Ha egymásra teszek két egyforma anyagot, amelyeknek a felületi érdességük nagyon jó, akkor azok miért tapadnak össze?

Tudsz angolul? Ha igen, itt a videóban a válasz:

https://www.youtube.com/watch?v=mgL_qH70KAU

Mármint nagyon simák?

Azért, mert azok sok ponton képesek összeérni.

Látom, sok hozzá nem értő buta ember van itt...

A választ az adhéziós-kohéziós erőkben/erőviszonyokban kell keresni.

"Látom, sok hozzá nem értő buta ember van itt..."

Bagoly mondja verébnek.

"A választ az adhéziós-kohéziós erőkben/erőviszonyokban kell keresni."

Ez egy marha nagy általánosító semmilyen válasz. Plusz a kérdésben felvetett esetnek SEMMI köze a kohéziós erőkhöz.

A mérőhasáb-készlet elemei olyan felületminőségűek és síkszerűségűek, hogy összenyomásukkal kiszorul közülük a levegő. Ezért a két darabot összetartja a légnyomás.

Mielőtt valaki kifogásolni kezdi a fenti leteremtést, aki így általánosítva lebutázza a válaszolókat, plusz még értéktelen választ is ad, az pontosan ezt érdemli.

Kérdezőnek:

Az azonos anyagminőség nem szükséglet, csak a felület simasága és síkszerűsége. Két eltérő anyag is ugyanígy összetapad, példaként mérőhasábbal ragadtam én már fel a márvány mérőasztal felületére is, ki kellett tolnom asztalperemig, hogy fel tudjam venni.

Wadmalac! Te általában jó válaszokat szoktál adni a kérdésekre, a mostani (helytelen) válaszoddal viszont megleptél, nem illik hozzád...

"A mérőhasáb-készlet elemei olyan felületminőségűek és síkszerűségűek, hogy összenyomásukkal kiszorul közülük a levegő."

Először is a 'síkszerűség' elnevezés teljesen pongyola, mert ilyen sem a fizikai fogalmak között, sem semmilyen gépipari szabványban nem szerepel, így értelmezhetetlen is. A gépiparon belül is legfeljebb alaktűrésekről lehet beszélni, amely bizonyos siklapúságot definiál. De olyan, hogy síkszerűség, nem létező fogalom!

Másrészt, ha kiszorul a levegő közülük, akkor ott teljes mértékben csak anyag van.

Így értelemszerűen az

"Ezért a két darabot összetartja a légnyomás."

magyarázat nem állja meg a helyét, hiszen nyomást csak két közeg között lehet mérni. A külső tér és a semmi közt nem lehet beszélni légnyomásról, szóval óriási tévedés ez!

Javaslom áttanulmányozni a molekuláris erők világát, mert még két mérőhasáb eseten sem (ahol IT 3-4 körül van a megmunkálási pontosság) hagyható ez figyelmen kívül.

Azaz ilyen esetekben az anyag mikroszkópikus viselkedésével kell foglalkozni, és nem juthatunk korrekt válaszhoz (az egyébként szemléletesnek tűnő) makroszkópikus szintű légynomásos fals elmélettel.

"Wadmalac! Te általában jó válaszokat szoktál adni a kérdésekre, a mostani (helytelen) válaszoddal viszont megleptél, nem illik hozzád..."

Miért ne illene, tévedni mindenki tud. De jelen esetben ilyen nem történt.

"Először is a 'síkszerűség' elnevezés teljesen pongyola, mert ilyen sem a fizikai fogalmak között, sem semmilyen gépipari szabványban nem szerepel, így értelmezhetetlen is. A gépiparon belül is legfeljebb alaktűrésekről lehet beszélni, amely bizonyos siklapúságot definiál. De olyan, hogy síkszerűség, nem létező fogalom!"

Valóban?

"A gépiparon belül is legfeljebb alaktűrésekről lehet beszélni, amely bizonyos siklapúságot definiál."

A síkszerűség és síklapúság szinonimák.

Mindkettő használatos.

Olyannyira, hogy még a tűrések MSZ EN szabványai is használják mindkét kifejezést.

Mivel jelenleg nem gépész szakmai megbeszélés folyik, röhögve megengedhető, hogy nem szakmai zsargon, hanem érthetőség a prioritás, szóval ez egy teljesen értelmetlen, alaptalan kötözködés, csak annak a bizonyítására, hogy nincs igazam, de ebből a szempontból meg nem mérvadó, csak hitelrontás a célja. Ez érvelési hiba, vagyis cáfolati érvértéke nulla.

Csak a további kötözködések elkerülésére, erről beszélünk:

[link]

"Másrészt, ha kiszorul a levegő közülük, akkor ott teljes mértékben csak anyag van."

Igen. És? Akkor a légnyomás külső, körben érvényesülő hatása elmegy reggelizni?

"Így értelemszerűen az

"Ezért a két darabot összetartja a légnyomás."

magyarázat nem állja meg a helyét, hiszen nyomást csak két közeg között lehet mérni. A külső tér és a semmi közt nem lehet beszélni légnyomásról, szóval óriási tévedés ez!"

Na ez egy ordenáré nagy zöldség, már bocs, tessék végiggondolni és szégyenkezni.

Sehol nincs olyan, hogy semmi. A légnyomás külső hatása teljes egészében átadódik a szilárd anyagra is, aminek az strukturálisan ellentart (nem nyomódik össze), de attól még viseli. A két egymásra simuló darab közt levegő jelenlétének híján érvényesül a légnyomás külső tartó hatása, ez egy vacak sima erőábrából is egyértelmű.

"Javaslom áttanulmányozni a molekuláris erők világát, mert még két mérőhasáb eseten sem (ahol IT 3-4 körül van a megmunkálási pontosság) hagyható ez figyelmen kívül."

Javaslom a fentieket végiggondolni és áttanulmányozni.

A molekuláris erők jelen vannak, ez tény. Különben vákuumban nem tapadnának össze a mérőhasábok, de ott is megteszik.

De légnyomás összetartó ereje és a fellépő Van der Waals erők egyike sem elhanyagolható. Egy mondjuk 10X25 mm illesztő felületű hasábpárnál a légnyomás összetartó ereje 26 N, a többi a Van der Waals. 26 N erőt én nem hanyagolnék el jelen esetben.

Egyszerű méréssel számítható ezután a Van der Waals összetevő, erőmérővel kell széthúzni és a légnyomás erejét levonva maradó rész a molekuláris adhéziós erő.

A szükséges széthúzó erő mérése nélkül én nem hasalnám az arányt.

"A molekuláris erők jelen vannak, ez tény. Különben vákuumban nem tapadnának össze a mérőhasábok, de ott is megteszik."

Végre leesett, hogy miről beszélek. A molekuláris erők a mérvadók. Minnél jobb a felületi minőség, annál jobban!

Egyébként egy másik példa: Akvárium nyugodt vízfelszínére egy vékony, könnyű sima lapot (pl. plexi) helyezünk. A plexin legyen egy kis fogantyú, aminél fogva a vízfelszinre merőlegesen el lehet azt távolítani. Érezhetően nagy erő kell ehhez.

Ezt már alígha foghatnád a légnyomás összetartó erejére.

Ezt bizonyítja az a tény, ha a kísérletet higany-üveglap párosítással végezzük el, szinte csak a lap súlyának megfelelő erőt kell kifejteni.

Nem véletlen beszéltem az adhéziós-kohéziós erőviszonyokról.

De kár magyarázni ezt tovább, ha a fizikának -e terén az általános iskola szintjén leragadsz, és csak makroszkópikusan közelíted meg a problémakört.

Barátom, vitában az igazság a cél, nem a győzelem és mellveregetés, meg a másik lehülyézése.

Úgy látszik, nem szabad tényszerűen elismerni, hogy az általad említett ok is részt vesz, mert helyből folytatod a lehülyéző taktikát, átugorva a légnyomás cáfolhatatlan szerepét.

Találj vissza a tárgyilagosság talajára.

Ha nem megy, nem én vagyok gyermeteg.