Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Szimulációban élünk : a magas...

Szimulációban élünk : a magas szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópiának. Ami potenciálisan megmagyarázza a természet hajlamát a szimmetriára. Ez igazolja?

Figyelt kérdés

A fizika új törvénye a termodinamika második főtételén alapszik. Ez kimondja, hogy az entrópia, vagyis egy zárt rendszer rendezetlensége csak állandó lehet, vagy növekedni tud. Nagy vonalakban egy feldobott kártyapaklihoz hasonlítanám a jelenséget. Egy rendezett kártyapaklit ha feldobsz teljesen rendezetlenül terül szét, nem fog kisebb rendezett csoportokat alkotni. Ezzel egyébként az ősrobbanást is lehet cáfolni, de ez más történet. Az információ entrópiája idővel nő, de kiderült, hogy ezen rendszerek evolúciója vagy állandó marad, vagy csökken.


Egyre több fizikus & korunk géniuszai szerint is mi egy szimulációban élünk. Elon Musk úgy véli, hogy emberek valójában nem léteznek. A fizikusok kijelentették, hogy az esélye több milliárd az egyhez, hogy valójában az „alapvalóságban”, vagyis a fizikai univerzumban élünk.


A fizika egy új törvényét alapján bizonyítható, hogy szimuláció résztvevői vagyunk mi magunk is, ide ebbe a "börtönszimulációba" bezárva vélik fizikusok. A hipotézis abból indul ki, hogy az emberi interakciók mesterségesek, az emberek pedig egy videojáték karaktereire hasonlítanak. Az elmélet az információfizika területéhez tartozik, ami a valóságra az információ lényeges egységeinek összességeként tekint. Az információ megtartja a tömeget, az univerzum legapróbb építőkövei – az elemi részecskék – pedig információkat tárolnak magukról, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek a DNS-t hordozzák.


KONKLÚZIÓ : Az eredmények azt mutatják, hogy a magas szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópiának, ami potenciálisan megmagyarázza a természet hajlamát a szimmetriára. A felesleges információt mind eltávolítja a természet, épp úgy, hogy egy program esetében törlik a feleslegessé vált kódot. Ez az elmélet bizonyíték lehet arra, hogy számítógépes szimulációban élünk.



2023. okt. 14. 18:48
1 2
 11/19 anonim válasza:
100%

Ez egy nagyon érdekes kérdés, és tényleg vannak olyan dolgok, amiket az egyik oldalról nehéz megmagyarázni, a másik oldalról viszont a szimulációs hipotézissel magyarázhatóvá válnak. Nem értek egyet azzal a fenti tétellel, hogy "belülről" ne jöhetnénk rá, ha az univerzumunk esetleg szimuláció. Az alábbi érdekességek akár erre is utalhatnak:


1. Az univerzum tele van olyan specifikus változókkal, amiknek egy bizonyos értéket kell felvenniük ahhoz, hogy az élet létrejöhessen. Ha pl. a gravitációs állandó csak egy kicsivel magasabb lenne, a csillagok túl gyorsan kiégnének, ha viszont kicsivel alacsonyabb, akkor a csillagok egyáltalán nem tudnának létrejönni. Annak az esélye, hogy minden ilyen változó "véletlenül pont annyi", amennyi az élet keletkezéséhez szükséges, gyakorlatilag nulla. Erre két hagyományos magyarázat létezik: A, a multiverzum-elmélet (végtelen számú párhuzamos univerzum létezik, és ezek közül mi abban létezünk, amelyikben létezhetünk), vagy B, az univerzum tudatos tervezés eredménye. Ezt általában a vallásos tudósok hajlamosabbak elfogadni, de a szimuláció-elméletbe is jól beleillik.


2. A kétrés-kísérlet. Ezt itt nem fejteném ki, de a lényeg, hogy a fény mindaddig hullámként viselkedik, amíg meg nem figyeljük, de amint megfigyeljük, részecskeként kezd viselkedni. Ha nem tudjuk, hogy a foton a két rés közül melyiken megy át => hullám. Ha odateszünk egy detektort, és megvizsgáljuk => részecske. De nem a detektor fizikai jelenléte befolyásolja ezt, mert ha odatesszük a detektort, ám kitöröljük a mérési adatokat => hullám. Ez azt jelenti, hogy a foton helyzete mindaddig nem meghatározott (azaz "egyszerre megy át mindkét résen", és önmagával interferál), amíg meg nem vizsgáljuk, melyik résen megy át - és ez ténylegesen attól függ, hogy vizsgáljuk-e, és tudjuk-e az eredményt! A jelenség magyarázatával rengetegen próbálkoztak már (koppenhágai interpretáció, valószínűségi hullám, "pilot wave" elmélet, stb.), de igazából senki sem érti, hogy mi történik. Érdekes az is, hogy csak a legkisebb részecskék (foton és elektron) kapcsán figyelhetünk meg ilyen furcsaságokat, a hétköznapi valóságunkban nem.


Gondolatkísérlet: próbálkozzunk meg a fenti 2. pont magyarázatával, próbaképpen elfogadva azt, hogy a szimulációs elmélet igaz.


A, Amikor a szimuláció készült, a készítők nem gondolták, hogy ilyen apró részecskéket fogunk nézegetni (vagy hogy egy napon meglesz hozzá a technikánk), ezért a "bugok", amiket a fenti kommentelők hiányolnak, csak ezen a nagyon elemi szinten jelentkeznek.


B, Az univerzum működtetéséhez (a 10^80 atommal) már így is elképzelhetetlenül hatalmas "számítási kapacitás" szükséges. Gondoljatok bele: a videojátékok is úgy spórolnak a számítási kapacitáson, hogy csak azt a grafikát renderelik, amit a játékos lát - ami a háta mögött van, azt nem. Természetes, hogy a fotonok "renderelése" nagyságrendekkel növelné az univerzum működtetéséhez szükséges kapacitást, ezért a rendszer csak akkor "rendereli" őket, amikor tényleg szükséges. Addig, amíg meg nem figyeljük őket, ténylegesen nem is léteznek részecskeként, és nincs meghatározott helyük.


Nem állítom, hogy a fentiek szilárd bizonyítékok lennének arra, hogy egy szimulációban élünk. De azért érdekes, nem?

máj. 30. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:

Mitől szimuláció a szimuláció? Attól, hogy valaki direkt csinálta? A keresztények szerint szimulációban élünk?

Vagy attól, hogy több hasonló is futott vagy fut, más-más paraméterekkel? Ha én fogok öt befőttesüveget, és az uborka mellé 5-10-20-50-100 gramm kenyeret rakok, akkor az élesztősejtek szempontjából ők párhuzamos szimulációkban élnek?

máj. 31. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim válasza:
A szimuláció fogalma: valami imitációja vagy számítógépes modellje. Az élesztősejtek nem élnek szimulációban, mert a befőttesüveg, az uborka és a kenyér "valódi", vagyis pontosan ugyanaz, mint a mi világunkban. Ha a világunk szimuláció, az az jelenti, hogy az általunk észlelni vélt fizikai tér és a tárgyak nem léteznek az ezen kívüli, "valódi" világban, csak egy számítógépes vagy egyéb rendszer gyárt a tudatunk számára olyan benyomásokat, mintha léteznének.
jún. 1. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
13# erről az jutott eszembe, hogy ha az egész világ egy szimuláció, akkor abba beleértendő az egész világegyetem. S akkor vajon mi alapján készítették azok az igen ráérő, és igen végtelen energiával rendelkező lények vajh?
jún. 2. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim válasza:
Érdekes kérdés, de azon is éppúgy el lehet filozofálni, hogy ha a világegyetem valódi, akkor miért létezik, és mi volt előtte. Akár szimulációban élünk, akár nem, az élet nagy kérdéseit nem tudjuk megválaszolni, bármennyit is agyalunk rajta.
jún. 5. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:

Jajj kérdező!

Az emberek nagy tudósok gyártanak minden féle elméletett,filozófiát arra ,hogy kik vagyunk mik vagyunk mi a teendőnk stb.

Én azt mondom ,hogy ne foglalkozzunk ilyenekel ,mert elvonja a figyelmedet ill figyelmünket a céljainkról,feladatainkról és arról ,hogy mit csinálhatnánk elmélkedés,filozofálgatás helyett.

Ha szimulációban élünk akkor mi van?!

Akkor abban kell élni és boldugulni.


De egyébként a jóga,hinduizmus,buddhizmus is magyarra lefordítva azt feltételezi ,hogy nem a valóságban élünk.

Az a céljuk ,hogy ki keveredjenek belőle.

júl. 14. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:
100%
A szimulációkat mi állítjuk elő, világképnek hívják, mindenkinek van saját. Azon keresztül látja a világnak azt a részét, amit az ő világképe értelmezni képes.
júl. 15. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 anonim ***** válasza:

Olvastam egy viccet, poént erről a témáról. Aki érti elmagyarázhatja


"Az univerzumunk egy szimuláció, mert Isten így teremtette"😁

aug. 27. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim válasza:
Isten szimulációjában élünk, a sors meg van írva.
okt. 8. 22:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!