Klima probrémára nem lehetne megoldás hogy a megmüveletlen mezögazdasági területekre fákat ültetünk?

"A "megfogja szelet" dolgot nem is értem." - "Miért?"

Hát nézd, én láttam egyszerű szélfogókat Észak-Afrikában, kb. 1-1,5 méter magasak voltak, kilométereken keresztül voltak telepítve egy falucska mellett. Annak idején a homok szélére tették őket, de pár év után így is szépen araszoltak tovább a dűnék.

Egy dolgot nem tudok, hogy vajon egy éjszaka alatt mennyi víz csapódik ki mondjuk egy négyzetméteren a Szaharában. Lehet, hogy aránylag párás a levegő (bár nem hiszem), a hőmérséklet ingadozása is megvan... Egy embernek mondjuk elég lehet innivalónak egy napra. És nem tudom, hogy pl. azt a mennyiséget megtartja-e a talaj, van-e talajvíz tartó rétege, olyan-e szerkezete. (Sajna nem vagyok geomókus.) És hát a növényzeten is keletkezik harmat, talán még nagyobb felületen is, és ők erre gyúrnak régóta, hogy azt hasznosítsák. :)

Na mindegy, nem kekeckedni akarok, csak az esetleges csapdákat keresem. Az ottaniak is szerintem gondolkodtak már ezen a pár száz vagy ezer év alatt, függetlenül a napelem részétől.

Lehet, hogy kaktuszokat kellene telepíteni. :)

"Annak idején a homok szélére tették őket, de pár év után így is szépen araszoltak tovább a dűnék."

Mondom, önmagában kevés lehet. Eleinte tutira kell plusz fogórács és víz.

Bár három-négy sornyi több mint két méter magas napelemtábla azért többet foghat. Főleg, ha az első sor elé szélirányba téve kerül egy talajszinti terelő, ami a napelemek ALÁ fújást eltéríti.

Az tuti, hogy nem lehet csak úgy odatenni és elfelejteni évekig (mint ahogy valószínűleg az általad említett szélfogókkal tették).

"vajon egy éjszaka alatt mennyi víz csapódik ki mondjuk egy négyzetméteren a Szaharában"

Ami videókat eddig láttam, az alapján pár négyzetméteren egy-két deci. Nem sok, de nem semmi.

"És nem tudom, hogy pl. azt a mennyiséget megtartja-e a talaj, van-e talajvíz tartó rétege, olyan-e szerkezete."

A homoknak önmagában nincs. De az általam jelzett szálas rács már hozzáad, ha a sivatagtűrő növények lekezdenek talajt termelni maguk alá, köré, még javul.

"a növényzeten is keletkezik harmat, talán még nagyobb felületen is"

Egy napelem-tábla felülete némiképp nagyobb lehet, mint az alatta lévő talajfelület (mert szögben áll, éjjel akármilyenbe). És szembe lehet állítani a széllel, és-vagy pont azon megvezetni a szelet, megnő a lecsapódás esélye.

Az alatta lévő növényeknél mindenképp nagyobb felület. Persze ha alatta már buja gyep van, az jobb lehet. De addigra már oda is be lehet ereszteni a szelet, legalább az éjjelit.

"Az ottaniak is szerintem gondolkodtak már ezen a pár száz vagy ezer év alatt, függetlenül a napelem részétől."

És valószínűleg megállt a történet ott, hogy túl drága.

De a napelem áramprofitja ezen segítene. A kezdeti beruházás nagy, ez lehet éppen gond.

De ebben az a jó, hogy nem muszáj a szegényebb területen indulni. Egyiptom, Abu Djabi stb. annyira nem áll xarul. Aztán ahogy termeli a pénzt meg a talajt, zöldet maga alatt, lehet lassan előrenyomulni mindenfelé.

#12:

Ezt az egyetlen akadályt látom a valódi jelenlegi kizáró tényezőként. A sivatag eléggé senkiföldje.

Az biztos, hogy a közepére nem lehetne letenni az első projektet.

De erre is jó az, amit írtam, hogy ahol indulsz, még lehet gazdag, kontrollált biztonságos terület. Aztán lassan bővítve a biztonságos terület is tolódik kifele.

Ha a klímaprobléma egy szimpla probléma lenne, akkor se lehetne kezelni a fenti módokon.

Egyfelől egy jobb erdő maximum lokális eredményt ad. Például az amazóniai azért nem csak lokálisat, mert annak "előállításához" kéne pár száz év minimum. Túl nagy, túl összetett, és ott az erdő elsősorban "otthon" is ahhoz a mérhetetlen biodiverzitáshoz.

Másfelől aki dűnéket megállítani akar, nézzen szét mondjuk a Szahara keleti részén (Egyiptom), jól megközelíthető. Ott majd elmondják, miért csak fél méter látszik ki a villanyoszlopokból, és miért nem érdemes foglalkozni vele.

De legfőképpen, a klímaváltozás alapvetően nem az első a föld életében, és ebben a nap és a föld belső erői a ludasak. Az ember szerepe itt a méretek növelése, továbbá a bekövetkezés sebessége.

Az alapvető probléma a versenyből következő mérhetetlen pazarlás. Energiával, hulladékkal, feldolgozással, a föld lokális kizsigerelésével. Afrikában és Dél Amerikában sok sok négyzetkilométer terület nemhogy holdbéli, de erősen mérgező. A bányászati tevékenység miatt. A Csendes óceánban közepes magyar városnyi méretű szemétszigetek úszkálnak. Bűzösek is önmaguktól, és a sok ott pusztult tengeri élőlény tetemétől. A pazarló emberi tevékenység legfőbb hatása korábbi stabil áramlatok (tengeri és szél) megbomlása, amely országok életformáját veszélyezteti. Ezt alapítványokkal, jó szándékkal nem lehet kezelni, ehhez világméretű gazdasági szokásokat kell megváltoztatni. Lehet, vannak tervek is, csak éppen a társadalmakat sokkal hatékonyabban befolyásolják az ellenkező irányba, márpedig ezek tömegeket igénylő tevékenységek.

A klímaproblémát kizárólag politikai úton lehet kezelni, mert a beavatkozások szükséges mérete ekkora. Olyan ez, mintha az árvizet hatalmas erőgépek összehangolt munkája helyett néhányan vödrökkel és lapátokkal próbálnák megfékezni. Egy hegyi csermelyét lehet is. Az Amazonasét nem, de még a Dunáét se.

"Ott majd elmondják, miért csak fél méter látszik ki a villanyoszlopokból"

Ismétlem, a mostani homokterület szélén kell kezdeni.

Ott, ahol már nem állnak a villanyoszlopok több méteres homokban. gondolom azt nem kétled, hogy a sivatagnak van széle is.

"akkor se lehetne kezelni a fenti módokon."

Dehogynem. Csak mellette még EZER másik módon kéne kezelni az EZER másik aspektusát.

Persze, a tetején politikával, gazdasággal.

Ezek csak a gyakorlati tettek kis részei. De sok ilyen kicsi részlet is kell a teljes kezeléshez.

Sok helyen nem megfelelő az éghajlat az erdőnek.

Van, ahol inkább más biomot alakítanak ki.

De Magyarországon ültetnek erdőket, és az ország egyre nagyobb részét borítja erdő.