Az emberiség energiaétvágya növekszik. Hogy lehet ezt a jövőben kielégíteni?

20-as, hidd el, mások sokkal többet tudnak a jövőbeli lehetőségekről!

Csak tisztán kulturális kérdés az, hogy lesz-e a jövőben minden embernek elég energia, vagy nem. Ha az emberiség időben nem fejlődik fel mentálisan a feladathoz, akkor lesz egy átmeneti globális létszámcsökkenés. Utána majd megint rendeződnek az állapotok, és csak a mainál jóval magasabb szintnél fogunk megállni a fejlődéssel!

"Utána majd megint rendeződnek az állapotok, és csak a mainál jóval magasabb szintnél fogunk megállni a fejlődéssel!"

Rendeződnek. Részben vaskori körülmények közt, jóval kisebb létszámmal. Annyi szemetet már felszínre hánytunk, hogy a kőkorba azért nem kell visszamennünk. Lényegében minden megy tovább ugyanúgy. Akinek józan paraszti esze van, azt ugyanúgy fölszámolják. Szükség lesz üzemeltetőkre is, akik a maradék technológiával univerzális piócát faraghatnak az elitből.

Az univerzum becsült méretéből és idejéből kiindulva már egy kozmikus pióca fajnak kolonizálni kellett volna az egészet. "Hol vannak?"

Nem csak várhatóak, hanem folyamatban is vannak olyan fejlesztések, amelyek kiváltják majd a fosszilis energiahordózókat. A legfontosabb áttörés a fúziós energia alkalmazása lesz, amelynek kutatása gőzerővel folyik. A fúziós energia alkalmazása előtt várható a napenergia hatékonyabb hasznosítása a világűrbe telepített erőművek által. E technológia megvalósításának lehetősége és az aktuális politikai helyzet furcsa "hidegháborús" technológia versenyt szült; ugyanis egymástól függetlenül dolgozik rajta Kína, Oroszország, és Nagy-Britannia szövetségben az USA-val.

Ami azt illeti nem az energia éhség, mint inkább a nyersanyag éhség jelenti a nagyobb problémát; ugyanis számos az iparban kulcsfontosságú anyag készletei legalább annyira a végét járják, mint a kőolaj készletek. Azonban míg ez utóbbi kiváltása megoldható, az olyan nyersanyagoké mint például a lithium, az aluminium vagy a kobalt, sajnos nem.

Ez sajnos értelmezhetetlen így, de ha elmagyarázod tételesen (!) akkor megfontolom a dolgot:

13/ "a szorzás az újrahasznosítási folyamatok sorozatára érvényes - hisz így jön ki, hogy mi marad a végén anyagpótlás nélkül."

Elvileg most úgy tudjuk, hogy anyag nem vész el csak átalakul vegyileg, bomlik, felszívódik, előállítja a természet és/vagy az élővilág és ez kivonás és összeadás. A bomlási folyamatnak nem a száma a lényeg, hanem, hogy mi vész el vegyileg átalkulva mássá, ami kivonás. És mi állítódik elő valamiből, ami összeadás. Az, hogy hány ilyen folyamat van az lényegtelen benne, mivel a lényeg maga a végösszege a hasznos anyagoknak.

Ha tegyük fel valami három fázisban bomlik, azon a három fázison mit és miért szoroznánk össze?

Egy tea keletkezés, előállítás fázisai:

1. víz forralás

2. tea vízbe szórás

3. tea kioldódás

4. cukor hozzáadás

5. cukor elkeveredés

Ez egy 5 lépcsős keletkezés és nincs mit 5-tel szorozni rajta. Egyik helyről átkerül a másik helyre valami.

Vagy szén körforgás esete. Szén sem keletkezik, csak valahol felveszi a növény és állat és máshol leadja, és ez kivonás és összeadás. Mit szoroznánk rajta? Hogy hányszor evett egy nap a szarvas? Vagy mit? A lényeg amit megevett és amit ürített és nincs mit szorozni az étkezésen és ürítésen. Vagy szorozzuk meg a szarvas étkezéseinek számát az ürítések számával? Legyen napi 5 étkezés és napi 2 ürítés, ami 5 x 2 = 10. Mire jó ez egyáltalán? A legeléssel felvesz, ami kivonás a növényzetnél és hozzáadás a szarvasnál. Mit szorozzunk és minek? :)

Itt egy vízkörforgás ábra. Szerintem teljesen mindegy, hogy hány fázis van, mert kivonás az egyik helyen és hozzáadás egy másikon.

[link]

Ez meg egy szénkörforgás ábra. Mit is kellene szorozni a körforgási fázisokon, ha a szén nem vész el, csak egyik helyről a másikra vándorol, átalakul, vegyületek képződnek, majd visszaalakulnak.

[link]

[link]

És oké, természetesen sok esetben nincs 100%-os újrahasznosítás, de az nem szorzás, hanem kivonás, vagy több kivonás sorozata fázisonként. Nincs mindenre egységesen számolható újrahasznosítási veszteség, így nincs ilyen szorzó sem.

Ennek a kettő alábbinak itt lent az idézőjelben semmi köze egymáshoz szerintem, és persze nem tudom, hogy hol olvastad, de csak jól hangzik.

"100%-os újrahasznosítás tulajdonképpen nem létezik"

"ha egynél kisebb számokat szorzunk egymással a nullánál kötünk ki"

Az újrahasznosítási veszteség az kivonás. Ha több fázisban is van veszteség, akkor többszöri kivonás, de ezen többszöri veszteségeken matematikailag nincs mit szorozni. Ha mindenhol azonos lenne a veszteség, akkor tényleg lehetne szorozni, csak az nem ilyen a gyakorlatban.

És egy bizonyos számú újrahasznosítás után már például a műanyagok nem hasznosíthatóak újra, így elfogynak gyakorlatilag, mennek a szeméttelepre. Évmilliók alatt viszont lebomlik a műanyag is és újratermelődik az olaj is és újra lehet műanyagot gyártani. Ez kivonás az egyik helyen és hozzáadás egy másikon, és szóval szerintem nincs mit a folyamatokon szorozni.

Ezt: "ha egynél kisebb számokat szorzunk egymással a nullánál kötünk ki", inkább úgy kellene akkor mondani, hogy:

"ha minden újrahasznosításal veszteség keletkezik, akkor a nullánál kötünk ki".

A fémek például nagyjából veszteség nélkül újrahasznosíthatóak.

#25#

Az újrahasznosításnak van idő intervalluma is, ami esetenként évszázados időszakon is átívelhet, vagy lehet akár több is.

Földtörténeti szempontból ezek szemvillanásnyi időszakok, de az ember számára lehet az akár végzetesen hosszú.

Ez sokaknak nem tetszik, megy is érte a lepontozás, de az ember olyan mélyen bele nyúlt a természetes folyamatokba, amivel már annak az egyensúlyi helyzetét veszélyezteti, és van az a határ, amin túllépve már kétségessé válhat az emberiség jövője is.

A bolygónkon lévő kémiai elemek mennyisége kb állandó, de nem mindegy, hogy azok milyen formában vannak jelen.

Pl a szén az élőlények építő eleme, a növények képesek a légkörben lévő szén molekulákat is megkötni, beépíteni a testükbe, és szabad oxigént kibocsátani.

Egy őserdő felépülése 200-300 éves folyamat lenne, az irtása sokkal gyorsabb ütemben zajlik, annak is a következménye, hogy a szén sokkal nagyobb mennyiségben van jelen a légkörben.

Az össz mennyiség ugyanannyi, csak a megjelenés helye változik

26/ Okés, csak bár értem miért nekem címezted, azért köszi. Én csak a szorzásos matekra írtam választ és nem a problémát cáfoltam (ha így tisztáz egy esetleges félreértést).

És amúgy tényleg nem csak energia kérdése, hanem számos nyersanyagé is, amiből ki is szokott maradni elég sok. Többnyire említik a fémeket (ami rendben is van tényleg) és a fosszilis nyersanyagokat mint energiát (ami szintén rendben is van), de a műanyag többségében kőolaj származékból készül és ha nincs olaj, akkor a műanyagok újrahasznosítása, ami többnyire csak 3-5-szöri újra hasznosíthatóságot jelent a gyakorlatban, és utána a szeméttelepre megy a műanyag. Vagyis olaj utánpótlás nélkül elfogy a műanyag. Vannak műanyag helyettesítő kutatások, de olcsónak is kellene lennie a gyártásban, ugyanolyan jól és széleskörűen felhasználhatónak, és még annak is van nyersanyaga, ami szintén olcsón és nagy mennyiségben kell meglegyen. Röviden ha nincs olaj és olcsó műanyag helyettesítő, akkor hiába az elektromos autó és ITER is. De lehet bízni a fejlesztésekben, szóval én a majd meglátjuk helyzetét tartom.

És ha nincs kőolaj és nincs hasonlóan olcsó műanyag helyettesítő, akkor az elektromosság sem fog működni, mivel egy elektromos vezeték burkolata már alapvetően műanyag burkolat. Csak fémből még egy elektromos autó sem készülhet, mert rázna az áramtól az egész autó. Elég egymásra épülő problémák sora ez.

Ilyen hiány alapanyag még a homok is (bármennyire meglepő), ami szintén kevés van, már persze abból ami a betonhoz is megfelelő. Mert nem mindegy milyen homokra van ténylegesen szükség.

A CBC cikkéből:

"Homokigényünk tönkreteszi világunkat

„Olyan nagyságrendű és sebességű homokra van szükségünk, mint korábban soha” – mondja az újságíró

Falak, épületek, cement, beton és üveg – a homok képezi a keretet fizikai világunk nagy részének. De ahogy az iránti keresletünk folyamatosan növekszik, gyorsan kifogyunk ebből az értékes természeti erőforrásból.

2022 áprilisában az ENSZ Környezetvédelmi Programja a közelgő homokválságra figyelmeztetett, és kijelentette, hogy a homok "a víz után a második legtöbbet kiaknázott természeti erőforrás a világon".

Megvan az igény egy olyan anyag iránt, amelyet mindig is könnyen hozzáférhetőnek tartottunk, mint pl. csak kimész, és van homok, amit elvihetsz és felhasználhatsz. Évente millió és millió és millió tonna homokot használnak fel a városokban.

A homok iránti globális kereslet oda vezetett, hogy olyan helyeken nyerik ki, ahol még soha nem volt, ami környezeti, társadalmi és politikai problémákat okoz a közösségekben szerte a világon."

( [link] )

A BBC cikkéből:

"Miért fogy a világ a homokból

Lehet, hogy nem tűnik soknak, de a homok a világ második leggyakrabban használt természeti erőforrása. Bár triviálisnak tűnik, a homok életünk kritikus összetevője. Ez az elsődleges nyersanyag, amelyből a modern városok készülnek. A bevásárlóközpontok, irodák és lakótömbök építéséhez használt beton, valamint az ezeket összekötő utak építéséhez használt aszfalt nagyrészt csak homok és kavics összeragasztva. Minden ablak üvege, szélvédője és okostelefon képernyője olvasztott homokból készült. És még a telefonjainkban és számítógépeinkben lévő szilícium chipek is – az otthonában lévő gyakorlatilag minden más elektronikus berendezéssel együtt – homokból készülnek.

És hol van ezzel a probléma, kérdezhetik? Bolygónk be van borítva. A Szaharától Arizonáig terjedő hatalmas sivatagokban hullámzó dűnék találhatók. A világ tengerpartjain lévő strandokat homok borítja.

De akár hiszi, akár nem, a világ homokhiánnyal néz szembe. Hogyan lehet, hogy kifogytunk egy olyan anyagból, amely gyakorlatilag a Föld minden országában megtalálható, és ez lényegében határtalannak tűnik?

A probléma abban rejlik, hogy milyen típusú homokot használunk. A sivatagi homok nagyrészt használhatatlan számunkra. Az általunk betakarított homok túlnyomó része betongyártásra megy el, és erre a célra a sivatagi homokszemek rossz alakúak.

A homokra szükségünk van a folyók medrében, partján, árterében, valamint tavakban és a tengerparton található szögletesebb holmikra. Az ilyen anyagok iránti kereslet olyan intenzív, hogy világszerte a folyómedrek és a strandok lecsupaszodnak, a mezőgazdasági területek és erdők pedig felszakadnak, hogy hozzájussanak az értékes gabonához.

A szél által elsimított sivatagokban, például a Szaharában található homok, amely a bolygó hatalmas területeit borítja, nem záródik össze jól a betonban.

Egyedül Kína valószínűleg több homokot használt fel ebben az évtizedben, mint az Egyesült Államok a 20. században. Olyan nagy kereslet van bizonyos típusú építési homok iránt, hogy a hatalmas sivatag szélén fekvő Dubai Ausztráliából importál homokot. Így van: Ausztráliában az exportőrök szó szerint homokot adnak el az araboknak.

( [link] )

Origo magyarul:

"Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok"

[link]

Amúgy a témakör kapcsán emlegett visszamenés az őskorba vagy vaskorba is nagyon téves elképzelés. Részben az őskor eleve nem olyan volt mint hinni szokták és gyakorlatilag egyetlen filmben sem mutatják be úgy, ahogy az ténylegesen volt. A vaskor, vagy ókor is nagyban más volt egyébként, de a mai ismeretekkel, ha nélkülözni kellene a modern technológiát, akkor egy középkor 2-es változatot tudnának az emberek kialakítani.

Az orwelli dolgok meg lényegében egy másik téma, ami pont, hogy technológiát feltételez - legalábbis a regényben. További közel sem mellékes része, hogy az orwelli világ az politikai, hatalmi, gazdasági jellegzetességekről szól és nem a modern találmányok hiányáról.

Egy diktatúra az lehetséges ókori, középkori és modern társadalomban egyaránt. És fordítva is lehetséges, vagyis egy középkori jellegű társadalom is lehet békés és együttműködő társadalom. Legalábbis lehetséges és a technológia hiánya még nem szükségszerűen jelent diktatúrát is egyben.

A diktatúra az politikai rendszer, vagyis kormányzási forma. És egy király is bizony lehet diktatórikus és jó király is, így persze nem szokták a témát tárgyalni, pedig ez a tényleges helyzet erről. Ebből talán annyi itt a lényeg, hogy a technológia megléte vagy nem léte még nem vonja magával se a diktatúrát, se a háborút, se a békés életet. A középkorban példaként persze volt sok háború, viszont az nem a technológia szűkössége miatt volt. Az ókorban sem a modern tehchnológia hiánya okozott háborúkat - egyszerűen más a forrása a háborúknak, a diktatórikusságnak és a békés életnek is.

Végső soron egy békés középkori életmód bőven megvalósítható lenne a modern mellőzésével is, sőt egy modernebb középkor igazából.

Energia nem vész el, csak átalakul.

A probléma, hogy mikor mondjuk az autódban átalakítod a benzin 60%-át hőenergiává pl. a fékezésen és motor veszteséghőjén keresztül azzal nem tudunk sok mindent kezdeni - átadod a környezetnek. Ha az üvegházhatás nem létezne (magyarán elfogadjuk, hogy ez a zöld lobbi kamuja) az emberi tevékenységből származó veszteséghő akkor is pár ezer éven belül felforralná a bolygót. Ha exponenciálisan növekvő népességgel és energiaigénnyel számolunk akkor talán pár száz év, de még semmilyen exponenciálisan növekvő természeti jelenséggel nem találkoztunk, minden növekedésnek van határa. Az emberiség energiaétvágyának is - csak kérdés hogy hol és hogy mi történik, ha eljutunk oda.