Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Miért fogad el a tudomány...

Miért fogad el a tudomány olyan elméleteket, amik vitatottak? És miért tanítják ezeket tényként?

Figyelt kérdés
Például az ősrobbanás vagy az evolúció. Nem azt állítom, hogy egyik sem volt, de ezek vitatott dolgok, sokféle álláspont van. Nagyon szeretik azt hangsúlyozni, hogy szigorúan bizonyított, igazolható dolgokat fogadnak el tényként. Ehhez képest ezeket tényként tálalják azok, akik elfogadják, meg az iskolákban is így tanítják. Pedig nagy hiba valamit tényként kezelni csak azért, mert a többség ezt fogadja el. Nem azt kéne inkább mondani, hogy mivel nincsen bebizonyítva, emiatt a két legfontosabb kérdésre nincsen válasz? Lehet persze az elméleteket tálalni, de nem mint bizonyított dolgokat és tényeket.
2019. aug. 20. 17:55
1 2 3 4
 31/36 A kérdező kommentje:
Igen, ezt úgy is meg lehet fogalmazni, vagy tévedhetnek a tudósok valamiben, amiről szentül hiszik, hogy igaz.
2019. aug. 22. 11:26
 32/36 sadam87 ***** válasza:
87%

#17

"Mert az előbbi az egy elmélet"

Ez azt mutatja, hogy nem tudod, mit jelent a tudományos nevezéktanban egy elmélet. Elméletnek lényegében azokat a (fontosabb) hipotéziseket (felvetéseket) nevezzük, amelyek kísérletekkel, megfigyelésekkel alá vannak támasztva. Tehát épp azt jelenti, hogy ez már tudományosan bizonyítva van.

"az utóbbi meg az élet kialakulásával is foglalkozik egyben, az is keletkezés, és ha a kezdet nem tisztázott, akkor az egésznek az alapja sem tisztázott, és ingatag lábakon áll."

Ahogy előttem is írták, az evolúcióelmélet nem foglalkozik az élet keletkezésének leírásával. Eleve érdemes megkülönböztetni az evolúciót, mint mechanizmust és az élet fejlődésének evolúciós történetét. Szigorúan véve az evolúcióelmélet az evolúció mechanizmusát írja le: mi a szerepe a mutációknak, szelekciónak, sodródásnak, ... Ez (ahogy szintén írták előttem) megfigyelhető, vizsgálható akár a természetben (pl. gyomirtó rezisztens fajok elterjedése), akár laboratóriumi körülmények között (pl. baktériumokkal).

Az élővilág evolúciós története egy más kérdés, azzal kapcsolatban sok a bizonytalanság (hiszen nem reprodukálható, maximum szimulációkat lehet csinálni). Ezek közül is a legbizonytalanabb téma az élet keletkezése (abiogenezis)hiszen gyakorlatilag semmilyen nyoma nem maradt fenn. (Ezt egyébként nagyon remélem, hogy mindenhol ki is hangsúlyozzák az iskolákban.) Azonban attól, hogy ezt nem ismerjük, az evolúció mechanizmust még ismerhetjük. Azt állítani, hogy az élet kialakulásának ismerete nélkül az evolúció mechanizmusát sem ismerhetjük nagyjából olyan, mintha azt mondanád hogy nem lehet anélkül használni egy számítógépet, hogy ne tudnád, hogyan kell összerakni.


#14

"#12! Arra, hogy keressük! De a megtalálása lehetetlen!"

Akkor mégiscsak arra való, legfeljebb nem érjük el a célt. :)

Egyébként persze mindenről mindent biztos nem fogunk megtudni, de az egyes részkérdésekben a tudománynak épp az a célja, hogy kiderítse, mi az igazság (valóság). Például a 20. század elején több ellentmondó hipotézis volt az örökítőanyag mibenlétéről: fehérje, DNS, RNS, ... Griffith, Avery, illetve Hershey és Chase kísérletei segítettek eldönteni, hogy melyik állítás (hipotézis) igaz.


#23

"Az evolúció a természetes szelekció!"

Hát ez így momentán nem igaz. A szelekció csak az evolúció egyik (persze nagyon fontos) eleme. De mellette ott van még a mutáció, a sodródás, a génáramlás...

2019. aug. 22. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/36 A kérdező kommentje:
Akár hazudhatnak is, de inkább a tévedést tartom valószínűnek.
2019. aug. 22. 11:28
 34/36 sadam87 ***** válasza:
89%

#31

"Igen, ezt úgy is meg lehet fogalmazni, vagy tévedhetnek a tudósok valamiben, amiről szentül hiszik, hogy igaz."

Igen, ez megtörténhet (meg is történt jó párszor). A tudományban az a szép, hogy ez előbb-utóbb kiderül. Mindenesetre az evolúció és az ősrobbanás elmélet esetén ez roppant valószínűtlen, hiszen számtalanszor, nagyon alaposan ellenőrzött, alátámasztott elméletekről van szó. (De természetesen a modellek kicsit módosulhatnak, finomodhatnak.)

2019. aug. 22. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/36 Tislerics Máté ***** válasza:
60%
#32! jogos, köszi! :)
2019. aug. 22. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/36 Wadmalac ***** válasza:
84%

"Igen, ezt úgy is meg lehet fogalmazni, vagy tévedhetnek a tudósok valamiben, amiről szentül hiszik, hogy igaz."


Azért van egy elég jelentős különbség.

A tudós akkor "hisz" az igazában egy témában, ha azt elegendő megvizsgált adat alátámasztja, te meg hiszel-nem hiszel tudás-alap nélkül.


Bizony előfordul, hogy egyes tudósok beleszeretnek a hipotézisükbe és minden módon azt próbálják bizonyítani. Mindent kiemelnek, ami mellette szól, elnézve az ellene szóló dolgok mellett. Ezzel tulajdonképpen felrúgja a tudományos metódust és ezzel a hitelességet is.

Csakhogy a tudomány nem egy darab tudós. Bármilyen eredmény bekerül a köztudatba, sok-sok tudós ellenőrzi, méri újra, esetlegesen cáfolja, korrigálja, szerencsés esetben megerősíti.

Ma nem tud egy tudós esetleges "zöldsége" komplett tudományterületeket hibás irányba vinni.


Viszont az ezoterikus oldalak, bulvárlapok meg imádják pont egy-egy tudós, kutató esetleg szerencsétlen beböffentését tényszerű szenzációként tárgyalni.


Aztán sok laikusban ez marad meg és elkezdenek hinni az egyszer kimondott hülyeségekben, vagy éppen arra használják az ilyet, hogy mondhassák: tessék, a tudomány ilyen hülye, már megint téved.

2019. aug. 22. 12:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!