Az anyag nem vész el csak átalakul? Cáfoljuk meg! Egy két dolgot olvasgattam, csak úgy filozofálgatok, de érdemes elgondolkodni rajta, na, kezdjünk is bele: < (úgy kezdj bele türelem kell hozzá) >
Pár helyen azt olvastam, hogy az anyag nem vész el csak átalakul, ez sok esetben igaz, de ha azt nézzük, hogy a világegyetem születése, ekkor és ekkor volt, vagyis mondjuk 0 napon, akkor előtte volt- e idő?
1. Ha nem volt a 0 nap előtt idő, akkor bizony létrejött valami a semmiből, vagyis az idő. Néhány elmélet szerint az idő is anyag. Bár ezt nem vehetjük kézpénznek. Viszont az idő egy létező valami, ha nem is megfogható anyag, még ha elméleti elképzelés is az, hogy van idő. Van, tehát létezik. (ha anyag, mi lenne, ha az időt „beolvasztanánk”? (jó ez baromság))
Ez felveti azt a kérdést, mikor is jött létre az univerzum, ha a létrejötte előtt nem volt idő? Tán egyszerre jött létre? Mondhatjuk, hogy idő mindig is volt még az idő létrejötte előtt is?
2. Ha volt, akkor nyilván mínusz 1 nap is volt és akkor ott vagyunk, hogy előtte nem volt semmi, mert "egy nap múlva" lesz csak a kitörés, vagyis az ősrobbanás, lesz rengeteg "anyag" vagy ilyesmi.
Jó tehát
3. van-e vagy 4. nincs-e összesörösödött kis pont, ami kitört (ősrobbanásra célzok, minthogy nagyon sűrű anyag, ami elér egy bizonyos sűrűséget, és bumm, a közeledéséből "univerzum" tágulása lesz,
5. ehhez még egy plusz, miért tágul? A gravitációt tán annyira legyőzte a robbanás ereje? (ekkora sűrűségnél akkora a gravitációs erő melyet el se tudunk képzelni és ennél mégis nagyobb a „lökéshullám”?) Szóval, ha az űrben tegyük fel igaz az a törvény (még nem teszteltük nyilván), hogy addig, míg nem ütközik mással (bolygóval esetleg) akkor az a végtelenségig, fog száguldani az a tárgy, amit kilövellt (vagy ellökünk)? Na, ha ez így van, akkor, hogy kerültek közel egymáshoz az "agyagok" mert ha azt feltételezzük, hogy egy idő után a távolodás megáll, és visszafelé kezdenek mozogni az "anyagok" akkor jön létre az a helyzet, ami az ősrobbanást okozta, vagyis a sűrűséget. (és tudom, igen a gravitáció lassít a távolodáson, de (hú, kezdek nagyon belebonyolódni) (persze ha ciklusosan ismétlődő az ősrobbanás) a gravitációs erő tudtommal bizonyos távolságból nincs hatással az anyagra. (röviden több százezer fényévnyire nem hat a Földünk ereje, ez pedig valami olyasmit jelent, hogy az univerzum végtelen, és ha kisebb törmelékek tömörültek, amik közel voltak egymáshoz, azoknak egyre nagyobb lett a vonzó erejük és így kerül közel egymáshoz ennyi anyag? Továbbá akkor tényleg csak úgy mond a mi galaxisunkban/ univerzumunkban van élet. Mivel a többi helyről „elvonzottuk” az „élethez” szükséges anyagokat.
4. De ha ez nem így van (nem ciklusosan ismétlődik), akkor nyilván nem volt előtte semmilyen anyag, mert az lehetetlen, hogy csak egy bizonyos mennyiségű anyag csak úgy itt van, „valahonnan származni kell”, mondaná az energia megmaradás törvénye. Szóval kijelenthetjük, hogy nem volt anyag sem energia, na, de akkor hogy jött lére, ha nem is volt?
Ha pedig ez az első alkalom, hogy ilyen közel kerültek egymáshoz az anyagok, akkor soha többé nem kerülnek közel egymáshoz és ez azt bizonyítja, hogy az ősrobbanás előtt nem volt anyag, majd létrejöttek viszonylag közel egymáshoz vagy egyben, de a tömege és sűrűségéből fakadóan nem bírt stabil maradni és szétszakadt. A létrejövetelt azzal magyarázhatnánk, hogy túlzott volt az energia hiánya és egy megmagyarázatlan folyamat során melyet ahhoz tudnánk a legjobban hasonlítani, hogy ha kiszívjuk az összes levegőt egy tartályból és szétszakítjuk a falát. Ekkor robbanásszerűen kerül az anyagmentes helyre levegő. De mondjuk, ez ellent mond annak, hogy nem volt anyag, mivel kívül volt. Ehhez még csak annyit, hogy mi van, hogy ha amikor még nem volt idő, akkor ugye nem tudjuk azt meghatározni, mikor volt és mikor lett. Vagyis még a 0. nap előtt, de a mínusz 1. nap után létrejött az anyag, ami mivelhogy nincs, még idő ekkor még az időszámításban vett értelemben visszatért úgy mond a múltba a mínusz 1. napra és így lett az anyag a mínusz 1. napon. Szóval semmikor (idő előtt mínusz 1-0 között) létrejött egy bizonyos energia, ami visszatért a mínusz 1. napra és ez hozta létre magát az anyagot, mert visszatért, majd úgy mond fél nap múlva ez az anyag például elégett és lett az előbbi energia, ami létrehozta az anyagot, ami elégett, de megint egy másik energia jött létre (lényegében okozat-> ok mivel nincs idő ezért felcserélhető). Ez pedig ciklusként hajtódott végre mindig több lett mivel egy nem létező és egy elégett ment már a következő alakalommal vissza, mindaddig, míg elért egy kritikus tömeget. Ami pedig, akkora robbanással járt, mely létrehozta az időt, a teret és mindent, amit ma ismerünk (ugyebár az ősrobbanás).
(Biztos tudjátok mi a paradoxon, valami ilyesmire akarok utalni ezzel)
U.I. Bocsánat, ha valaki nem érti, nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy írjam le, de csak ennyire sikerült. Mivel ennyit szenvedtem vele, csak értelmes hozzászólásokat várok. Aki baromságot akar válaszolni az inkább, keressen mást. Aki viszont válaszol, és érdemileg annak nagyon megköszönöm, hogy elolvasta, és még válaszol is szóval előre köszönöm neki (k).
U.I.2 utólag megjegyezném, ez nem konkrét kérdés, de nem volt más ötletem hova tehetném fel, és bocsánat ha ilyet nem szokás a gyakorin.
"...a gravitációs erő tudtommal bizonyos távolságból nincs hatással az anyagra. (röviden több százezer fényévnyire nem hat a Földünk ereje..."
Ez kapásból nem igaz. Írd hát át az egészet :P
maci
Na, elsőnek ajánlom, hogy tanulmányozd a húrelméletet :)
Az elmélet szerint az ősrobbanás két (vagy akárhány) multidimenziós membrán (egyszerűen fogalmazva) ütközéséből keletkezett, ez adta meg a szükséges energiát az anyag létrejöttéhez.
Ősrobbanás előtti időről nem lehet beszélni, mivel nem létezett. Rólad sem lehetett beszélni, mielőtt létezni kezdtél :)
A gravitációs erő végtelenségig hat, csupán egyre jobban gyengül, míg végül műszerileg ki sem lehet mutatni. De pl a galaxis halmazokat ez a gravitációs erő húzza össze (itt már több millió fényévekről beszélünk, ameddig elhat a galaxisok gravitációja!), és a Nap is egy több tízezer fényévre lévő központ körül kering.
Illetve, megemlíteném a "sötét anyagot" és "sötét energiát" ami az univerzumunk tömegének legnagyobb részét adja, és tippünk sincs arról, mi is az :)
A gondolatmenet érdekes, csak hiányzik belőle a tudás. Ami nem szégyen, de ha tényleg érdekel, akkor tanulj, nézz utána ezeknek. Az angol wiki jó kiindulópont, de persze leginkább csak az alapok számára.
A gravitáció végtelen távolságokban hat, de csökkenő intenzitással.
Sajnos túl felszínesen közelited meg a világegyetem keletkezését. Ahhoz hogy ezt rendesen átlásd legalább alapjaiban tisztában kell lenned a 11 dimenziós térrel.
Ha elfogadod hogy idő és tér összefügg (téridő), és az alakítható (nyújtható, csavarható, hajlítható), a gravitáció hatására sűrűsödik illetve ritkul, és ezekkel a feltételekkel tórusz formában képzeled el a téridő szövetet, egy 11 dimenziós multiverzum térben, akkor talán elkezdheted kapizsgálni a problémád megoldását. Mindaddig amig az univerzumra egy táguló golyóként tekintesz, addig esélyed sincs megérteni a dolgokat. Ráadásul az ösrobbanás előtti univerzumra a kvantummechanika törvényei vonatkoznak, és a gravitáció képes taszító erőt kifejteni igen szélsőséges körülmények között. Ezért ahogy ezt leírtad teljesen értelmetlen.
Én multiverzum párti vagyok, és ez a teória napról napra bizonyosabbá válik.
"Én multiverzum párti vagyok, és ez a teória napról napra bizonyosabbá válik."
Ezek a bizonyitekok engem is erdekelnenek! Tudsz mutatni beloluk?
1: Az idő nem anyag!
A téridő a 0. napon jött létre. A téridő tulajdonképpen a mi világunknak a viselkedése, és nincsen rá megmaradási törvény. Tud keletkezni és eltűnni is.
A 0. nap előtt pedig nem létezett idő. Lehet, hogy valahol máshol létezik más idő is - a mi világunk helyén viszont nem.
2: A 0. nap előtt -1. nap nem létezett. Nem tudjuk, hogy ott a mi világunk anyaga milyen állapotban volt és minek a hatására változott ez meg - viszont úgy gondoljuk, hogy a világunk teljes anyaga már akkor is létezett valamilyen formában. Anyagmegmaradásra ugyanis van törvény.
3/4: Az ősrobbanás a legújabb elképzelések szerint nem egyetlen pontból indult, hanem egy kicsit nagyobb területről - tehát nem volt benne végtelen nagyságú dolog. Minden véges volt ott.
5: Azért tágul, mert a világunk megteremti magának a teret. Olyan a felépítése, a működése, hogy ez a tér állandóan növekszik. Térfogat megmaradási törvény sincsen.
Az űrben, ha elindítasz egy tárgyat és az nem ütközik semmivel, akkor a végtelenségig száguldhat. Soha nem lesz előtte egy fal, hogy akkor most eddig és nem tovább... ez ugyanolyan, mintha a Föld felszínén indulsz el, ott sem fogsz soha lezuhanni a semmibe, örökké mehetsz előre - csak itt eggyel több dimenzióban kell elképzelni a dolgokat - de a tér éppúgy meg tud görbülni, mint ahogy a sík (pl. a Föld felszíne) is.
A gravitáció pedig hatalmas távolságokra is hat: elvileg csak a végtelenben lesz nulla.
4: (furán számozol)
Az anyag már eleve ott volt az ősrobbanásban, nem ott keletkezett. Az igaz, hogy ott még az egész energia formájában volt, és csak később alakult át a ma ismert anyag formájára. Anyag nem keletkezik és nem tűnik el.
A "paradoxont", amit írtál, nem igazán értem. A világunkon kívül se tér, se idő, se anyag, se energia nincs - mindaz, ami történik, mind a világunkban történik. Kivéve az ősrobbanás kialakulását, mert akkor még a világunk nem létezett.
Érdekes problémákon gondolkodsz, de azt ajánlom, hogy először olvass utána - sokat. Saját kútfőből nem fogod kitalálni, hogy pontosan mi történt. A gondolkodásod akkor működik, amikor már létrejött egy, a maihoz hasonló világ. Nem nagyon tudod azt elképzelni, hogy mi van, ha a világ még egészen másféle.
döncike
Schrödinger-egyenlet
Heisenberg határozatlansági elv
Brán elmélet
"Schrödinger-egyenlet
Heisenberg határozatlansági elv
Brán elmélet"
Felre ertettel: en valami olyan kiserletre gondolok, mit a multiverzum elmelet megmagyaraz, mig a standard model nem. A fenti elvekbol max annyit lehet mondani, hogy a multiverzum elmelet nem biztos hogy hulyeseg. (bar a hatarozatlansagi elvhez es a scrodinger egyenletekhez szvsz nincs sok koze.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!