Klima probrémára nem lehetne megoldás hogy a megmüveletlen mezögazdasági területekre fákat ültetünk?

Nem :)

Épp ellenkező folyamat zajlik, több és több erdő esik áldozatul a terjeszkedésünknek, ráadásul egy új erdő nem olyan hatékony, mint egy őserdő.

Az egyetlen megoldás a gazdasági-társadalmi rendszer radikális átalakítása, hogy fenntarthatóan működjünk. Ezért nem fog semmi történni, amíg nem ég a ház, hiába késő már most is.

A megműveletlen gazdasági területek általában nem annyi ideig megműveletlenek, hogy legyen ideje ott fának kinőni. Ha végleg ki vannak vonva a művelési forgalomból, akkor igen, meg lehet tenni, teszik is sok helyen.

Itt Európában meg még itt-ott biztosan.

Csak ez, ahogy írták fentebb, kevés.

Ez nem jelenti azt, hogy nem kell csinálni. De, kell, csak önmagában ez nem elég.

"egy új erdő nem olyan hatékony, mint egy őserdő."

Na erre azért em vennék mérget.

Egy "öreg" erdő szinte CO2-semleges, kicsit jobb, de majdnem.

A saját elhullott biomasszája a bomlásakor közel annyi CO2-t tol a légkörbe, amennyit az új fák stb. növekedése meg a kifejlettekés elvon.

Az erdő éppen a friss növekedésekor köti meg a legtöbb CO2-t.

Csak rettenetesen kevés az új erdőterület.

Érdekesség, bár ez a sivatag terjeszkedését lenne hivatott megállítani:

"Nagy Zöld Fal projekt ... Az alapkoncepció szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre, csakhogy 2020-ig a tervezett erdősítésnek mindössze 4 százaléka valósult meg. Mert bár Etiópiában 5,5 milliárd facsemetét telepítettek, összesen 792 ezer élőhelyen, Burkina Faso mindössze 16,6 millió, Csád pedig alig 1,1 millió fa ültetését végezte el, ráadásul az eddig telepített állomány 80 százaléka szinte azonnal ki is pusztult..."

[link]

#4:

A sivatag visszaszorítására nekem lenne egy koncepcióm, ami több legyet üt egy csapásra.

Lábakon álló napelemek telepítése, alatta növények ültetése.

- Árnyékot ad a túl erős napsütés ellen

- Megfogja a szelet

- Megköti a homokot és kötött, nem erodálódó talajt hoz létre

- Éjjel páralecsapóként vizet ad maga alatt a növényeknek

- Áramot termel

Az ilyen napelemtelep-sávokkal folyamatosan előre lehetne nyomulni a sivatagba.

#6, Nem rossz gondolat, de hadd legyek most az ördög ügyvédje. :)

Egyrészt a növényzet fogja meg a talajt, tehát a napelemek önmagukban csak a homokdűnék magasításában jeleskednének, a talaj összetételét, szerkezetét vagy víztartalmát nem módosítanák, a homok tejedését nem állítanák meg. A "megfogja szelet" dolgot nem is értem. Léteznek hasonló elvű egyszerű szélfogók, de inkább csak lassítják a dűnék vándorlását, nem állítják meg. (Utak mellett láttam ilyeneket hosszan, amik magát az utat védték valamennyire.)

Másrészt nem ugyanannyiba kerülne adott terület fákkal vagy napelemtáblákkal való beterítése.

Több probléma is van a dologgal, amiből jó párat fel is soroltak már.

-korlátozott az ilyen területek száma

-az erdők a növekedésük elejét leszámítva szinte CO2 semlegesek

-a füves területek CO2 megkötő képessége talán még jobb is, mint az erdőké

Az első pont talán egyértelmű, a másodikról annyit, hogy lehetne javítani a dolgon azzal, ha minél több fa alapanyagot használnánk hosszútávon. Pl épületekben és bútorokban ahol évtizedekig,-évszázadokig ott is marad megkötve a CO2-t, és csak az életciklusa végén van elégetve, és nem biomasszaként már kivágás után.

A harmadik pont érdekesebb, sokan oda vannak a fákért, pedig az őserdők közel CO2 semlegesek, az erdei talaj híresen vékony és rossz minőségű, az erdő azt nem hizlalja inkább feléli. Ezzel szemben a füves puszták talaja vastag és jó minőségű, mert az elhalt növények maradványaival folyton vastagszik(következmény, hogy itt a talajban több CO2 van megkötve). Ezen sokat segít, ha komoly természetes élővilága van, vagy mesterségesen legeltetve van(természetes trágyázás).

"megmüveletlen mezögazdasági területekre"

Ezt a részét nem értem. A mezőgazdasági terület olyan, amit a mezőgazdaság hasznosít valamilyen módon. Lehet valamilyen gabonaföld, kukoricás, gyümölcsös, stb., akár erdő, vagy lehet éppen ugar is, de nem állandóra. A másik, hogy nem minden terület alkalmas erdőnek, és a talaj- vagy klímatűrő invazív fafajokat is csak módjával kellene tömegesen behozni.

#7: Így a korrekt, az ellenérveket is mérlegelni kell.

Ehhez személyes véleményem:

"a talaj összetételét, szerkezetét vagy víztartalmát nem módosítanák"

Nem. Csak ahhoz némi plusz vizet és kiszáradás elleni árnyékvédelmet biztosítanának. Az ottani árnyék nem fotoszintézis akadály, ott az árnyék fényesebb, mint itt az udvari kiskert árnyék nélkül.

A talajfogást segíteni kell minimum ilyennel:

[link]

Van sok sivatagi növény, ami simán kihajt a homokból, ha van elég víz. Ilyenekkel kellene indulni, aztán ezek bomló biomasszája megteremti az alapot a finnyásabb zöldségeknek. Ha már igazi talaj van, jobb a víztartás is.

"A "megfogja szelet" dolgot nem is értem."

Miért?

A saját magasságáig a napelem elfogja, téríti a szelet. Az a lényeg, hogy a talajszinten ne legyen szél, ami sok vizet visz, homokot hoz.

[link]

Megfelelően belőtt telepítési magassággal fogható a szél is meg elkerülhető a túlzott árnyék.

Persze figyelembe kell venni az általános szélirányokat is.

"Léteznek hasonló elvű egyszerű szélfogók, de inkább csak lassítják a dűnék vándorlását, nem állítják meg."

Önmagukban nem, de a talajfogó megoldással kombinálva már igen.

"Másrészt nem ugyanannyiba kerülne adott terület fákkal vagy napelemtáblákkal való beterítése."

Ez is igaz. Csak a fa nem termel áramot, amit el lehet adni. :)

És nem marad meg a fa sem, ha nincs előkészítve a talaj, azt is mindazzal meg kéne előzni, ami a napelemek alá is kéne, talajfogás, árnyék, víz stb.

Megkockáztatom, hogy a fatelepítéshez a sima előkészület sokkal drágább lenne, mint a napelemek alá kerülő növényelőkészítés. Magának a napelemnek a telepítése meg ugyebár a megtérülő kategória már önmagában.