Mi lenne ha egy nap arra ébrednél, hogy rajtad kívül minden emberi lény eltűnt?

> Egyik válaszoló kifejtette, hogy áram miért nem lenne napokon belül.

Én voltam. A sejtésem az, hogy néhány óráig lenne maximum áram. Az, hogy néhány napig, az szerintem kevésbé esélyes, de még elképzelhető.

> Viszont az a pár nap épp elég lenne arra, hogy a facebookon vagy valahol az interneten megtaláljuk egymást és a legtöbben találkozzunk.

Jól hangzik, de hogy? Felmész a Facebookra, és… mire keresel rá? Nem is annyira triviális ez. Még abból sem lehet nagyon kiindulni, hogy rákeresel a legújabb posztokra, mert egy csomóan időzített posztokkal operálnak, sok poszt automatikusan születik meg, meg egy csomó vírusos gép is posztolgatni fog. Egy amerikainak lehet előbb jut eszébe, hogy a Twitteren keresgéljen, neked a Facebook az első ötlet, egy orosznak meg a V Kontakte, egy kínainak meg a QZone.

> …vagy valahol az interneten

Na de hol? A 9gagen? A Redditen? A New York Times legutolsó cikke alatt egy kommentben? Vagy a BBC oldalán? Vagy a CNN oldalán? TikTokon? Instagramon? Youtube-on? Twitchen? A Wikipedián? Az eBay-en?

A PornHubon? Ennyi időd nem biztos, hogy lesz.

Mire keresel rá? „Életben maradtak”? „Van itt még valaki”? „Túlélőket keresek”?

És ha meg is találjátok egymást, lehet elmegy egy csomó idő, amíg azon vitatkoztok, hogy hol is találkozzatok…

Mondjuk itt az sem mindegy, hogy hogyan is tűnik el az emberiség. Felkelsz reggel és sehol senki? Valószínű jó ideig azt sem tudod, hogy mi van, megpróbálod felhívni az ismerőseidet, aztán megpróbálod kideríteni, hogy mégis mi a pék történt. Lehet délután lesz, mire eljutsz addig, hogy ideje lenne más túlélőket keresni. Csak délután már nem biztos, hogy még mindig van áram és internet…

Pl. a Cloverfield ilyen szempontból egy nagyon tanulságos sci-fi. Ugye a legtöbb ilyen inváziós, katasztrófás filmben kvázi felülnézetből látjuk a dolgokat, mindenki pontosan tisztában van vele, hogy mi történik, merre is kellene menekülni. A Cloverfield jól megmutatja, milyen ez egy egyszerű polgár szemével. Nem tudja, hogy mégis mi a fene történik, menekülni kellene-e vagy sem, vagy mitől is kellene menekülni. Nem tudja, hogy merre biztonságos menekülni, hova is kellene elérni.

Én pl. azon szoktam néha eltűnődni, hogy mi történne valami globális katasztrófa esetén. Mondjuk ha egy hatalmas napkitörés miatt megsemmisül az áramszolgáltatás. Az elég gáz lenne, igen hamar apokaliptikus állapotok állnának elő. De honnan tudnám meg mindezt? Oké, elmegy az áram mondjuk délután háromkor. Bizonyára valami építkezés miatt van áramszünet. Oké, nincs mobilnet sem, bizonyára az áramszünet érinti az adótornyot. Eltelik egy óra, még mindig nincs áram. Idővel eszedbe jut, hogy talán elő kellene halászni egy elemes rádiót, hátha bemondanak valamit, de minden adó hallgat. Esetleg a szomszédokkal tanakodtok kint, hogy mi is történhet, de nyilván mindenki csak találgat. Mi történt? Kitört a háború? Felrobbant Paks? Meghackelték az elektromos hálózatot? Jönnek az UFO-k? Mikor jutsz el oda, hogy akkor ideje lenne a túléléshez legszükségesebb dolgokat bedobálni egy hátizsákba, meg lemenni megdézsmálni a Tescot, amíg nem fosztják ki mások? Este nyolckor? Másnap reggel? Másnap este?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> az autók nem szívódtak fel az úttestről, nehezebben érnénk el a csomópontokat.

Ja, célszerű motorral útnak indulni. Autóval a városból sem tudnák kijutni.

> De szerintem így már jó esetben túlélnénk.

Nyilván ha 100-an maradnak életben és még mind össze is verődnek, akkor pszichésen könnyebb. Viszont ott meg konfliktusok fognak kialakulni, valakinek vezetnie kell, de mások meg fogják kérdőjelezni, hogy ő-e a legalkalmasabb erre. Lesznek, akik egy csomó dolgot át fognak hágni, amit az erkölcs, meg jelenleg a törvények tiltanak. De önmagában azokkal is elég nagy gond lenne, akik szimplán csak lusták, a javakra igényt tartanak, de a kezüket nem akarják összepiszkítani.

Meg ha 100 random ember marad életben csak Európában, akkor abból kb. 15 lesz 14 év alatti, 20 lesz 65 év feletti. Kb. 15-20 olyan nő lesz, aki termékeny, mondjuk 16 és 45 év közötti. Abból egy lehet, hogy meddő, három meg nem szándékozik szülőgéppé degradálódni. Hacsak nem magas erkölcsi érzékkel megáldottak a túlélők, akkor igen hamar elindulna a harc azért, hogy ki létesítsen szexuális kapcsolatot.

Szóval lennének gondok. Akkor már könnyebben lenne kezelhető egy 3-7 fős kisebb csapat. És valószínű idővel az összeverődött 100 túlélőből ki fognak válni kisebb-nagyobb csoportok, akik inkább a többiek nélkül szándékoznak folytatni.

"mivel mindenki jó valamiben, ért valamihez."

Az a helyzet, hogy a mai modern civilizációban az emberek nagyon nagy hányada olyasmikben jó, aminek semmi hasznát nem vennénk egy összeomlás után.

Mit tudna hozzátenni a közöshöz egy marketinges, egy ügyfélszolgálatos, egy könyvelő, egy közgazdász, egy pizzafutár, egy kamionsofőr, egy pincér, egy bolti eladó?

Sokkal inkább valószínű, hogy abból a 100ből mindössze néhány ember lenne, akinek hasznos tudása lenne a túléléshez - orvos, mérnök, földműves, vadász például.

És rajtuk múlna minden.

"Épp erre gondoltam én is, hogy a túlélők hogy találnák meg egymást a Facebookon. Létrehoznának egy Survivors 2021 csoportot?"

Lehet keresni élő adásokat lokáció alapján.

Ahogy leírtam, én biztosan ezt tenném, és én magam is élőznék, ha meg akarnék találni túlélőket, vagy azt akarnám, hogy rólam tudomást szerezzenek.

Meg amúgy ja, lehet keresni survivors, stb. szavakra.

"GPS fog működni, vagy magadtól kell kitalálnod, esetleg egy térképpel, hogy merre kell indulnod Berlin, München, Párizs, vagy tudom is én mi irányába Mucsaröcsögéről? "

Nyilván aki GPS-re támaszkodik, az beszopja :)

De nekem van pl. teljes, részletes, európai autóstérképem, a hagyományos papíros széthajthatós cucc.

Szóval a kontinensen belül bárhová el tudnék jutni könnyedén utca/házszám szinten :)

Mondjuk én alapvetően sokféle módon készültem/készülök a váratlanul bekövetkező katasztrofális helyzetekre, mert ilyen prepper mentalitású ember vagyok.

Van egy rakás offline, papír alapú szakkönyvem, tudásanyagom mindenféle témában, vadászat, állatfeldolgozás, növényhatározó, növénytermesztés, orvosi témájú könyvek, műszaki témájú könyvek, néhány tevékenységet aktívan gyakorolok is, pl. termesztek a kertben néhány alapvető növényt, krumpli, paprika, paradicsom, kukorica, vannak gyümölcsfáim, bokraim.

Igyekszek szert tenni olyan skillekre, amiknek hasznát vehetem ilyen helyzetben, pl. saját magam építettem gyakorlás-képpen a házamat, saját magam vágtam a fát hozzá, kiokosítottam magam valamennyire autószerelésből, magamnak javítgatom a kocsimat is, ha valami baja van, stb.

Ezen kívül van egy átlagemberhez képest viszonylag jelentős benzintartalékom, tartós kajatartalékom, víztartalékom, gyógyszertartalékom, számos elsősegélykészletem, mindenféle orvosi eszközeim, napelemeim, saját rétegvizes fúrt kutam, horgász, halász felszerelés, meg sok egyéb cucc, amit itt nem fogok leírni, nyilván okkal nem :)

Hülyének is néznek emiatt sokan, de igazából ez egyfajta hobbi nálam, nem sajnálom rá se az időt, se a pénzt :)

Egyrészt ha tényleg beüt valami nagyon komoly és hosszan tartó crach, akkor relatíve jó esélyekkel indulok a túlélési versenyben, de mindez jól jöhet egy olyan esemény során is, mint mondjuk az előző évszázad elején a nagy gazdasági válság - akár évekre meg tudom oldani az önellátást, úgyhogy a munkanélküliség, infláció, stb. nem nagyon fog érinteni :)