivelhogy a szabályok szerint Isten, mint joker, nem vehető be a tudomány kártyapaklijába) ezért kitalálnak olyan elméleteket, amelyek minél inkább kirekesztik Istent a világból (ateizmus), vagy legalább is eltolják valahova a végtelen távolba (deizmus). Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, ha ezek az elméletek ne lennének hibásak. Csak hát ugye a fafejű tudós társadalom inkább hisz egy hibás, megalapozatlan elméletnek, mint hogy Istent mint létezőt el kelljen fogadni. A világegyetem egy zárt rendszer. Ezzel mindenki egyetért, ugye? Hát ha ti nem is, nyugi a tudósaitok igen. Nos, mivel zárt rendszerről beszélünk, egyértelműen ráhúzható erre is a termodinamika 2. főtétele, mint ami ellenkezik az egésznek a spontán kialakulásával. Egyrészt ha kezdetben csak energia létezett, akkor egy zárt rendszerben nem hoz létre semmi sem anyagot. Tehát az anyag kialakulása egy nagy kérdőjel. Jó-jó, persze vannak elméletek, hogy 10 a mínusz nemtomhanyadikon létrejöttek a kvarkok, azokból a protonok, neutronok, majd az atomok... csak ezek mind-mind olyan lépések, amelyek keresztülhúzzák a termodinamikát, és természetesen kísérleti bizonyítékok sincsenek ezekről az elméletekről, amelyek viszont ELENGEDHETETLEN FELTÉTELÜK a tudományos elméleteknek. A sejt kialakulása hasonló. A tudósoknak fogalmuk sincs, hogy hogyan alakulhatott ki, de természetesen oktatják, hogy az élő az élettelenből fejlődött ki. Vajon miért oktatnak olyat, amelyről azt se tudják, hogy úgy van-e? Talán hazudnak? Miért? Talán nem akarják elfogadni Istent? Miért? Nem tudom, de az egyszer biztos, hogy ha a tudósok képesek ennyi helyen hazudni, köztük az oktatásban is, akkor szerinted ezek után mennyire lesz hiteles a szavuk? Félreértés ne essék, a működéstudományok nagyszerűen működnek, vagyis azok, amelyeknek köszönhető pl. az autó, a számítógép, és minden létrehozott emberi alkotás. De ami az eredettudományokat illeti, csak spekulációk folynak, ráadásul úgy, hogy következetesen áthágják a fizikát.

Az evolúciót lehet, hogy közvetlen nem akadályozza a termodinamika (bár ebben nem vagyok biztos, ehhez tudnom kéne az evo pontos mechanizmusát, azon kívül, hogy mutáció és szelekció van), de mivel ez is rengeteg spekulációt tartalmaz, ezt sem hiszem el. Inkább hiszek a Bibliának, mint azoknak a tudósoknak, akik olyan elméletekkel ámítják a népet, amelyeket be sem bizonyítottak. Egyszerűen csak a saját hitbeli meggyőződésüket oktatják.

A kérdésedre a válaszom: SEMMI nem alakulhatott ki felsőbb intelligencia nélkül.

Na először is felhívnám a figyelmedet arra, hogy én első sorban nem az evolúciót kritizáltam, hanem az abiogenezist és az ősrobbanást. Az evolúcióról csak annyit írtam, hogy személyes érzelmeim, és a másik két „tudományos elmélet”-ből levonható tanulság alapján nem fogadom el. Ezzel szemben a hsz.-ed 90%-a az evolúció bizonygatásáról szól. Nem vagyok tudós, úgyhogy én nem látok bele a képbe. Azt viszont látom, hogy a másik két elmélet förtelmes hülyeség. Az evolúcióban inkább azért nem hiszek, mert egyszerűen hiteltelen sokszor amit állítanak a másik két elmélet elhitettetése miatt.

„"Csak hát ugye a fafejű tudós társadalom inkább hisz egy hibás, megalapozatlan elméletnek, mint hogy Istent mint létezőt el kelljen fogadni. "

Mindenki hülye, csak én vagyok kávéfőző.”

Nem én, hanem sok tudós, aki rájött az abiogenezis és az ősrobbanás után kialakult világegyetem abszurditására. Miért van az, hogy például Jeszenszky Ferenc fizikus, aki ráadásul az MTA-n dolgozik, és aki élete során rengeteget foglalkozott a termodinamikával, pont ő tagadja a fenti elméleteket?

„"Egyrészt ha kezdetben csak energia létezett, akkor egy zárt rendszerben nem hoz létre semmi sem anyagot. "

Einstein óta tudjuk, hogy az energia anyaggá alakítható.”

Ha elolvasod még egyszer amit írtam, rájössz, hogy ezt nem is cáfoltam. Azt írtam, hogy a világegyetem egy zárt rendszer, tehát a kezdeti energiákat, amik a rendszeren belül voltak, semmi nem alakíthatta anyaggá. Mert zárt rendszer.

„"ezek mind-mind olyan lépések, amelyek keresztülhúzzák a termodinamikát,"

Szerinted a világon dolgozó fizikusok miért nem látják ezt az őrült ellentmondást?”

Mint már mondtam, sokan látják, de sokan nem akarják elfogadni Isten létezését. Csak egy 19. századi tudományos dogmát említenék. Minden tudós azt állította, hogy a világegyetem az ok-okozati összefüggések alapján épül fel. Aztán jött a nagy hanyatt esés, a kvantumfizika, ami ezt az egész hitrendszert felbolygatta. És lám-lám azoknak a keveseknek lett igazuk, ha egyáltalán volt belőlük, akik nem hittek az abszolút determináltságban. Akár hiszed, akár nem, a tudósoknak is van egy hitrendszerük, és az alapján vizsgálják az eseményeket. Sokáig a hitrendszerbe tartozott, hogy az idő abszolút. Ez is megdőlt. Pedig tudósok állították az idő abszolútságát. Most van egy maréknyi (vagy talán még több) tudós, aki rájött, hogy nincs világegyetem intelligencia nélkül, de a többség ezt még nem hiszi el. De szépen lassan ezt is be fogják látni, mint az előbb említetteket.

Egyébként ezen a megjegyzéseden nagyon is kitűnik, hogy te magad se tudod a választ a fenti kérdésekre (abiogenezis, ősrobbanás), egyszerűen csak a tudóstöbbségre hivatkozol. Ezt hívják tekintélyelvűségnek.

„"A tudósoknak fogalmuk sincs, hogy hogyan alakulhatott ki, de természetesen oktatják, hogy az élő az élettelenből fejlődött ki. "

Meg tudnád mondani, hogy ezt hol oktatják? Mindenhol úgy tanítják, hogy ez egy feltételezés, amire közvetlen bizonyíték nincs a mai napig sem.”

Nos, utánanéztem az állításodnak két fajta biológiakönyvben. Az egyik egy részletesebb középiskolai tankönyv (amit mi egyébként egyetemen használtunk): Dr. Berend M., Gömöry A., Dr. Szerényi G. Biológia IV. c. tankönyve. Ebben valóban, ahogy írod, korrektül leírják, hogy a prebiológiai evolúcióra pusztán csak elméletek léteznek, amelyek nem bizonyítottak. Utánanéztem egy másik tankönyvben is: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I. Ebből idéznék egy keveset, amely ehhez a témához kapcsolódik:

„Földünk élővilága nem mindig volt olyan, mint ma, hanem több milliárd év alatt érte el a jelenlegi állapotot. Az élővilág fejlődési folyamatát, a biológiai evolúciót megelőzte az anyag fizikai és kémiai evolúciója. Az elemekből és egyszerű vegyületekből csak lassan alakultak ki az összetett szerves vegyületek, majd a bonyolultabb felépítésű szerves makromolekulák. A különböző makromolekuláris rendszerekből fejlődhettek ki a kezdetleges életjelenségeket mutató ősi, egyszerű biológiai rendszerek. Ezekből alakulhattak ki azután, hosszú evolúciós folyamat eredményeként azok az első élőlények, amelyeket közös néven prokariótáknak nevezünk.”

Nos. Először is az idézett részből egyértelműen kiderül, hogy a fizikai és kémiai evolúciót tényként fogadja el a könyv írója, noha ezekre sincsen túl sok bizonyíték. Visszatérnék egy pillanatra a Berend-féle tankönyvre, amelyben így kezdik a fizikai evolúcióról való tárgyalást:

„A nagyszámú kozmogóniai elmélet közül ma a leginkább elfogadott az ún. Big Bang- (nagy robbanás) elmélet.”

Jé, valami miatt e könyv írója feltételes módban ír ugyanarról, mint amit a másik könyv írója kijelentő módban.

A kémiai evolúciót is jobban részletezi a Berend-féle könyv, de ott is egy csomó feltételezést ír le. Ezzel szemben a Lénárd-féle könyv teljes biztonsággal kijelentő módban ír a kémiai evolúció bizonyosságáról. A prebiológiai evolúcióról már kissé óvatosabban fogalmaz a Lénárd-féle tankönyv is, ugyanis belecsempészett egy „-het” képzőt. De fel sem veti, hogy esetleg más alternatíva is létezhet, illetve nem írja le, hogy ez nem bizonyított tény a másik tankönyvvel ellentétben.

Végkövetkeztetés: Hogy mi jellemzi az oktatást az élet kialakulását illetően, ez tankönyvfüggő. Egyik tankönyv, mely részletesebb, kifejti, hogy mik a feltételezések az elméletekben, a másik tankönyv pedig elsimítja a feltételezések és a tények közötti határvonalat. Valóban, az utóbbi tankönyv sokkal véknyabb, kevesebb információt is tartalmaz. De ez nem válasz. Mi van, ha a részletesebb tankönyv sem tartalmaz minden információt, ezért vennem kell egy még részletesebb biológia könyvet, amely leírja az evolúción belüli feltételezéseket is? Akkor hogy is van ez?

Megértem én, hogy mi az amit nagyon fájlal az ÉRTEM. Az, hogy az oktatás óriási mértékben befolyásolja a diákok világképét, amit viszont nem lenne szabad. Muszáj a legdrágább, legrészletesebb tankönyvet megvásárolnom ahhoz, hogy egy semlegesebb nézetet kapjak, de emellett persze a részletesebb tankönyvet meg nem értem meg, muszáj az általános iskolánál kezdeni. Szóval röviden ennyit az oktatásról.

„Ugyan mutasd már meg kérlek, hogy hol hazudott egy biológus nyilvánosan?”

Mindenki ismeri Heckel hamisított rajzait az egyes fajok magzati formáiról. Például. De ott van a DNS kettős spirálja is, amelyet Rosalind Franklin fedezett fel, Crick és Watson pedig jó ideig próbálta tagadni ezt a tényt.

„Mert az általad vázolt állításokat sajnos eddig csak az ÉRTEM szónokaitól hallottam, biológusoktól nem.”

Nyisd ki jobban a füled.

„A termodinamika második főtétele kimondja, hogy zárt, magára hagyott rendszer entrópiája, azaz rendezetlensége nő.”

Mondok neked egy példát. Úgy hívják, hogy világegyetem.

„Ezt az ÉRTEM hívei valamiért annak bizonyítékaként értékelik, hogy egyszerűbb élőlényből nem lehet bonyolultabb”

Nem, nem ennek a bizonyítékaként értékelik. Hanem annak, hogy egy kevesebb információt tartalmazó rendszer nem fejlődhet egy több információt tartalmazó rendszerré. Az általad felhozott példák, mint az egyedfejlődés vagy a hópehely kristályosodása nem tesz eleget ennek a feltételnek. Ugyanis egy magzatban már benne van a kód, vagyis az az információ, hogy mivé fog kifejlődni. Már eleve megvan a standard fejlődési útvonala, amelyet a külső hatások tudnak MÓDOSÍTANI. Tehát meg van adva az alaputasítás, az többé-kevésbé meg tud változni annak függvényében, hogy hogyan tápláljuk a magzatot, éri-e károsodás, stb. A hópehelynél szintúgy ez a helyzet. Ráadásul egy hópehely nem is hordoz sok információt, hanem egy rendkívül egyszerű mechanizmus ismétlődik, amely egy csodálatos látványt hoz létre, de ez az információ már eleve benne van a hókristállyá alakult vízben. Ezzel szemben az evolúciónak pont az a lényege, amelyet a mai tudomány már kimond, hogy nincs iránya. Nincsen alapinformációja egy élő szervezetnek, hogy na nagyjából effelé és affelé az irány felé fog alakulni… nem, egyszerűen az az információ nem is tudom honnan az égből pottyan, mindig amikor az élőlény elérkezik egy fejlődési (több információt hordozó) státusz elé. Pl. pikkely -> toll, végtag -> szárny, stb.

„Miért nem zárt rendszer egy élőlény?”

Senki nem állította, hogy az élőlények zárt rendszerek lennének, úgyhogy a következő eszmefuttatásod teljesen felesleges.

„Azaz ahhoz, hogy fönntartsuk magunkat a külvilágból rendezett anyagokat igénylünk, amelyeket jóval rendezetlenebb formában juttatunk oda vissza, azaz ahhoz, hogy megőrizzük a szervezetünk rendezettségét, fenntartsuk alacsony entrópiáját jelentős mennyiségű anyagot veszünk fel a környezetünkből, amelynek jelentősen növekszik a rendezetlensége, ebben a folyamatban felszabaduló energia fedezi a testünk rendezetlenségének a fenntartását. Egy élőlény sohasem tekinthető zárt rendszernek.”

Látod, itt mindvégig arról írsz, hogy hogyan tudja egy élőlény fenntartani az alacsony entrópiáját azáltal, hogy alacsony entrópiájú táplálékot fogyaszt, majd a visszajuttatott anyagok jóval rendezetlenebb formában kerülnek vissza, mint mielőtt még felhasználtuk volna őket. De arról természetesen semmit nem írsz, hogy ezek az alacsony entrópiájú élőlények, és a tápanyagok miként alakulhattak ki. Mert abban senki nem kételkedik, hogy egy gépben milyen folyamatok zajlanak le, de itt nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy maga a gép milyen folyamatok által jött létre.

„Ha azonban egyetlen módosítást eszközölünk ezen a tartályon, például az egyik falát egy plexilapra cseréljük, hogy besüthessen a nap, a bezárt növények a nap sugarait energiaforrásként használva szén-dioxidot vesznek föl és oxigént juttatnak a tartály levegőjébe, ezt az oxigént felhasználva a bent lévő állatok is életben maradnak. Hogyhogy nem következik be a második esetben az első esetben tapasztalt, perceken belül bekövetkező összeomlás? Úgy, hogy a napsugarakkal energia került kívülről a rendszerbe, azaz külső energiaforrás segítségével az élőlények képesek fenntartani rendezett állapotukat.”

Így van. A gépek képesek ellátni azt a funkciót, amelyre meg lettek alkotva, képesek a saját entrópiájukat konstans értéken tartani azáltal, hogy a környezetből felvesznek energiát. Ellenben a gépek nem képesek továbbfejlődni, ha csak nem volt beléjük programozva a továbbfejlődés információja. Ennyi erővel én hozhatnék egy olyan példát, hogy ha a porszívót nem látod el elektromos energiával, akkor az égvilágon semmit nem tudsz vele kezdeni. Mihelyst azonban bedugod a konnektorba, ragyogóan szívni fogja a port. A te logikáddal tovább gondolva azonban a porszívó tovább fejlődhet évmilliárdok alatt az áramellátás energiája által. Ellenben a tapasztalatunk csak azt mutatná, hogy egy idő után tönkremegy a szerkentyű. Vajon miért nem sikerült még a mai technikával sem létrehozni olyan rendszereket, amelyek egyre több információanyagot tartalmaznának anélkül, hogy az emberi intelligencia beleszólna ebbe a folyamatba? Egy számítógép tud egyre több információt hordozni, de csak akkor, ha a programozó belé programozza. Kiteheted azonban a számítógépedet bármilyen más fajta energiaforrásnak, nem fog a benne levő hasznos adat megnövekedni. Vajon miért nem működik ezeknél a dolgoknál az az információnövekedős mechanizmus, amelyről te beszélsz?

„A Nap entrópiája jelentősen nő, az ebből felszabaduló energia fedezi a földi élet entrópianövekedésének energiaköltségét.”

„A Napban hidrogénatomok alakulnak héliumatomokká, ezáltal a Nap rendezetlensége folyamatosan csökken, e folyamat során energia szabadul fel.”

Na, akkor most melyik is? Már kezdem azt se érteni, hogy te tulajdonképpen mit is állítasz.

„Ezt az energiát használják a földi élőlények, ez az energia teszi lehetővé a bioszféra rendezetlenségének csökkenését.”

Eddig még nem mondtál olyan jelenségre példát, amikor az entrópia csökken, csupán olyanra, amikor az konstans értéken marad. Lehet, hogy van ilyen, ezt nem tudom, de kérnélek, hogy hozz ilyenre is példát, amely minimum egy emberöltő alatt lezajlik, :) tehát kísérletesen igazolható.

„Ez az értelmezés sajnos tökéletesen téves, ha így nézzük, akkor az egész emberi élet a fejezetcímben szereplő állítás cáfolata, hiszen egyetlen megtermékenyített petesejtből kiindulva egy vitán felül bonyolult, nagy mértékben rendezetlen élőlénnyé álunk össze. Sőt, egy hópehely képződése is lehetetlen kellene hogy legyen, hiszen nagy mértékben rendezetlen vízből nagy mértékben rendezett jégkristály áll össze.”

Úgy vélem felfedezni, hogy teljes mértékben összekeverted a „rendezetlen” és a „rendezett” fogalmát, amint ezen két mondatodat összehasonlítjuk. Valamint a fenti Napos példádban is.

„Az ecetmuslica ettől nyilvánvalóan bonyolultabb lett, hiszen új információ került a genomjába, a P-elem transzpozázát kódoló géné. Akkor ez most tulajdonképpen lehetetlen?”

Nem, nem lehetetlen, ugyanis itt már egy létező gént, vagyis egy létező információt vittünk bele egy gépezetbe, aminek bevitele természetesen spontán módon is előfordulhat. De amíg nincs más géned, nincs más információanyagod, addig nem is tudsz mit bevinni a gépbe. Így tehát nem tud az információ saját magától termelődni. A géntechnológia természetesen működik, de nyilvánvalóan ott már kész gépezetek „alkatrészeit cserélgeted”.

„Azért vegyük észre, hogy ez az értelmezés eleve légből kapott, a termodinamika második főtétele semmi ilyesmit sem állít, belőle ezek az állítások semmilyen módon sem vezethetőek le, ráadásul ezt a feltételezést kísérletes adatok is cáfolják. Ez egyszerűen egy újabb eset, amikor az ÉRTEM hívei tökéletesen félreértenek egy tudományos tételt, majd a jó szándékú magyarázatokkal mit sem törődve kötik az ebet a karóhoz, bár nyilvánvalóan tévednek.”

Azért vegyük észre, hogy a felhozott kísérletek nem az ÉRTEM állítását cáfolják, a kísérleteknek semmilyen közük nincs a termodinamika 2. főtételéhez, ellenben az evolucionizmus állításának merőben van: konkrétan ellenkezik vele. Ez egyszerűen egy újabb eset, amikor az evolucionizmus hívei tökéletesen félreértik az ÉRTEM állítását, majd a százszor megcáfolt evolúciót még utólag is toldozzák-foltozzák, magyarán kötik az ebet a karóhoz.

18:28-as, neked egyébként igazat adok, ugyanis tényleg, ha a világ véletlenül keletkezett, akkor én is véletlenül irogatok ide. Ez teljességgel érthető. Az más kérdés, hogy az információelmélet alapján lehetetlen a mai világ véletlen kialakulása.

""A tudósok ... kitalálnak olyan elméleteket, amelyek minél inkább kirekesztik Istent a világból (ateizmus)"

Az ateizmust nem tudósok, hanem filozófusok találták ki. Tudósok a munkájuk során sem pro, sem contra nem foglalkoznak istenekkel, mert Isten vagy az istenek nem tárgyai egyik tudománynak sem (a filozófián és teológián kívül)."

A tudósok valóban tág fogalom, szűkítsük le ezt inkább a tankönyv írókéra.