Miért fogad el a tudomány olyan elméleteket, amik vitatottak? És miért tanítják ezeket tényként?

Az összes létező elméletet vitatják többen, kevesebben. Semmi jelentősége.

Akkor mit tanítsanak az iskolában, gesztenyét rajzolni?

Az ősrobbanást nem ténykényt említik meg hanem azt mondják hogy ma a legszélesebb körben elfogadott.

Tehát nem egy lezárt abszolút tényként kezelik.

Az evolúciót már más tészta. Az evolció egy olyan elmélet mely tudományos szempontból jól kezelető, logikus lépésekből áll, és részben tudományosan bízonyított.

Kérdező, nálad elég komoly gondok vannak.

1: ELMÉLET: a tudományban ez a második legjobban bizonyított dolog, a matematikai bizonyosság (100%) után.

Az elméletek 99.999999%-ig bizonyítva vannak.

Ha te ezek után még közölni akarod, hogy de ott van még az a 0.000001% bizonytalanság is... hát... lelked rajta.

Ha most kimész az utcára, nagyobb az esély ennél, hogy beléd csap egy villám (igen, 15 km-re a felhőtől is csapkodhat néha).

De ennél nagyobb annak is az esélye, hogy a lift, amibe beszállsz, meghibásodik.

2: Az evolúció 100% igaz. Ugye tudod, hogy miért, és mit jelent az "evolúció"? Ha nem, nézz utána.

3: Az ősrobbanás 99.99999% igaz. Ezzel meg az a helyzet, hogy te nem ismersz minden bizonyítékot.

Sajnos a bizonyítékok egy részét nem egyszerű megérteni, az ismeretterjesztő művek ezért ki is hagyják.

De attól még ott vannak, és a tudósok számolnak velük.

Valami mással van még problémád?

Miért nem vitatod pl. a fénysebességet vagy a relativitást?

A tudományos elmélet amilyen az ősrobbanás és az evolúció is... a lehető legerősebb, bizonyítékokkal kivétel nélkül, több független oldalról alátámasztott, bárki által ellenőrizhető elmélet.

Annyira erős, hogy a tudományos közösségben nincs már vita erről.

Nyilván statisztikailag semmi sem 100%-os, a tudományban, de valószerűtlen ha minden bizonyíték mellette szól, és nincsen vitára bocsájtható alternatívum, vagy ellenbizonyíték.

#5, Igen, ez már az a szint, hogy megkérdőhelezhető akkor a gravitáció tudományos elmélete is.

A könnyebbség, hogy a gravitációt bárki tesztelheti és a saját szemével is meggyőződhet róla, számolhat vele stb.

Bár igaz ez az evolúcióra is. Be lehet menni a múzeumokba megnézni a leleteket, vagy baktériumtelepeken is igazolható a működés alapja, bárki számára.

Az ősrobbanás már nehezebb téma, ott kénytelen az ember bízni a tudományos világ hitelében, mert a vöröseltolódást már nem olyan egyszerű egy olcsó teleszkóppal bizonyítani :)

A kő leesik, ha elengedjük, ez tény. A tudomány azonban ennél kissé bonyolultabb eseteket is kezel. Sokan a legbonyolultabbakat is olyan tényként kezelik, amit említettem. A tudomány azonban nem ezt érti tény alatt, hanem egy bizonyított elméletet. Mi a bizonyítás? Sokféle, többnyire tapasztalat, mérés. De bizonyítás lehet egy elméleti levezetés is, ami kimutatja, hogy az állítás semmi ismert, tapasztalt dologgal nincs ellentétben. Viszont megmagyaráz sok dolgot.

Ismeretein bővülnek. az nem nagyon fordul elő, hogy ettől korábbi "tények" ismeretek hibásak lesznek, inkább pontosítunk, új feltételeket szabunk. Newton erőtörvényét abban a korban teljesen általánosnak vélték. A kvantumfizika kifejlődésével "mindössze" annyi változott, hogy a mikrovilágra átértelmezték. Ettől a makrovilágban változatlanul érvényesek.

Állítások "vitatása" nem a vitatók számán, hanem fajsúlyukon múlik. Annak idején Galvani állításait Volta vitatta. Aztán megmutatta, miként kell azokat értelmezni. Itt összesen egy ember vitatkozott, ám ő ugyanannyira szakavatott volt. Az evolúciót nagyon sokan vitatják. Közöttük egyetlen fajsúlyos szakértő sincs. Az ő véleményük körülbelül annyit számít, mint amikor az utca embere magyarázza a kovácsnak, hogyan tartsa a vasat a tűzben. Nem számít.

Az oktatás külön tudomány. A politika néha rendkívül torzzá teszi, de a tanítandó állításokat és azok sorrendjét mégiscsak szakértők határozzák meg. Rendkívül dilettáns dolog azt vitatni. Már csekély hozzáértéssel is megállapítható, aki ezt teszi, nem tudja miről beszél.

A tudomány mindig a legegyszerűbb hipotéziseket tekinti igaznak egy jelenség magyarázatára, mindaddig ameddig elvetésére rá nem kényszerül.

Az ősrobbanás és a biológiai evolúció nagyon erősen alátámasztott, ilyen legegyszerűbb hipotézisek azokra a megfigyelésekre, adatokra, tényekre amivel rendelkezünk.

A tudományos világban ezek nem igazán vitatott dolgok, a lényeget tekintve knszenzus van a fő vonalakban (azaz mindabban amit iskolai szinten ebből tanítani lehet, a BSc-t is beleértve).