Mi lenne ha egy nap arra ébrednél, hogy rajtad kívül minden emberi lény eltűnt?
Persze egy ideig örülne mindenki, mert azért ok hogy hiányzik a család, de hurrá nincs több meló/suli, ingyen megtehetne/megkaphatna egy rakás klassz dolgot, elköltözhetne bárhová (bár azért Amerikának necces lenne egyedül nekiállni hajóval/repülővel), aztán kezdene unalmassá válni.
De inkább tudományos értelemben érdekel, ezért is írtam ebbe a kategóriába. Meddig lenne elég a bolti kaja? Évek múltán találnánk olyan élelmiszert, ami még ehető, vagy el kellene kezdenünk magunknak kitermelni? Áram, internet, gáz stb meddig lenne, ha senki nem figyelne ezekre a dolgokra? Ha elkapunk valamilyen komolyabb betegséget közben, mennyi esélyünk lenne túlélni orvosok nélkül? Én úgy képzelem, hogy pár évig nagy luxus lenne, aztán mikor minden kajának már lejárt a szavatossága, akkor el kellene kezdeni kitalálni, hogyan fogunk egyedül termeszteni és megélni. Persze ez még a könnyebbik fele lenne, mert falura/tanyára költözve elintézhető. Aztán mi lesz ha leáll az áram, a gáz, a fűtés? Ha senki nem felügyeli ezeket a dolgokat, egy idő után gondolom (bár ebben nem vagyok biztos) annak is lőttek. Jöhet a favágás, hogy télen ne fagyjunk meg, internetezés/filmezés/játék helyett olvasás mint szabadidős tevékenység, stb. Ti meddig bírnátok ki egyedül szerintetek?
A kaja miatt nem kéne aggódni, a konzervek évekig elállnak, és mind a tiéd. De az áram, folyóvíz hamar leállna, mivel a rendszereket emberek működtetik.
Komolyabb betegség, baleset miatt hamar game over lenne.
De a nagy magány miatt esélyes lenne a megőrülés 1-2 év alatt.
A civilizációnk meglévő készletei évtizedekig elegendőek lennének a túlélésre, annyi idő alatt meg nagyon ergya nem tanulna csak bele, hogyan térjen át fokozatosan önfenntartó túlélésre.
Persze nem árt ész, stratégikus gondolkodás, a még jó ellátású éveket gyakorlatilag polihisztorrá okosodással kéne tölteni, technikai, orvosi téren is, mert mit sem ér rengeteg megmaradt, elálló gyógyszer, ha nem tudod, mire mi kell.
Mindenesetre a becsavarodás igen valószínű.
Az egyedüllét önmagában is kockázati tényező, mert nincs, aki kritikával visszanyesegetné a deviáns gondolatokat, azok rögeszmévé tudnak fokozódni.
De nagyobb gond a tudat, hogy az egyedüllétnek mi az oka és ezzel az élet értelmetlenségének, reménytelenségének tudata.
Egy lakatlan szigeten rekedt magányos túlélőnek van mire várnia, miért túlélnie.
De az utolsó embernek a civilizációnkból?
Gyakorlatilag egyetlen küldetéstudat mozgathatja, olyan produkálni, amit majd talán valamikor egy ide érkező másik értelmes faj meg tud találni, neki adni át üzenetet a kihalt emberiség nevében.
De honnan tudnál róla, hogy teljesen egyedül maradtál, és nincs rajtad kívül másik emberi lény a bolygón? Erről sehogyan sem tudnál meggyőződni.
Szóval nyilván próbálnál társaságot találni.
Azon kívül is meg élveznéd a helyzetet, én legalábbis roppantul élvezném, és amíg a remény ott lenne, hogy van rajtam kívül is élő ember, addig nem is esnék nagyon kétségbe.
Még 100 ember esetén is elég kicsi lenne az esélye, hogy találkozzz másokkal.
Ha a mostani embertömeg eloszlását vesszük alapul, akkor az egész EU-ban maradna 5,88 ember, jóindulattal kerekítsük fel 6ra.
Tehát rajtam kívül 5.
Mondjuk ha működnének egy kis ideig a civilizációs infrastrukturák, akkor azért lenne rá elég jó esély, hogy felvegyük egymással a kapcsolatot.
Legkézenfekvőbb lenne fészbukon élőzni a location megjelölésével, illetve keresni az európai live adásokat.
De egyébként nem biztos, hogy feltétlenül akarnék ezzel az 5 emberrel találkozni; tudjuk azért, hogy ilyen krízishelyzetekben az ember embernek farkasává válik könnyen.
Szóval óvatos lennék, és azt biztosan nem árulnám el, hogy én hol vagyok, és milyen erőforrásaim vannak.
"Nem hiszem hogy az erőforrásokon múlna bármi is, mikor akárki betörhet bármelyik szupermarketbe, és azt vehet le a polcokról, amit szeretne kénye-kedve szerint. Azt az autót töri fel amelyiket akarja, olyan ruhába öltözik, amibe akar. Csak sajnos ez a kényelem sem tartana sokáig, mikor a sok pékáru már megromlott, még mindig folytatódhat egy darabig a habzsi-dőzsi chipssel, ropival, csokival, konzervekkel. Viszont az sem lenne véges, eljönne az idő, ahol már termőföld kellene, állatokat kéne tartani"
Na de épp erről van szó. Ha én rendelkezek ezekkel az erőforrásokkal - föld, állatok, a hozzá szükséges tudás - akkor ezekre az erőforrásaimra szemet fognak vetni azok, akiknek nincsenek ilyenek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!