Miért hiszik hogy az elektromos áram előállítása és használata "zöldebb" mint a fosszilis tüzelőanyagoké?

"Ahol a fenti posztomban belsöégésü motrot írtam, ott fosszilis üzemanyagot használó belsöégésü motrokra gondoltam."

Nem csak hidrogént tudunk így előállítani, hanem pl. LPG-t is. Ez ugyan üzem közben ugyanúgy bocsát ki szédioxidot a levegőbe, csak az előállításához ugyanennyi széndioxidot vonunk ki a levegőből. Tehát globálisan nullán lesz a mérleg. Ez ma is létezik, már megcsinálták. Persze az hogy mindez a laboratóriumból kikerüljön még a távoli jövő.

"A fosszilis erőművek hatásfokát, a hálózat és töltés veszteségeit beleszámolva kb. hasonlóra jön ki a kettő."

Nézőpont kérdése, mi "hasonló".

Legrosszabb esetben az erőműben elégő energiából olyan 60% jut ki az elektromos autó kerekére.

Fosszilis üzemanyaggal ez a TETEJE, ami elérhető.

És ebben nincs benne az üzemanyag előállítási energiavesztesége (mert amit arra használni kell, azt bizony le kell venni az össz energiatartalomból, a fosszilis erőművek viszont nem finomított, feldolgozott szénhidrogénekkel mennek ,hanem szénnel, földgázzal, szóval kisebb az előkészítés-igény), az üzemanyag szállítása (ami szintén nagyobb energia.-kidobás, mint amikor "dróton dzsal a petró") stb.

Igen, még a totál fosszilis áramú elektromos autó is jobb kicsivel, mint a benzines vagy dízel.

Az LPG-re nem esküdnék. lehet, hogy ott jobb a helyzet.

De amint az áram akármekkora része zöld, máris kezd erősen elhúzni az elektromos hajtás. És mint tudjuk, ma már szinte sehol nem tisztán fosszilis az áramtermelés.

"Legrosszabb esetben az erőműben elégő energiából olyan 60% jut ki az elektromos autó kerekére."

Ez szimplán nem igaz. 60%-ot még a fosszilis erőművek hatásfoka sem éri el a gyakoraltban, és akkor a többi veszteségről még nem beszéltünk.

"60%-ot még a fosszilis erőművek hatásfoka sem éri el a gyakoraltban"

A hagyományos, régi szénerőműveké nem, az olyan 30%. Csakhogy azokat már nem használja Mo.

A modern, szuperkritikus gőzerőművek, szénportüzeléssel, többszörös hővisszaforgatással 45% körül tudnak teljesíteni.

A kombinált szén-gáz erőművek hatásfoka 50% közt mozog, a legmodernebb tisztán gázüzeműeké illetve kombinált gőz-hgázturbinásoké 60% feletti is lehet.

Nem tudom, mi az aktuális csúcs, a 60% elérhető volt már 2000 körül is.

A jelen magyarországi helyzet szerint lehetséges, hogy a teljesen fosszilis alapú árammal hajtás még magasabb emissziót adna, mintha mondjuk minden autó minimum EURO6 dízel lenne (tudjuk, hogy nem az).

De a mai magyar energiatermelés sem tisztán fosszilis, úgyhogy kár is folytatni a mi lenne, ha láncot, főleg elektromos közlekedés elleni érvként, mert arra már ma alaptalan.

Legyen.

És eme mellékszál mit változtat azon, hogy az elektromos közlekedés MA, a mai energiatermelési viszonyok, sőt a jövőbeli viszonyok (folyamatosan növekvő zöld arány) mellett sokkal kisebb emissziót jelent, mint a fosszilis közlekedés?

:)

19#

„A fosszilis erőművek hatásfoka sokkal jobb az autómotoroknál, 70-80%-os, tehát tiszta fosszilis áramtermeléssel is kevesebb az emisszió, mint fosszilis motorok esetén.”

Wadmalac, így van, erre egy kb. 100 évvel ezelőtti hasonló példa:

Kandó Kálmán bebizonyította, hogy sokkal gazdaságosabb a szenet erőművekben villamos energia termelésre felhasználni, majd ezzel villamos mozdonyokat hajtani, mint közvetlenül gőzmozdonyok hajtására, azok kazánjaiban elégetni.

Azt se felejtsük el, hogy a fosszilis üzemanyagokat tartálykocsikkal szállítják a benzinkutakhoz. Az elektromos autótöltőkhöz – ha már kiépültek hozzájuk a kábelek – erre nem lesz szükség. Vagyis ez is a tisztább környezet irányába hat.

"Kandó Kálmán bebizonyította, hogy sokkal gazdaságosabb a szenet erőművekben villamos energia termelésre felhasználni, majd ezzel villamos mozdonyokat hajtani, mint közvetlenül gőzmozdonyok hajtására, azok kazánjaiban elégetni."

A gőzmozdonynál minden jobb, ha jól emlékszem, kiskoromban az olvasókönyvben 6 % hatásfokot delegáltak hozzá.

„A gőzmozdonynál minden jobb, ha jól emlékszem, kiskoromban az olvasókönyvben 6 % hatásfokot delegáltak hozzá.”

Igen, de mintegy 100 éve és egy ideig még a vasúti vontatásban a gőzmozdonyok voltak a meghatározóak. Én 4-6 % hatásfokra emlékszem. Lehet, hogy a gőzmozdonynál hatásfok szempontjából minden jobb, de azért azt ismerjük be, hogy a 301-es, vagy a 424-es igazán gyönyörűek. Ez abból is látszik, amikor egy gőzmozdonyos nosztalgiavonat beáll a Nyugati pályaudvarra, akkor mindenki a 424-est fényképezi és senkit nem érdekel a mellette levő vágányon álló korszerű, sokkal jobb hatásfokú motorvonat. Ja persze, ez már más kérdés, ez a nosztalgia.

Ha jól emlékszem, a gőzmozdony tündöklésének végén voltak zárt rendszerű, veszteséghőt is jól hasznosító fejlesztések, ahol a hatásfok 10-20% közé emelkedett, a gőzturbinásoknál meg még feljebb.

De persze ez még mindig sokkal kevésbé volt praktikus, mint a belsőégésű utódok, a villamosításról nem is beszélve.