A lenti cikkben említett homoszexuálisok genetikáját vizsgáló kutatás mennyire megbízható?

#10

A hangya dolgozók sem örökítik általában a génjeiket. (A homoszexuális embereknél biztosan ritkábban.) Szerinted az ő esetükben sem beszélhetünk genetikai háttérről?

"a heteroszexuálisok is tudják örökíteni a meleg gént, különben hogy lennének szüleik a melegeknek."

és

"a heteroszexuálisok genetikájában ott van a lehetőség arra, hogy az utódjuk homoszexuális legyen. Tehát lehet genetikai attól még, hogy heteroszexuálisok a szülők."

Ezek azt jelzik, hogy a homoszexualitás nem genetikához köthető.

Persze, a heteroszexuálisok örökítenek át géneket és lehet nekik homoszexuális utódjuk. A melegeknek nem.

Vagyis a homoszexualitásnak semmi köze a genetikához.

Persze, a melegek is emberek, ezért vannak génjeik, amik különböző tulajdonságokat hordoznak.

Hogy mitől lesz valaki meleg, vagy leszbikus, azt nem tudom, passz.

Azonban nem olyan tulajdonságnak tűnik, ami örökíthető, vagy öröklődés útján terjed, vagy jelenik meg.

Megpróbálom még egyszer, vagy kicsit másképpen.

Van egy tulajdonság.

Aki rendelkezik vele, az nem tudja átörökíteni, mert nem lehet utódja (jelentős számban)

Aki nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, annak az utódainál megjelenhet.

Vond le a következtetést, mennyire van akkor ebben genetika.

15

Ezt a logikát alkalmazd a szemszínekre is, nem fog működik (linkhez ld. korábbi kommentet)

#14

"Ezek azt jelzik, hogy a homoszexualitás nem genetikához köthető."

Oké, most már nem csak célozgatok, hanem kifejtem bővebben. Azért kérdeztem a 10. válaszomban, hogy mennyi genetika háttértudásod van, mert a domináns és recesszív allélok témaköre gyakran már az első órán előjön a genetika témakörén belül. Már Mendel felismerte, amikor 1866-ban leírta a genetika alapszabályait.

Recesszív allélnak nevezzük azt a génváltozatot, ami csak akkor fejeződik ki, hogy az adott személy mindkét (apai és anyai) példányban ezt az allélt hordozza. Aza ilyen allélt hordozhatnak úgy emberek (vagy bármilyen diploid élőlény), hogy az nem fejeződik ki. Remek példa erre az albinizmus vagy a fenilketonúria: ha valaki egy példányban hordozza az ezeket okozó hibás, recesszív allélt, akkor nem lesznek tünetei. Viszont ha két hordozónak lesznek gyerekei, ott simán előfordulhat (egész pontosan 0,25 eséllyel), hogy mindkét szülőtől a hibás allélt örökli, azaz beteg lesz. És ez csak a középiskolás genetika legegyszerűbb része...

A homoszexualitás kérdése sokkal összetettebb. Ha van genetikai komponense (és eléggé úgy tűnik, hogy valamennyire van), akkor azt nem egyetlen gén okozza, hanem egy csomó génösszjátéka (ahogy már az első válaszoló is írta). És természetesen nem kizárólagos genetikai meghatározottságról van, hanem a környezet, és az egyedet a fejlődése során érő hatások is befolyással vannak rá. (Tudtommal még nincs feltárva, hogy mi mennyire. De valószínűleg nem arról van szó, hogy ha valaki homoszexuálisok között nevelkedik, az maga is az lesz, és fordítva...) A kérdező által idézett kutatás a genetikai komponensek súlyát a homoszexualitás kialakításában 8-25% közé teszi. (Nem tudom, mennyire egyezik ez más kutatások eredményével.) Tehát hajlamosító tényezőkről van szó, nem kizárólagos genetikai meghatározottságról.

Így az evolúcióval kapcsolatos érveid elég gyenge lábakon állnak, mert:

- Egy csomó (még nem is tudjuk, mennyi és milyen) gén hatásáról van szó, amik külön külön valószínűleg nem növelik jelentősen a homoszexualitás valószínűségét.

- Nem arról van szó, hogy aki hordoz bizonyos génváltozatokat, automatikussan homoszexuális lesz. Tehát simán öröklődnek.

- Ahogy már előttem leírták, attól, hogy valaki (inkább) homoszexuális, még lehet gyereke.

- És még ha tényleg fenn állna az érintett génvltozatokra nézve a teljes szelekció (aki hordozza, annak nem lenne gyereke), akkor is egyrészt kialakulhatnak új mutációval ismét ezek a változatok.

- Másrészt vannak olyan evolúciós mechanizmusok, amelyek magyarázhatják úgyis egy génváltozat elterjedését, ha az az egyedek nagy részében terméktelenséget okoz (pl. rokonszelekció). Erre próbáltam célozni a hangya dolgozokkal: náluk egyértelműen öröklött tényezők (is) befolyásolják a terméktelenséget, mégis elég sikeresek a hangyák evolúciósan.

(Vagy még egy példa. Olvastam olyan elképzelésről - nem tudom, hogy sikerült-e igazolni, vagy elvetni - miszerint vannak olyan génváltozatok, amelyek férfiakban növelik a homoszexualitás valószínűségét, de eközben a nőkben a szaporodási sikerességet növelik. Így adott körülmények között akár evolúciósan előnyös is lehet a gén.)

Szóval a gondolatmeneted nem cáfolja, hogy örökletes (részben) a homoszexualitás, sem azt, hogy lehetne evolúciós előnye.

#3

"Ma mert ugye, ha létezne 'meleg gén', akár kombinációban, akkor léteznie kellene hetero génnek is és ha a meleg gén minden esetben kiszelektálódik, akkor marad a hetero"

#12

"nem hiszem hogy meg foglak tudni győzni, de szerintem a heteroszexuálisok is tudják örökíteni a meleg gént"

Nem létezik olyan, hogy "meleg gén". (Ez a kérdező által linkelt cikk címében is szerepel...) Ahogy az 1. válaszoló leírta (és az előző válaszomban én is), valószínűleg jó sok gén van hatással a szexuális orientációra.

#6

"Az első példához annyit hozzá tennék, hogy ez lehet hasznos is. Az egyik világháború előtt történt, hogy egy szigetre betelepítettek állatokat amiknek nem volt semmilyen természetes ellenségük de enni és szaporodni gond nélkül tudtak. Ha jól tudom akkor vadászni akartak rájuk csak aztán ez elmaradt a korábban említett esemény bekövetkezése miatt és az állatok rettentően elszaporodtak majd egy tél alatt ki is pusztultak a szigetről mert nem volt nekik elegendő élelem.

Ilyen módon egyfajta plusz természetes szabályozást adhat. De ez is csak egy lehetőség nem biztos."

Ez azért nem túl jó példa. Ha a szigeten lettek volna homoszexuális állatok is (lehet, voltak is), attól még a többiek ugyanúgy szaporodtak volna. A populáció méretének kordában tartására (ha ez nem külső hatás, pl. ragadozók által történik) leginkább a fajon belül versengés, és az ennek hatására kialakuló mechanizmusok (pl. territoriális viselkedés) alkalmasak.