Fénysebességhez közeledve egyre lassabban tellik az idő? Akkor erre kérek magyarázatot.

Eszembe jutott egy jo hasonlat, amivel kapcsolatodat a tudassal lehet szemleltetni! Itt azt irod: "a kérdésemre a válasz nem volt kielégítő"

Nos, a valaszok kielegitoek voltak, csak teged nem elegitettek ki. De nem azert, mert nimfoman vagy, hanem azert, mert frigid vagy.

:-D

Nem tudom leírták-e már, de én is elmagyarázom.

A fény sebessége egy tárgyhoz viszonyítva mindig ugyanakkora, függetlenül a tárgy sebességétől. Ha mozdulatlanul állsz és elindul feléd egy fénysugár, mekkora sebességgel közeledik feléd? 300.000 km/s.

Ha 100.000 km/s-el hasítasz az űrben, a nyomodban haladó fénysugárnak mekkora lesz a sebessége hozzád viszonítva? 200.000 km/s, mert ki kell vonni belőle a sebességedet, nem? Nem! Ugyanúgy 300.000 km/s lesz. c=s*t A fény sebessége (c) és a távolság (s), mindig ugyanakkora függetlenül a te sebességedhez viszonytva, de az idő az függ a sebességtől. Amíg a Földön eltelik 2,5 óra 56250-szer kerüli meg a Földet a fénysugár, de azt a fénysebesség 99,999%-ával haladó test 22500-nek érzékeli, mert számára csak 1 óra telik el.

Megpróbálom egyszerűen elmagyarázni, és hozok kimért, közvetlen bizonyítékokat is.

Először is: fénysebességhez közeledve a másik ideje telik egyre lassabban! A sajátod marad ugyanolyan!

Igen: a másiknak más ideje van, mint neked. Nem ugyanúgy telik. És nem "tellik"!

A te időd mindig ugyanúgy telik - legfeljebb máshogy érzed. A másik ideje azonban - te úgy látod - másképp telik, ha a másik nagy sebességgel mozog.

Bizonyítékok:

- vittek már atomórát űrhajóra (pár hétre) és repülőgépre is (pár hónapra). Tényleg ki lehetett mérni a különbséget: nagyon picit, de mindkettő késett, mikor visszajött.

- a magaslégkörben keletkeznek olyan részecskék is, amelyek nagyon rövid életűek: elvileg nem tudnának lejutni a földfelszínre. De mégis lejutnak! Azért, mert olyan gyorsak, hogy számunkra lelassul az idejük.

- a bolygók mozgásában is vannak ilyen különbségek, amit szintén kimértek.

- a GPRS rendszer működésében is számolni kell ezzel. A rendszer az időmérésen (is) alapul - és ha nem számolnánk bele, hogy a műholdak ideje másképp telik, naponta métereket tévednének.

Elég meggyőzőek voltak a példák?

Nézzük, hol és hogyan is megy másképp az idő és miért?

- A fény sebessége állandó. Akárhol, akármilyen módon méred: a fény mindig fénysebességgel megy. Lehet úgy is mérni, hogy többen mérik ugyanazt a fénysugarat (az egyik mérő áll, a másik gyorsan mozog) - és mégis mindkettő ugyanúgy fénysebességet fog mérni. Miért?

Azért, mert ha valami hozzád képest nagy sebességgel megy, annak az ideje lelassul, és ő maga pedig a haladás irányában megrövidül. Ezt a rövidülést is kimérték már: részecskegyorsítóban pl. így kell számolni az ütközéseket. Ott már nem gömb alakúak az ütköző atomok, hanem lapos korongok.

Amikor mérik a fényt (mondjuk órákkal és méterrudakkal), akkor lehet látni, hogy a másik órája lassú, a méterrúd pedig rövid lesz. Nem a tiéd, hanem mindig a másiké!

Ezért aztán nem csoda, ha ugyanazt a fényt ő is fénysebességűnek méri.

Mit fog látni a példádban a földi megfigyelő?

Azt, hogy az űrhajó hosszában összemegy, és benne az óra lelassul.

Mit lát az űrhajós?

Azt, hogy a Föld egy lapos korong lesz: a lapja mindig őfelé mutat majd. Tulajdonképpen ez is hosszában összemegy, és persze az órák is lelassulnak rajta.

De miért a földi megfigyelő öregszik többet? Amikor mindketten azt látják, hogy a másik lassult le?

Azért, mert az űrhajó gyorsult! A földi megfigyelő helyben marad, nem csinál semmit - az űrhajó viszont felgyorsul, hosszú ideig így megy, és utána lassul le.

Ő fog kevesebbet öregedni.