Miért alakult úgy a tudománytörténet, hogy annak alapjait lényegében a vallásos emberek fektették le, manapság a tudományt mégis a vallástalansággal, ateizmussal hozzák összefüggésbe?
Néhány példa abból a tengernyi sok vallásos emberből, akik felépítették a tudományt:
"SEJTTAN
Jean Baptiste Carnoy (1836-1899), belga katolikus pap. A citológia megalapítója. Elsőként adott magyarázatot a fehérjeszerű hártyák valós természetére, és híres kísérleteket vezetett a sejtosztódásról.
GENETIKA
Gregor Mendel (1822-1884), római katolikus pap, Ágoston-rendi apát. Elsőként fedezte fel a genetika törvényeit híres zöldborsó kísérleteiben. Ő a genetika atyja.
„ŐSNEMZÉS”
Lazzaro Spallanzani (1729-1799), katolikus pap. Ő volt az első, aki bebizonyította tudományos kísérleteivel, hogy az ún. ősnemzés, mely szerint élőlények keletkezhetnek külső körülmények hatására, természetes környezetben, képtelenség. Ő igazolta azt is, hogy a mikroszkopikus élőlények szaporodásra is képesek. Ő volt az első, akinek sikerült az első mesterséges megtermékenyítés emlős állaton.
NÖVÉNY- ÉS ÁLLATTAN
Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) (1200-1280), dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó, majd püspök, egyházdoktor. A természettudománynak majd minden ágával foglalkozott: orvostudománnyal, fiziológiával, állattannal, növénytannal, fizikával, kémiával, földrajzzal, geológiával, ásványtannal, csillagászattal. Elsőként írta le a virágok porzóit és a nektárt, ismerte a rovarok hasi idegszálát, s leírta a magban a csíra helyzetét. Megállapította továbbá, hogy a fák magassága és lombjának nagysága összefügg a fénnyel és a meleggel. Megírta Európa első növény-, állat- és ásványtanát.
Pierre André Latreille (1762-1833), francia katolikus pap, zoológus, rovartudós. A francia forradalom alatt bebörtönözték, és csak tudományos elismertsége miatt engedték ki. Korát meghaladva rendszerezte és osztályozta az ízeltlábúakat. Az "entomológia fejedelmének" szokták nevezni.
Armand David (1826-1900), francia lazarista szerzetes, misszionárius pap, zoológus és botanikus. Kínában számos állat- és növényfajt írt le, amelyek közül többet ő írt le elsőként. 200 vadállatot (63 addig ismeretlent, pl. az óriás pandát), 807 madárfajt (65 ismeretlent), illetve számtalan hüllőt, békát, halat, lepkét és más rovarokat. Ő mentette meg a róla elnevezett Dávid-szarvasokat a végső kipusztulástól. A botanikában is számos új fajt talált, pl. rhododendron és tárnics fajokat.
Johann Dzierzon (1811-1906), lengyel katolikus pap. Bár a pápai tévedhetetlenség megkérdőjelezése miatt átlépett 1873-ban az Ókatolikus Egyházba, 1905-ben visszatért a katolikusok közé. A "modern méhészet atyjának" nevezik. Felfedezte a méhek közötti szűznemzést, a méhpempő kiválasztódását, és megalkotta az első mozgatható méhkaptárt. Számos új eredményt ért el a méhek szociális viselkedésének leírásában, és a fajkereszteződésekben.
Francesco Castracane degli Antelminelli (1817-1899), olasz pap, természetkutató. A mikrofényképezés első bevezetője a biológiában. Három új nemzetség, 225 új faj és vagy 30 új válfaj felfedezője a vízi világban.
Gimesi Nándor István (1892-1953), ciszterci szerzetes, botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A hazai növényélettani és növénysejttani kutatások úttörő alakja. Maradandót alkotott a vízi mikroorganizmusok (fitoplanktonok, algák) élettani vizsgálata terén, a mikrobiális taxonómiában máig a legtöbbet idézett magyar szerző. A mikrobiológiai célú fényképezés és filmezés technikájának megújítójaként is ismert.
Stb. Stb. Stb.
Forrás: [link]
válasza:"annak alapjait lényegében a vallásos emberek fektették le"
Mert régen:
- többen vallották magukat vallásosnak, sok dologra vallásos magyarázat volt, amit nem kérsőjeleztek meg
- az oktatás valamilyen módon az egyházakhoz kötődött
- sok hívő kifejezetten isteni küldetésnek érezték a tudományos munkát
"manapság a tudományt mégis a vallástalansággal, ateizmussal hozzák összefüggésbe?"
Azonban a tudomány és a vallás szembeállítása egyértelműen nem az ateistáktól ered. Ők eredetileg csak filozófiai alapon támadták a vallást. Ellenben a fundamentalisták voltak azok, akik vészhelyzetet kiáltottak, akik elkezdtek minden tudományos elmélet mögé katolikus konspirációt látni.
"Azonban a tudomány és a vallás szembeállítása egyértelműen nem az ateistáktól ered."
Hát, ezt nehezen hiszem...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Régen nem lehetett az ateizmust felvállalni, a katolikus inkvizíció üldözte a vallástalanságot, de még Luther is égetett meg istentagadót, ez köztudott.
A kereszténység olyannyira részt kapott a mindennapi életben, hogy elképzelhetetlen volt belőle kimaradni.
Jól mutatja, hogy az emberek jelentős része korábban mennyire nem hitt istenekben, hogy amikor a Nagy Francia Forradalom alkalmával betiltották a vallásokat, tömegek lettek egyszerre istentagadók és ez világosan mutatja, hogy csak félelmükben nem mertek korábban az ateizmust felvállalva élni.
Végül is maga a forradalom is azt mutatja, hogy a felvilágosodás eszméi széles körben el voltak már régen terjedve, ami egyet jelentett a vallástalansággal.
Hogy a tudományok képviselői valójában mennyire voltak vallásosak, azt a legtöbb esetben nem lehet pontosan tudni, néha vannak utaló jelek, amelyek legalább is kételyeket támasztanak, egyes természettudós vallásosságát illetően, de ők nem a vallások cáfolására, vagy az ellenük való harcra fordították az energiáikat, jószerével ezzel nem is foglalkoztak és azt, hogy valaki hisz e avagy nem Istenben, a legtöbben magánügynek tekintették és a szekularizáció során az Egyházak sem lettek képesek többé ezt számon kérni.
Egyébként teljesen mindegy, hogy vallásos volt e bármelyik természettudós, avagy sem, mert amikor a tudományos munkájával foglalkozott, a tudományos módszer szerint végezte a munkáját és azt nem keverte semmilyen hittel, így irreleváns, hogy mellesleg hívő volt e, vagy ateista.
válasza:Maga a tudományos módszer az, ami annyiban ateista, hogy semmilyen módon nem foglalkozik istenekkel, a hitet, mint elfogadási módszert elveti és az elfogadáshoz empírikus bizonyítást ír elő, ami bárki által megismételhető.
Ha ezt a módszert egy vallásos természettudós nem alkalmazza, akkor nem is lehet őt természettudósnak nevezni, maximum próféta lehetne esetleg, de akiket felsoroltál, azok biztosan a tudományos módszer szerint dolgoztak, mert különben nem értek volna el eredményeket és a kutya sem ismerné a nevüket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!