Az atomenergián kívül milyen más alternatív energia források vannak, amelyek kevésbé környezet szenyezzőek?

#10 ezzel egy a nagy baj. A tél. A napi csúcsokat vagy az éjszakákat meg lehet oldani akkumulátorokkal vagy más energiatárolókkal. De azt nem, hogy télen tizedannyit (se) termelnek a napelemek, mint nyáron a mi földrajzi fekvésünkön.

Nyárról télre nagyon max hidrogén formájában lehet nagyobb mennyiségű energiát eltárolni, de az is elég költséges megoldás lenne. Szóval télen egyelőre mindenképp marad a földgáz.

11#

Nem mondasz butaságot.

Még ami javíthat a helyzeten, az az ultra nagy feszültségű áramszállítás pl. A mediterrán területekről.

[link]

Nem tudok arról, hogy bárki (tudományos közösség) vette volna a fáradságot, hogy számba vegye az összes rendelkezésre álló energiaforrást és azt, hogy kutatás alatt állók mikor várhatók a használatban.

Ha a lista adott, végig lehet számolni, miből és hol mennyi van, egységnyi előállítása mennyibe kerül. Továbbá azt is, egységnyi távolságra eljuttatása mennyibe kerül, és mibe jön a tartós üzemeltetésük. Ezután már csak egy feltételes globális minimum számítás szükséges. A feltételek nyilván a szennyező forrásokra vonatkoznak, azaz ezekből területenként mennyi használható ahhoz, hogy az lokálisan és globálisan objektíve (azaz tudományosan) elfogadható legyen.

Ennek egyik haszna az lehetne, hogy nem kell találgatni. A másik pedig az, hogy objektív érvként szolgál a kétkedőknek, továbbá lehetséges nem hasra ütés alapján szankciókat meghatározni a hajthatatlanok felé (feltéve, hogy a többség elfogadja).

Ezt néhány ember elvégezni nem tudja, de szervezetten kissé gyorsabb, mint találgatni és kellő megalapozottság és vég nélkül vitatkozni, eredménytelen világkonferenciákat tartani. Az eredménytelenség éppen abból jön, hogy sokan tudnak olyan ellenkérdést szembe szegezni, amire nincs (de lehetne) válasz.

[link]

Meg tudod nézni adatokban, tényekben, hogy mivel pótolják az atomenergiát. Ez nem elméleti kérdés, hanem már megtörtént valóság.

Kísérleteznek a tenger hullámzásának kiaknázásával is.

[link]

[link]

16#

A hatásfok nem olyan jelentős tényező, mint amilyennek beállítod.

Pl. A nukleáris némelyik számolás szerint csak 1-2% hatásfokú, a kőszén/ olaj 20-30%.

Ezzel szemben vannak több mint 40% hatásfokú napenemek...

Az akkumulátor >90% hatásfokú...

Persze az akkumulátor vesztesége rárakódik a költségekre, de ha napenergia eleve sokkal olcsóbb, akkor ez nem feltétlen számít.

Mennyi energiára lenne szükségünk a boldogsághoz? Miért tekintjük magától értetődőnek, hogy egy véges felszínen, egy egész bolygó minden élő és élettelen létezőnek ki kell szolgálnia azt a pillanatnyi elképzelést, ami most meghatározza ezt a mi múlékony civilizációnkat? Miért gondoljuk, hogy az a gazdasági verseny, ami szükségszerű összeomlásokat okoz, mert a 19. századi és azóta már bőven meghaladott fizikára épült, s ami túlhasználja a humán és a természeti erőforrásokat, hogy ezt a végtelenségig, értsd e civilizáció összeomlásáig ki kell szolgálnunk? Miért vakítjuk el magunkat? Miért vagyunk gyávák ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással, és hozzálássunk egy fenntarthatóbb életmódot, társadalmi berendezkedést építeni? Miért van az, hogy a fenntarthatóságot is az üzleti élet kifacsarja, kiheréli, és úgy eltorzítja, hogy már semmi köze önmagához?

Az energia kérdés egy kis részkérdés, egy elcseszett, több szempontból meghaladandó rendszer fenntartásában.

Tovább: Lietaer: Pénz és fenntarthatóság, Gyulai: Pénz és fenntartható fejlődés