Úgy tudom Csernobili katasztrófa, utáni rádióaktív anyag bomlása 35 év. Ez mit jelent egeészségügyi szempontból? Mi lesz a 35 dik évnél?

A radioaktív anyagok belélegzés vagy lenyelés útján képesek beépülni a szervekbe, szervcsoportokba. A radioaktív anyag mennyisége anyagcsere és bomlás útján csökken. A fizikai bomlást a felezési idővel, az anyagcserét a biológiai felezési idővel írhatjuk le. Utóbbi az az idő, amíg a szervezetbe jutott radioaktív anyag mennyisége az anyagcsere útján (salakanyagok, veríték) a felére csökken. A két felezési időből képzett effektív felezési idő a teljes kiürülés időtartamát írja le:

Néhány hasadóanyag fizikai és biológiai felezési ideje Elem Fizikai fi. Biológiai fi. Veszélyeztetett szerv

Stroncium - 89 54 nap 50 év Csontok

Stroncium - 90 28 év 50 év Csontok

Jód - 131 8 nap 138 nap Pajzsmirigy

Cézium - 137 30 év 140 nap Izomzat

Bárium - 140 13 nap 200 nap Csontok

Nos a legtöbb atomerőmű balesetnél a fő szennyezőanyagok a jód-131, és a cézium-137. A jód ellen az ún. jódprofilaxissal lehet védekezni, de a cézium ellen úgy tudom nincs megelőzés.

A szervezetbe került sugárzó anyag miatt tumor alakul ki a veszélyeztetett szervekben, és az okozza a beteg halálát!

A kialakulás ideje függ a dózistól!

Aki 1986-ban kapott valami minimális dózist, az vagy meghalt már, vagy olyan csekély adagot kapott, hogy már kiürült a szervezetéből! Az Akkoriban születettek között viszont sok volt a torzulás, és sok volt utána a spontán vetélés is.

Szép idő volt '86-ban a baleset idején, bizonyára én is kaptam belőle, de még itt vagyok, és a detektorok se jeleztek semmit, amikor kipróbáltunk egy-két műszert a sugárvédelmi oktatáson...

Nagyon örülnék neki, ha megmutatnád, hol olvastad ezt, ugyanis tudományos szempontból teljes zagyvaság, amit írsz.

A csernobili balesetnél sokféle radioaktív anyag szabadult ki, ezeknek van ún. felezési idejük - ez is sokféle lehet. Ezekből a felezési időkből kiszámítható egy olyan idő, ami után az összes radioaktív magból elbomlott annyi, hogy a maradékok által keltett sugárzás nem jelent fokozott egészségi kockázatot. Talán erre utalhat a 35 év, vagyis a baleset után 35 éven belül ezen magokból már csak kevés olyan van, ami nem bomlott el, az a kevés meg igen alacsony eséllyel okoz egészségkárosodást. Én mindenesetre ezt veszem alapul, úgy magyarázom, mintha erre utalna a 35 év.

Az, akit akkor jókora többletsugárzás ért, ebből mit sem vesz észre. Ha nagy dózist kapott, akkor már nem él, ha kicsit kisebbet, akkor még lehet, hogy életben marad a 35. évfordulóig. De ha a szervezetébe nem jutottak radioaktív atommagok ebből a forrásból, akkor számára ez a 35 év csak annyit jelent, hogy akkor már nyugodtan kirándulhat az erőmű környékére - feltéve, hogy egészségileg alkalmas rá.

Ha viszont sikerült jelentős mennyiségű radioaktív anyagot bejuttatnia a szervezetébe, akkor van némi baj. A 35 éves határidő külső sugárforrásra vonatkozik, vagyis 35 év után egy egészséges átlagember már bemehet a területre, nem pusztul el azonnal a területen található anyagok által kibocsátott sugárzástól. Viszont az embert a bőre és a ruhája eléggé jól megvédi a különböző ionizáló sugárzások egy részétől. Az alfa-sugárzás például külső forrásból nem is képes bejutni a szervezetbe, a bétának is van hol "elvesznie". A gamma-sugárzás tud számottevő mértékben bejutni a szervezetbe, az okozza a legtöbb problémát az "alapvető" ionizáló sugárzások közül. Vagyis a biztonságos időtartamot úgy számolták ki, hogy a földön, levegőben, itt-ott található radioaktív anyag által kibocsátott sugárzás ruhán, bőrön átjutó komponenseinek egészségügyi hatását vették alapul. A szervezetbe bejutó (belélegzett, lenyelt) anyagok viszont veszélyesebbek, mert azok közvetlenül a szervezetben fejtik ki áldásos hatásukat. Vagyis a hihetetlenül rövid áthatolóképességű, de rettenetes mértékben ionizáló hatású alfa-sugárzás meg tudja támadni a sejteket, mert nem kell átverekednie magát a levegőn (komoly akadály a számára!), a ruhán és a bőrön. Illetve a béta és a gamma is akadálytalanul talál a "helyére", még a legkisebb energiák esetén is. Vagyis azok esetén, akik szervezetébe jelentős mennyiségű radioaktív anyag jutott (mert egyébként minden élő szervezetben van, csak egy-egy ilyen baleset után több is akadhat belőle néhányaknál), azok számára még 35 év után is lesz egészségügyi kockázata a megmaradó atommagoknak, hiszen a sugárzásukat "erősebben" kapják. De aki annak idején jelentősebb mennyiségű alfa- vagy béta-sugárzó anyagot kapott, az aligha él majd 2021-ig...