Kolontár lakhatatlan lesz a vörös sárlavina katasztrófa után?

De jó

Mint írtam gyerekkoromban szinte mindig abban játszottam.

Most már lassan 60 leszek, azt semmi bajom. És ismerek rengetek hozzám hasonló embert is. Nekik sincs mérgezésük.

Mikor fog megmérgezni?

Nem kéne nagyobbnak kikiáltani ezt a katasztrófát.

Éppen elég nagy, így is.

Mindegy, befejeztem

" A voros iszap mergezo.

Ami a bauxitbanyak mellett van, az nem ez a voros iszap, ami itt kifolyt. Max nagyon hasonlit"

Miért állítasz hülyeséget? Ami a bauxitbányák mellett van az a vörös vasoxid, tudod mi az?Fe2O3. Ennek az iszapnak fele az!Nehézfém, tudod mi az? Tudod milyen kevés van benne?

okosak vagytok

Ha ebből az vörösiszapból eltunteti valaki a marónátront, amit a timföldgyárban használnak az aluminiumoxid kioldásához, bármikor hempergek benne még 20 évig, mint gyerekkoromban.

11:16: elnezest kerek azert, hogy reflexbol ugy akartam valaszolni, hogy "pont hogy latszik rajtad, agykarosodast okoz", de aztan rajottem, egyreszt nem te tehetsz a dologrol, masreszt felreertjuk egymast.

A lenyeg, hogy az a vorosiszap, ami kifolyt (ami valojaban nem is vorosiszap, hanem egy lugos, mergezo sav) az veszelyes.

Ahol te jatszottal, az nem feldolgozott, visszamaradt szemet volt.

Hiaba probaljak ugy beallitani hogy ugyanaz a veszelytelen anyag, bullshit az egesz.

11:32: teljesen igazad van. Pont annyi keves nehezfemet tudok neked kivanni az eletedbe, mint amenyi abban van.

11:41: igazad van! Kuldom is a maronitrat eltunteto tundereimet.

A marónátront mindenki ismeri.

A köznapi neve lúgkő.

Most elpusztulnak tőle a halak és felmarja az emberek lábát, de ha megszárad egy ártalmatlan anyag marad.

Régen mosásra is használták, akkor is hordták a benne mosott ruhát száradás után mérgezés nélkül.

Regen az atlageletkor is kevesebb volt,

de persze, elintezed hogy ott tobbet ne essen az eso, nehogy viz erje. Oke, ez mar a te feladatod, mert nekem erre nincsenek tundereim.

Mindegy, majd koltozz oda, biztos olcsok lesznek a hazak.

És akkor ehhez mit szóllanak az okos kémikusaink?

[link]

Ez hosszu lesz:

„Csak a _pontos_ mérések elvégzése _után_ lehet dönteni arról, mi történjék a vörösiszappal szennyezett talajjal – nyilatkozta portálunknak Gruiz Katalin, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékének docense, ökotoxikológus. – Mindenesetre a környezetet __vélhetően__ nem érte _akkora_ és olyan maradandó károsodás, mint 2000 februárjában, a tiszai ciánszennyezés idején.”

_Gruiz Katalin úgy véli_, ahol vastagon áll a tározóból kikerült iszap, ott természetesen össze kell gyűjteni azt. „De ahol csupán vékony réteg maradt vissza, _talán_ nincs is szükség a begyűjtésére, ugyanis a vasvegyületekben dús vörösiszap önmagában, a lúgos árhullám levonulása után nem teszi élhetetlenné a talajt.”

_A docens asszony úgy tudja_, a devecseri tározóban lévő és az onnan kiszabadult anyag nem tartalmaz toxikus anyagot. „A massza színét okozó vasvegyületek nem mérgezőek. Más kérdés, hogy mivel a vörösiszap rendkívül lassan ülepszik, elszínezi a vizet, a _halak kopoltyújára tapadva pedig akadályozza a légzésüket_. A talajban viszont az átlagosnál nagyobb koncentrációban sem veszélyesek ezek a vasvegyületek. A világban sok helyütt, például Amerikában is egész hegységek jelentős alkotóelemei ezek a vegyületek.”

Komoly problémát – állítja Gruiz Katalin – _a vörösiszap lúgos kémhatását okozó nátriumhidroxid jelent_. Ennek semlegesítéséhez folyóvizekben megfelelő eszköznek tartja a sósavat, a talaj PH-értékét viszont _szerinte_ ecetsavval vagy foszforsavval célszerű elfogadható értékre csökkenteni. __„Azzal persze számolni kell, hogy a semlegesítés során Nátrium ionok keletkeznek, ami a termőföld szikesedéséhez vezet.”__

Esigytovabb. Feltetelezni en is tudok, a sok talan, esetlegtol meg nem lesz kisebb a gond...