Mi tartja mozgásban az elektront a proton körül? Miért nem tapad hozzá, ha ellentétes pólusúak?

Magam sem szívesen szólok bele, de engem idézgettél folyton és úgy veszem észre, hogy nem értetted meg a lényegét, amit mondani akartam.

A hullám és a részecske természete a fénynek lett először közismert. Azt azonban nehéz egy határon túl vizsgálni, de az elektromosság tudományának fejlődésével az elektron, amely ebből a szempontból hasonlóságot mutat, szinte kínálta az újabb és újabb eredményeket, ezért lódult meg mindkét terület kutatása, de ez nem ad semmi ellentmondást, mert a publikációk leellenőrizhetők, amit le is ellenőriznek és így elfogadottá válnak, bár természetesen azonnal megpróbálják mindet cáfolni, de csak rendkívül ritkán sikerül, mert ha már valaki publikál, akkor előtte alaposan leellenőriz mindent, így személyesen nem is tudok megcáfolt teóriáról, de nem vagyok szakértő, lehet, hogy volt ilyen, ám azért sem terjed el a köztudatban, mert ha elvileg megcáfolható, akkor azonnal ejtik, egy megcáfolt elméletért senki nem kardoskodik. Ez nem vallás, vagy más misztikus hóbelevanc, itt csak igazolt tények lépnek be a szintérre.

Arról nem tehetünk, hogy magának az elektronnak van olyan megnyilvánulása adott esetben, mint hullám, vagy részecske, amit nem tudunk egységes alapra helyezni egyenlőre, de amit mindkét területen felismertünk, az megállja a helyét.

A sötét anyagot ne úgy képzeld el, mint az a nevéből automatikusan származhat.

A sötét azt jelenti, hogy jórészt ismeretlen számunkra, illetve, hogy fizikailag nem megfigyelhető a szokásos módon, de az anyag sem biztos, mert lényegében nem ismeretes, hogy micsoda, csak éppen van olyan tulajdonsága is, amit eddig az anyaghoz rendeltünk.

Az igazság az, hogy van valami, amit mérni lehet, de ez így nem túl szerencsés megnevezés.

" nem is akarok beleveszni a matematikai képletek világába."

Ez első olvasatra irritálóan hat, szinte kikívánkozik a válasz, hogy - akkor mi a fenét akarsz? -, de ha jobban belegondolok, így vagyunk ezzel mindannyian. Egy átlag mérnök, akit szintén érdekel valamilyen szinten a kvantumfizika és szeret is számolni, nincs birtokában azoknak a matematikai összefüggéseknek, hogy flottul kövesse kvantummechanika világát.

Többre juthat persze, mint egy átlagember, megértheti mondjuk a speciális relativitás elméletét, de azzal sem megy semmire, mert az lényegében Bohr, meg Rutherford, na és persze Einstein kora, száz éves, a jelzett terület alapjait teszi le csupán.

Mit tegyünk, ez olyan területe a tudománynak, hogy ha meg akarod érteni, akkor sajnos - idézlek:

"beleveszni a matematikai képletek világába." - bizony, azt kell tenni.

Köszi a válaszokat!

Hű, sok minden össze van keveredve a fejedben. Ezért mondtam én is, meg mondta más is, hogy célszerű az alapokkal kezdened a tanulást, és szépen sorban haladni, mert különben ez lesz. Remélem ezt nem veszed személyeskedésnek, nem annak szánom. Rengetegen elkövetik ezt a hibát, de sajnos így csak elakad az ember és tényleg összekuszálódnak a fogalmak, ismeretek. Nem egy jó út.

De nézzük akkor sorba. Sorry, hosszú lesz, mert sok alapvető tévedést, félreértést kell kijavítani.

"Ebben a kommentben benne van logikailag megértve, hogy nem egységes a vélemény a fizikusok között."

Nem, semmi ilyesmi nincs benne. Mi lenne az a nem egységes vélemény? Konkretizáld kérlek. Az, hogy van hullám és részecske természete is, teljesen elfogadott mindenki által. Azt is egységesen tudják, hogy milyen esetekben viselkedik így és milyen esetekben úgy. Semmiféle véleménykülönbségről nincs szó.

"Szerinted nincsenek külön vélemények arról, hogy pl ez és a többi, az elképzelt beszélgetésben felsorolt a jelenlegi anyagról alkotott elképzelést megdöntő eredmény hogyan lehetséges?"

Ami az elektron természetére és az atomokban mutatott viselkedésére vonatkozik, nem, nincs.

"A fizikusok a kvantum mechanikai felfedezések alapján nem merik megkérdőjelezni az anyag tulajdonságairól jelenleg is érvényben levő axiómákat?"

Itt van az egyik félreértésed. Ami ismeretet megszereztünk, az marad a helyén, mert így működik a fizika. A fizika modellekkel dolgozik. Arra kíváncsi, hogy ilyen és olyan esetekben mi is történik, hogyan viselkednek ilyen-olsan rendszerek, ezekre állít fel modelleket, amiket a matematika nyelvén ír le. Pl leírhatja egy marematikai modellel, hogy ha egy ilyen meg ilyen kiskocsi gurul egy ilyen meg ilyen lejtőn, hogy gyorsul, meddig gurul, stb... Leírhatja, hogy mi történik, ha két kisautó ütközik. Ha megnézzük, és a modell helyesen jósolta meg a gurulás meg az ütközés kimenetelét, az egy jó modell. Akkor is jó modell lesz, ha nem tudjuk, hogyan épül fel egy kisautó.

Ha van egy atomunk, körülötte elektronok keringenek, akkor leírhatja a fizika matematikai modellekkel, hogy ezek az elektronok hogyan viselkednek. Ha megnézzük és tényleg úgy viselkednek, akkor ez a modell jó, akkor is, ha egyébként sok minden nyitott még a fizikában.

Egy fizikai modell felett csak és kizárólag a kísérletek, megfigyelések mondhatnak ítéletet: ha egy modell úgy ír le egy jelenséget, ahogy azt megfigyelhetjük, az jó modell.

Az elektronok viselkedését pl le tudtuk írni úgy, hog visszaadja a megfigyeléseinket, anélkül, hogy mindenféle sötét anyagot, energiát, meg lovagot belevennénk a buliba. Tehát van helyes modellünk enélkül is.

Minden új fizikai modell, legyen az kvantumfizikához, vagy bármi máshoz köthető, csak úgy működőképes, ha visszaadja a megfigyelések eredményeit. Mivel azokat a régi modellek is visszaadták, UGYAN AZT kell mondania az új modelleknek is, mint a réginek - legalábbis ott, ahol a régi is bevált. Mi a trükk, hol a fejlődés? Hogy az új modellek új jelenségeket IS le tudnak írni, amit a régiek nem. Bővül a kör, a világ egyre nagyobb szeleteit tudjuk lemodellezni. De ahol a régi modellek működtek, ott minden új modellnek is pontosan ugyanazokat az eredményeket kell visszaadnia. Az elektronok viselkedésénél is. Illetve egyaltalán, minden anyaggal, anyagszerkezettel, akármivel kapcsolatos ismeretnél is.

"Professzor Stephen W. Hawking foglalkozik a két elmélet harmonizálásával"

Sajnos ebben kénytelen vagyok kételkedni, a halottak nagyon ritkán foglalkoznak ugyanis ilyesmivel.

"Ő próbálja a speciális relativitáselméletet összeegyeztetni a kvantummechanikával."

Ez épületes marhaság, aki ilyet írt, nem tudja, miről beszél. A kvantummechanikát a speciális relativitáselmélettel már sok-sok évtizede sikerrel összeegyeztették. Hawking professzor még meg sem született, amikor ezt már kipipálta a fizika tudománya. Fun fact: minden kvantumtérelmélet, tehát a kvantumelektrodinamika, a kvantumszíndinamika, a részecskefizikai standard modell ötvözi a kvantummechanikát a speciális relativitáselmélettel.

"Jelenleg ott tart, hogy nem jó semelyik elmélet sem. Tehát állítása szerint mindkét elmélet hibás"

Szintén bődületes nagy marhaság és biztosíthatlak, hogy Hawking ilyet soha nem mondott. Ahogy írtam: egy fizikai modell akkor jó, ha jól, a megfigyeléseknek megfelelően leírja azokat a jelenségeket, amiket le akarunk írni velük. A specrelre ez maximálisan igaz, mint ahogy a kvantummechanikára is. És ennek megfelelően ezek jó modellek, nem hibásak. Vannak jelenségek, amiket nem tudnak leírni, de ettől nem hibásak, csak nem mindenre használhatóak.

Amúgy sejtem, mi a kavarodás oka: az általános relativitáselméletet nem sikerült még összeegyeztetni a kvantumtérelméletekkel. De ettől mind az általános relativitáselmélet, mint a kvantumtérelméletek helyesek. Csak a kettőt egyszerre nem lehet használni. Ami általában nem nagy baj, mert egészen extrémen szélsőséges esetek kivételével soha nem is kell.

Amit ennek ellenére a fizikusok próbálnak összehozni, az egy olyan új modell, amiben a kettőt egyszerre lehet használni. Az áltrel leírja a gravitációt, kvantumtérelméletekkel pedig le lehet írni az elektrogyenge, meg az erős kölcsönhatásokat. Ha valamiért minddel egyszerre kéne számolnunk, bajban vagyunk, ugyanis még nem tudjuk megtenni. Ismételten: ettől nem hibásak ezek a modellek, amikre használjuk őket, arra helyesek, jól írják le a világ azon szegleteit. Mindenre nem jók, van, amit még nem tudunk kiszámolni. Ennyi a történet.

"A gond az ami szinte egyértelmű, hogy NINCS-NEM lehetséges olyan elméletet alkotni ami mindennek megfelel."

A világon semmiből nem következik, hogy ne lehetne ilyet alkotni. Ami azt illeti, igyekszünk is megalkotni. Még neve is van: TOE (ami nem, nem lábujj, hanem Theory of Everything.) Érdemes a kapcsolódó wiki szócikket elolvasni. Még bőven nincs kész, de nincs semmi elvi akadálya, hogy egyszer megalkossuk.

"Hiszen ha lehetséges lenne akkor világmindenséget tudnánk létrehozni, vagy kirobbantani egy újabb Ősrobbanást."

Marhaság. Ismét. Attól, hogy valamit le tudunk írni, még az sem biztos, hogy konkrét esetre alkalmazva a gyakorlatban is ki tudjuk számolni (ó, mennyi ilyen van már a mostani modelleknél is a mostani fiikában!), nem hogy az, hogy bármit alkotni is tudjunk. Attól, hogy tudjuk, hogyan jön létre egy Ia típusú szupernova-robbanás, és mi játszódik le közben, még nem tudunk Ia típusú szupernovát csinálni, sőt, esélyünk sincs rá. Valami megértése nem azt jelenti, hogy azt a valamit össze is tudjuk barkácsolni. Pl egy ősrobbanást a sufniban.

"Hiszen gondolj csak bele, ha téves, vagy nem helyes a relativitás elmélet akkor hogyan épülhetett rá eddig a fizika. Ha nem helyes a kvantummechanika-kvantumfizika, akkor mire épült a quantum számítógép?"

Gratulálok, itt sikerült is bebizonyítani, hogy, de, helyes a relelm és helyes a kvantummechanika is. A valóság azon szeleteit, amit le akarunk velük írni, helyesen írják le. Megint az a gond, hogy nincs megértve, mi is az a fizikai modell.

-------

Az hiszem, hirtelen ennyi. Ha kihagytam valamit, ami érdekelne, szólj nyugodtan.

Egy apró kérdés: te hallgatnál olyan ember véleményére labdaügyileg, aki hosszasan értekezik a különféle labdákról, tajdonságaikról, jól megkritizálja őket, majd kiderül, hogy nem tudja megkülönböztetni a focilabdát a pingponglabdától? Aki simán viszi a pingponglabdát focimeccsre, mert azt hitte, azt azzal kell játszani? Szerintem nem :)

Ez a "összeegyeztetni a speciális relativitáselméletet a kvantummechanikával" tipikusan ilyen dolog. Valaki hallott valamit, hogy valami relativitásizé meg valami kvantumizé nem egyeztethető össze és ennyi. De nem tudja megkülönböztetni az általános relativitáselméletet a speciálistól, a kvantummechanikát a kvantumtérelmélettől. Ha ilyesmit olvas valaki, aki csak nagyjából képben van, pont olyan furán fog nézni, mint a focisták, amikor meglátják, hogy a társuk pingponglabdával a kezében érkezik. És pont ennyire gyorsan bukik le az illető, hogy fogalma sincs a labdákról, hiába írt róluk akármennyit írt róla.