Mit gondolsz a génsebészetröl? Támagotaod, vagy ellenzed?

„Utálom, ha valamire azt mondják, hogy beláthatatlan következményei lennének... Ez nekem nem jelent sokat, csak annyut, hogy félünk valamitől, ami ismeretlen.”

Nem az a baj, hogy ismeretlen, hanem hogy jósolhatatlan. A magyar „beláthatatlan” egy nagyon jó szó, például az olyan kanyarokra is ezt használják, amiket kitakar valami tereptárgy. Beláthatatlan kanyarban csak a hülye előz, pont azért, mert nem lehet belátni, nem tudni, hogy mi van utána. Mondhatjuk ezt félelemnek, de én inkább bölcsességnek mondanám. Az emberiség elkövetett pár dolgot, aminek nem látta előre a következményeit (= akkoriban beláthatatlanok voltak a következmények), de amiket utólag talán mégse kellett volna. Szerencse, hogy legalább néhány esetben visszatart minket az a felismerés, hogy egy dolog következményei – bizony beláthatatlanok.

„Mivel az Univerzum végtelen, végtelen hely áll rendelkezésre, amennyiben erre lehetőség van, hogy akár halhatatlan legyen(persze ez akkor is lehetetlen a balesetek miatt).”

Ezt magad se gondolhatod komolyan. Az Univerzum hiába végtelen, a benne levő hely egyáltalán nem végtelen. És hiába van benne nagyon sok hely, ha nem tudunk odamenni.

„A csótány például ellenálló, ezt a gént kell például kiszedni és beültetni(amire nem vagyunk képesek)sikeresen.”

Szerinted ez úgy van, hogy a csótánynak van egy Kozmikus Sugárzás Ellenálló Génje (KSEG)? Szerinted annyi a történet, hogy kivesszük a KSEG-t, és átrakjuk az emberbe? Sajnos ez nem így megy. A csótány sem teljesen ellenálló a kozmikus sugárzással szemben, csak jobban bírja, mint mi. És nem egyetlen gén teszi ezt benne, hanem a körülmények összessége, amiben az is benne van, hogy ő bizony egy nálunk sokkal egyszerűbb lény. Ez ugyanolyan, mint a játékautók esetén: van a hároméveseknek való autó, egybeöntött masszív műanyag, vastag tengely és kész, és van az élethű, rádió távirányítású autó. A gyerekeknek való sokkal strapabíróbb, de nem azért, mert beletesznek valami strapabírósító high-tech kütyüt, hanem pont azért, mert minden finommechanikát, apró alkatrészt és elektronikát kihagynak belőle. Na a csótány ellenállóságának az egyik záloga szintén az, hogy jóval egyszerűbb minálunk, nem pedig valami titkos szupergén.

„Jobb tüdő, kevesebb oxigénszükséglet, stb.”

Ez olyan, mintha az mondanád, hogy azok, akik jobb helyen ülnek a stadionban, más focimeccset kapnak, mint a többiek. Aki páholyból nézi, az a Manchester – Barcelona meccset látja, de a bal hátsó sorban ülőknek a Kiskunfélegyháza – Devecser jut. Ugye milyen hülyeség? A test oxigénszükséglete abszolút nem a tüdőn múlik. Sőt, még az se a tüdőn múlik, hogy mennyi oxigénnek kell a levegőben lennie. Ha nagyobb lenne a tüdőfelszín, akkor percenként kevesebbszer kéne levegőt vennünk, ennyi változás lenne. Percenként 15 helyett mondjuk 10 kéne. Vagy 8. Tovább bírnánk egy szusszal.

„Már ma lehetséges kimutatni azt, hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosak.”

De ez egy részről nem jelenti azt, hogy az illető tényleg olyan beteg lesz. Sőt, azt se jelenti, hogy tudjuk, hogy melyik gén okozza a betegséget, mert sokszor csak kapcsolt markereket ismerünk. Az se biztos, hogy az adott betegséget lehetséges génterápiával kezelni. Ráadásul arányaiban nagyon kevés az olyan betegség, aminél tényleg felmerülhet egyáltalán a génterápia lehetősége. Tehát amiről beszélünk, az a kevés kis részének a kis része. Ennyit tudunk ma vagy majd a közeljövőben gyógyítani génterápiával.

„Semmi nem kizárt”

Hát a jósgén mondjuk eléggé az. Meg még egy-két dolog.