Juthattak volna az ókori görögök arra a következtetésre, hogy nincs "atom"?
„Ahogy zoomolunk egyre lejjebb”
Ennél a kérdésnél lejjebb a jelenlegi helyzetben már nem lehet eljutni, de, ha várunk még, akkor biztosak lehetünk abban, hogy U. Xorter hamarosan megörvendeztet minket valami hasonló rendkívül tudományos kérdéssel.
Bármit kiagyalhattak volna - de azt a logikus verziót vették alapul, hogy vannak valamiféle egyértelműen kategorizálható építőelemek, melyek kombinációjából felépül a világunk.
A fejlett technológiát igénylő - és ezért csak jóval később elvégezhető - kutatások ezt a hipotézist teljes mértékben igazolták!
Hú csak mos tlátom, hogy a kérdező a végtelenül hülye kérdezőnk (1-es válaszoló vagyok 2024.04.23-án 20:00-kor ha valamit törölnek közben).
Az a baj, hogy a kérdező még mindig nem fogja fel, hogy a "végtelen" egy matematikai "modell" nem egy létező valami. Olyan, hogy végtelen nem létezik. Van az emberiségnek, és az egyes embereknek a fejlődésében egy szakasza, amikor az "inteligenciája" (ismeret anyaga stb.) elér egy olyan fokra (ez ha jól emlékszem most olyan 14-16 éves kor között következik be az egyedfejlődés során) amikor szüksége van arra, hogy saját magának "felépítse" rendesen a végtelen "fogalmat" (hogy miért kezdik matek órán korábban ennek a tanítását ne tőlem kérdezd). Azt a modellt amivel le tudjuk képezni (ugyanúgy, ahogy az "alma" szóval leképezzük azt a dolgot ami egy gyümölcs, és úgy néz ki mint egy alma, és úgy is viselkedik, olyan az íze, úgy hoz termést, olyan alakú a fája stb. stb.). De ez a szó, hogy "alma" valójában csak a mi képzeletünkben létezik... De ugyanilyen amikor az ősember megalkotta az első kőbaltát. Kelllett neki egy eszköz arra, hogy erősebb, ügyesebb stb. legyen a környező vadállatoknál, hogy előbbre jusson a táplálék szerzésben. A kőbalta egy "emberi" találmány, az ember alkotta meg, erre a célra (tudjuk, hogy egyes csimpánzok is képesek eszköz készítésre de most vegyük a kőbaltát, hogy ember alkotta). Miért alkotta meg, mert szüksége volt rá.
És akkor jön a matematika. Az embernek "szüksége" van arra, hogy megismerje az őt körülvevő világot (érdemes Csányi Vilmos idevágó könyveit ovlasni, pont most jelent meg egy új könyve). És ehhez megalkotta azokat az "eszközöket" amivel ezt meg tudja tenni. Ugyanúgy ahogy a kőbaltát a "szerszámok" közé soroljuk, ezeket az eszközöket (mert nem mások, mint eszközök) a matematika közé soroljuk. Ezek már nem kézzel fogható eszközök, mitn a kőbalta, ezek az szközök már csak a gondolatainkban léteznek. És ezek "csak" eszközök. A kérdező ezt már képtelen felfogni (valahol szellemileg úgy a 8-12 éves korában leragadt), ő nem egy eszköznek tekinti a matematikai fogalmakat, és a matematika "kőbaltáit" hanem célnak. Mintha ez lenne az egész célja, hogy a matek egy cél legyen. Nem a matek egyes fogalmai olyanok mint a szerszámok között a kőbalta, a kisolló, a fűrész, vagy közlekedésben a gőzmozdony meg az űrsikló. Ugyanilyen eszköz a "végtelen" fogalma. Amiről tudjuk, hogy nem létező dolog. Csak valamivel jelezni kell azt, hogy "van valami azon túl amit meg tudunk érinteni,fel tudunk fogni stb.". De a kérdező elméjében a végtelen egy cél amit el kell érni, mindenáron és minden létező eszközzel. Azt már nem képes felfogni, hogy a végtelen nem létezik (illetve egyetlen egy helyen létezik, a kérdező elmebetegségének mértéke végtelen /egészen pontosan a végtelen "definiciójának megfelelően/ -> normál emberi ésszel fel nem fogható mértékű).
Nagyjából valahol a történelem során az ókorban jutottak el odáig a megismerésben és az emberi "inteligencia" fejlődésében, hogy előkerült a végtelen mint "eszköz" annak a leírására amit már nem tudunk felfogni. Maguk a görögök nem igazán foglalkoztak ezzel mert számukra ez az a terület volt ami "nem volt érdekes" ők a látható, belátható világról, az univerzum belátható dolgaival akartak foglalkozni. És alkottak modelleket, vettek analógiákat (ld. pl. filózófia töriből az "analógia törvényének megszületése"). Ennek ellenére eljutottak odáig, hogy a végtelen feltehetően csak a mi képzeletünk szülötte, mert nem létezhet a világban végtelen. Sem térben sem időben. Ezt pusztán filozófiai úton az analógiák törvényének alapján sikerült felfogniuk. És ennek eredménye volt, hogyha a világban a nagy dolgok végesek, akkor a kicsi dolgoknak is végesnek kell lenniük, és kell lenni az anyagnak egy már tovább nem osztható részének. Mert ha ez nem így lenne a világ nem lenne képes működni. Ezt úgy kb. 2500-3000 éve már felfogták. Már pusztán filozófiai úton végig gondolva sem létezhet az, hogy az anyag végtelenül apró részre osztható. Még akkor sem, ha az ókorban már ismerték azt a szabályt, hogy létezhet olyan végtelen mértani sor amelynek az összege véges. (Ugyanígy ismerték az irracionális számokat, de azzal úgy voltak, hogy "szükséges rossz, nem foglalkozunk velük, mert nem visz közelebb a célunkhoz"). És rengeteg rengeteg ilyen dolog "közismert volt" de nem foglalkoztak vele, mert nem érdekelte őket. (nyilván mert nem voltak végtelenül ostobák, hanem érezték, hogy ha elvesznek a részletekben akkor jön a zsákutca).
Még az is lehet, hogy volt náluk ilyen filozófia... mint ahogy laposföldesek is voltak akkoriban.
Viszont a mi világunkban létezik végtelen, szóval ez nem lehet érv.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!