Mi van, ha mindeddig tévedésben éltünk?

Igazából a lényeget fogtad meg, nem tudjuk, hogy amit hiszünk a világról, az igaz-e, vagy egyáltalán léteznek-e azok a dolgok, amikről hisszük őket. Egy tantárgyunk szól erről, nézz bele, ha akarsz. Nézz rá ezen a honlapon a kutatásmódszetan tárgyra: [link]

Az anyag igényes és sok ajánlott irodalom van benne, ha tényleg érdekel. Picit megrettenthet a szaknyelv, de ha végigfutod, találsz benne nagyon érthetően leírt és érdekes dolgokat

Kezdjük ott, hogy egysek mért próbálják megcáfolni, az ilyen nagy elméleteket.

Az első ok, hogy valakinek a vallásával nem egyezik. Ilyenkor az illető gyakran nem rendelkezik megfelelő háttérismerettel, de ennek ellenére próbálja bizonyítgatni az igazát, amiben ő szentül hisz. Persze pont a háttértudás hiánya melett ezt a tudósok nem is veszik komolyan, csak a laikus számára zavaró.

A másik eset a pénz. A tudományban nagy gond, hoyg valaki kitalál valamit és arra építi a karrierjét. Így aztán érthető módon, ha valaki bizonyítja, hoyg ez mégse így van, ő akkor is a saját igazához ragaszkodik továbbra is, hisen abból él. Nagyob gond, ha befolyása is van, ilykor az ellenlábast akár évekre, vagy akár végleg el is tudja hallgattani, és akadályozni a munkáját.

Aztán van olyan is, aki csak különcködik, azért próbál szembe meni a többiekkel, van aki hírnevet akar, és van akit megfiztnek azért, hoyg hülyeségeket beszélejen. Hirtelen ennyi jut eszembe, de sok oka lehet, hoyg valaki egy régi elméletet próbál megcáfolni.

Namost azért legyünk reálisak, ezek az elméletek nem lehetnek teljes tévedések, max nem tökéletesen helytállóak, és alakításra szorulnak még. Pl ott az evolúció elmélet, mi ugye Dárvin óta rengeteget változott, gyakorlatilag csak az alapelv maradt ugyaz.

Mi van ha mégis tévedtünk? semmi. Kis zökkenők és ellenkezés után a tudomány kénytelen kelletlen átállna az új elméletre, és kezdené azt kidolgozni. Pl 1987 előtt a csecsemőknél és embrióknál nem használtak fájdalom csillapítást, mert az volt a nézet, h úgyse tudatosul a fájdalom.(az orvosi könyvek így tanították) Aztán valaki megnézte, hogy mivan ha használ... Lehurrogták, megfenyegették, de a lavinát végül is sikerült elindítania, és egy év múlva már mindenki használt fájdalomcsillapítást.

Összegezve: nem valószínű, hoyg tévedésban éltünk, de ha mégis, az se tragédia, végül is még csak tanulunk...

Mi van, ha mindeddig tévedésben éltünk?

ugyanmár, milenne... semmi

kattekop

Egy tudományos elmélet tulajdonképpen egy modell, amivel a világ működését próbáljuk megmagyarázni. Újabb vizsgálatok, friss kutatási eredmények felszínre hozhatnak olyan adatokat, amelyek nem illenek a régi modellbe. Ilyenkor nyilván megindul a vita, vagy módosítják a régi modellt, vagy teljesen elvetik és újat építenek fel. Például Einstein annak idején tulajdonképpen elvetette a newtoni fizikát és egy teljesen újat épített fel. Másik példa, nemrégiben a nap neutrínó-kibocsájtása alapján kellett újragondolni a nap működését leíró modellt, ám ekkor a kutatók rájöttek, hogy a modell jó és a mérési adatok torzítanak kicsit.

Ha már Darwin, az önző gén elmélet a Darwini evolúció fontos kiegészítése, amely sok olyan jelenséget megmagyaráz, amit Darwin nem ismert, viszont az eredeti elmélet ettől cseppet sem csorbult, mivel ugyanazok az alapfolyamatok működnek ezen a szinten is, ez csak egy amolyan kiterjesztése az evolúció elméletének.

A tudomány működése éppen ez. Minden elmélet vitatható és megcáfolható, hacsak nem feltételezzük, hogy a végső igazság birtokában vagyunk, ami azért elég nagy arcot feltételez. Newton elméleteit részben megcáfolta Einstein, az ő elméletei kicsit döcögősek a kvantumfizikában, nyilván előbb-utóbb valaki alkot egy új modellt, ami ezeket a jelenségeket is tökéletesen magyarázza. Ellenpélda az evolúció, amely meglepően szilárd elmélet, százötven éve senki sem tudta megcáfolni. (Elég behatóan foglalkoztam az evolúció tagadók elméleteivel, semmilyen érvük sincs, azon kívül, hogy mégiscsak Isten teremtette az élőlényeket.) Viszont amint nem vitáznak egy elméletről, az azonnal dogmává merevedik és onnantól kezdve inkább akadályozza a tudomány fejlődését, mintsem segíti, mert az új, esetleg az elméletet cáfoló tények nehezen illeszthetőek be az addigi ismeretanyagba. Ha nem így lenne, még mindig azt hinnénk, hogy a Föld lapos. Ez is egy dogma volt annak idején, ám kiderült, hogy nem igaz. Egy tudományos elméletről lehet és kell is vitatkozni, ez a tudomány lényege.