A tudósok mennyire hisznek Isten, vagy egy felsőbb intelligencia létezésében?

@7

Ekkora hülyeséget... Ami bizonyítható, és bizonyított, abban nem hisznek, hanem tudják, hogy igaz. Isten léte nem bizonyítható és nem is cáfolható, nem vizsgálható tudományosan, tehát mindenki eldöntheti, hogy hisz-e benne vagy sem, tudományos meggyőződéstől függetlenül.

"lenyűgözte a világegyetem tökéletessége és finomhangoltsága"

Akkor ő nem természettudós, ugyanis ez 𝐍𝐄𝐌 bizonyíték, és van is rá lehetséges magyarázat.

A világunkban nyoma sincs tökéletességnek, a finomhangoltság meg azért 𝐒𝐄𝐌 bizonyíték, ami miatt a lottó ötös nyertesének földöntúli képességeit sem firtatjuk.

A multiverzum elméletben pedig a finomhangoltság jelentéktelen kérdés lesz.

A tudósok általában azért nem hisznek felsőbb hatalmakban, mert a világ felépítése és jelenségei úgy néznek ki, hogy nem irányítottak, és nincs mögöttük szándék vagy cél.

Egyes istenek pedig cáfolhatók is, de ez mondjuk más kérdés.

A tudományos módszertan igényli valamely elfogadáshoz a bizonyítást, amíg a vallás meg nem. Így csupán az marad lehetséges magyarázat, hogy aki tudománnyal foglalkozik, az a kialakult vallásával szemben nem alkalmazza a tudományos módszertant, ez addig simán lehetséges, amíg a két dolog nem kerül összeütközésbe egymással.

Vannak ilyen területei a tudománynak, a kémia, talán az orvostudomány is, vagy esetleg a matematika, bár ott talán a bizonyítási igény nagyobb annál, hogy számos vallásos képviselője maradhasson, mert ez kihathat minden dolog bizonyítására is.

Én ugyan nem vagyok vallásos, de szerintem aki tudományokkal foglalkozik, az szinte biztosan nem fanatikus, még ha egyébként vallásos is.

Azt meg kell hagyni, a tudományos élet képviselői között egyre kevesebb a vallásos, ami nem csoda, az ókor óta, amikor a mai uralkodó vallások kialakultak, a filozófiában is hatalmas változások történtek, átalakult a felfogásunk, az erkölcsünk, a szokásaink, a környezetünk, a társadalmunk, a törvényeink, stb... és a vallások ezt nehezen tudják követni, még a legjobb akarattal sem, mert túlságosan hagyománykövetők.

#4 > "A tudósok mennyire hisznek Isten, vagy egy felsőbb intelligencia létezésében?" Annyira, amennyire Isten léte tudományos módszerekkel igazolható.

Nos ez attól függ, hogy mit értünk a „tudós” szó alatt. De hagyjuk a tudósokat, vegyünk egy fafaragót. Az, hogy „fafaragó” az mit jelent? Egy szakmát? Egy működést? Vagy az ember egészét jelenti, akinek történetesen fafaragó a szakmája? Hát általában ez utóbbit szoktuk érteni, a fafaragó akkor is fafaragó, mikor könyvet olvas, mikor teát főz, mikor focizik a barátaival. Ő ekkor is fafaragó, csak éppen ezeket a tevékenységeket nem fafaragói minőségében teszi, nem a fafaragás mesterségéből fakadnak ezek.

Ugyanígy a tudós egyik oldalról egy működési mód. Ha a tudós teát főz, akkor azt nem tudós minőségében teszi, hacsak nem valami fizikai kísérlethez szükséges megfőzni azt a teát. De a tudós, mint ember, akinek a szakmája a tudomány műveléséhez kötődik számos dologban hisz, amit nem tudományos módszertannal igazolható következtetésként hisz, sőt nem is feltétlenül racionális, hanem emocionális indíttatású a hite. Hihet pl. abban, hogy az progresszív adózás igazságosabb az egykulcsos adózásnál. Hihet abban, hogy József Attila jobb költő, mint Petőfi. Hihet abban, hogy a németek nyerik a következő foci VB-t. Hihet abban, hogy a kávé cukor nélkül az igazi. Ja és igen, hihet Istenben. Egyikben sem azért hisz, mert tudományosan igazolható álláspont, sőt még csak azért sem, mert racionális álláspont, hanem azért hisz bennük, mert ember. Hogy történetesen a szakmáját nézve tudós az részletkérdés. Nyilván egy tudós jobban érti a világot, ami másnak ismeretlen, megmagyarázhatatlan és misztikus, amibe könnyebben belelátja Isten nyomát, addig ugyanez egy tudós számára lehet ismert, egyszerű, kiszámítható és profán. Ilyen módon a tudósok körében alacsonyabb egy kicsivel a hívők aránya, bár ezt is tudománya válogatja, megint más egy történész, egy pszichológus, egy mikrobiológus, meg egy kozmológus esete.

~ ~ ~

A kérdésre konkrétabb válasz: Egy kutatás azt találta, hogy az USA-ban az emberek 83%-a hisz valamilyen klasszikus vallás istenében vagy isteneiben, további 12% hisz valamilyen transzcendens létezőben, illetve jelenségben (a reinkarnációtól a karmán át az auráig kb. minden ide sorolható). A tudósok körében az isten(ek)ben hívők aránya 33%, más transzcendens létezőben hívők aránya 18% volt. De pl. a fizikusok körében ez már 29+14% csak. Lásd még: [link]

> Kivéve az IDŐS tudósok, akik előbb voltak hívők, utána lettek tudósok.

Én is azt gondolnám első blikkre, hogy a fiatalok körében kevesebb a hívő. De a fenti kutatásból az derül ki, hogy inkább a fiatalabbaknál nagyobb a hívők aránya, mint az időseknél. A 18-34 éves korosztályban 42+24% a valamiben hívő aránya, a 65+ korosztályban viszont csak 28+18%.

Fiatalok között is lehet olyan, aki előbb lesz hívő és utána tudós.

Különösen egy olyan országban, ahol a hívők gyereke automatikusan hívő oktatást kap.

Fordítva ez nem nagyon szokott lenni.

Én úgy látom, két variáció van a valódi tárgyilagos gondolkodó tudósok közt.

Az egyik a szubjektív gondolatait is alárendeli az objektívnek és azt mondja, nem látjuk sem nyomát, sem szükségletét egy teremtő létezésének, akárhol kerestük, nem volt ott, úgyhogy valószínűleg nincs és nem is foglalkozik vele.

A másik az egyre növekvő tudás mentén rácsodálkozik az egyre mélyebb harmóniára és rendszerre, ami a világ működésében felismerhető és ezért úgy érzi, valahol, a tudás határain túl lennie kell egy létrehozó értelemnek, hiszen a megismert mély rend nem leeht véletlenszerű.

És emiatt hiszi, hogy van egy teremtő.

Hiszi.

Ha objektív és valódi tudós, mindkét változat azt mondja, hogy nem tudhatjuk, de én személyesen hiszem vagy nem, ezt vagy azt a választ tartom valószínűbbnek, de elismerem, hogy NINCS bizonyíték se erre, se arra.

A lényeg, hogy a munkájában, ottani döntéseiben nem lehet egyiknek sem befolyása.

Amint van, kicsit gond van az objektivitással.

Vannak es voltak papok(nem is kevesen), akik egyben tudosok is és tudomanyos munkat is végeznek.

Nem reg lattam egy doku filmet, hogy a vatikán finansziroz egy csillagvizsgálot. Pap csillagászok keresik a földre veszélyes aszteroidákat.

"egyre mélyebb harmóniára és rendszerre"

Azért ez csalóka dolog.

Persze, van rendszer.

És iszonyú, félelmetes pazarlás is.

Elsőre talán el kellene dönteni, hogy mi a világ célja, és ennek a teljesítésében hogy áll.

"Persze, van rendszer.

És iszonyú, félelmetes pazarlás is.

Elsőre talán el kellene dönteni, hogy mi a világ célja, és ennek a teljesítésében hogy áll."

öööö, keresem a relevanciát a kérdéssel meg a hozzászólás értelmét és célját.