Mi tartja mozgásban az elektront a proton körül? Miért nem tapad hozzá, ha ellentétes pólusúak?

Lényegében igazad van, az elektronok tanulmányozása forradalmasítja a fizikát, a kvantummechanikát, olyannyira, hogy számos téren lépten nyomon új eredmények születnek és már egyszerű halandó ezt nehezen követi, senki, még a kutatók sem mernek erőteljes kijelentéseket tenni, nem azért, mert keveset tud róla a tudomány, hanem túlságosan is sokat.

Hát nézd, én elmondom neked, hogy utoljára ezt a kérdést, ami a főkérdésed, utoljára Bohr, meg Rutheford válaszolta meg nagyjából száz évvel ezelőtt és azóta annyi érdekes részlet jelent meg ezzel kapcsolatban, hogy senki sem mer egyértelmű kijelentést tenni, mert könnyen megcáfolhatják, mindenki csak a saját felismeréseivel foglalkozik és óvatosan viszonyul más felfedezésekhez.

Ehhez az elektron kettős természete is hozzájárul, ami hasonló a fényhez, hullám és kvantum tulajdonságai is vannak.

Ha elolvasod ezeket a linkeket, akkor felderenghet, hogy lehet, hogy olyat kérdezel, amire nem tudjuk a választ, hacsak nem akarsz száz éves definíciót olvasni, amiben egy csomó minden nem szerepel, amit azóta felismertek.

[link]

[link]

@12: Nem. A sötét anyag/energia az ismert anyag egészének mozgására hatással van, de nem így. Az elektronok viselkedését az atommag körül tökéletesen le lehet írni mindenféle sötét anyag és energia nélkül, és azt közvetlen ezek nem befolyásolják.

Már valaki írta neked, hogy rossz sorrendben haladsz. Alapok nélkül akarsz házat építeni, sőt, már a kéményt építenéd, aztán még a falak sem állnak. Ez így nem megy.

@11: Egy tökéletes választ sikerült kiröhögnöd. Nem mellesleg ez egy annyira új magyarázat, hogy csak kicsit több, mint 90 éve tudunk róla.

"ez nekem nem tűnik egy logikus magyarázatnak."

Ez sajnos nem érdekli sem a természetet, sem a tudósokat. Pedig milyen jó lenne, ha a világ mindenhol követné az emberi "logikát"... de nem fogja. Pech.

Kérdező: már figyelmeztettek itt téged, hogy tanulás nélkül NEM FOGOD megérteni ezt a témakört.

Ugye nem esel abba a hibába, hogy mégis azt képzeled, hogy magadtól képes vagy rá?

"mégis úgy beszélnek mintha létezne egy cáfolhatatlanul elfogadott magyarázat."

Amit idáig tudunk, az biztos. Persze, hogy lesznek új felfedezések, de ezek nem fogják a régiek ellenkezőjét mondani.

"ha az anyagi világ 96%-a a sötét energia és a sötét anyag, akkor az elég valószínűtlen, hogy annak ne legyen meghatározó hatása a maradék 4%-ot alkotó atommagok és elektronok mozgására. Nem?"

De, természetesen.

A sötét anyag KIZÁRÓLAG a gravitációjával hat, amit nagy méretekben már ki tudunk mérni, és egyértelműen megszabja pl. a galaxisok elhelyezkedését.

Mást nem.

A sötét energia pedig csak nagyon nagy méretekben hat: pl. két galaxist tud távolítani egymástól.

Mást nem.

"legalább bölcsnek érezheti magát :("

Itt két hibát követhetsz el:

- azt hiszed, hogy érted a dolgokat a józan paraszti eszed segítségével. Na, ez nem fog bejönni.

- azt hiszed, hogy semmit sem lehet érteni. Na, ez sem igaz. Amit tudunk, azt jól tudjuk - legfeljebb látni lehet, hogy van még ott bőven kutatnivaló.

"határozatlanság miatt nem lehetséges, de esetleg csak rövid időre"

Konkrétan ez azt jelenti, hogy létezik pl. olyan atommag-átalakulás, ahol az elektron bemegy az atommagba, és a mag befogja, ott is marad. Ez rendkívül ritka, mivel ehhez az elektronnak nagyon picire kell összemennie, és ez nagyon ritkán fordulhat elő. Attól még, hogy "határozatlanság" a neve, ennek szabályai vannak. Ez egy valószínűség, aminek van egy várható értéke (ez az elektronpálya) és van egy szórása (ez meg az, hogy mennyire tér el a pályától).

Ez mondja meg azt is, hogy az elektron kirepülhet úgy is az atomból, ha ehhez nincs elég energiája, de ez is ritka dolog.

"Szóval az egészre való rátekintés hiányában az igazságaink csak kb. 4%-ban relevánsak, nem?"

Mint fenn mondtam: nem. Ismerjük már néhány hatásukat, és ezt lehet mérni, lehet számolni vele.

Most folyik egy kísérlet, amivel megpróbálják közvetlenül is megmérni a sötét anyagot.

Ha sikerül, utána már csak annyira lesz titokzatos, mint a neutrínó, amit szintén nehéz mérni, de ennek ellenére ma már elég jól ismerjük.

@16-17: A határozatlansági reláció független attól, hogy a jól ismert, 'hagyományos" anyag a világnak hány százalékát alkotja. Ettől ez még így működik, és nincs sok köze a mi határozatlanságunkhoz, a természet működésének egyik törvénye.

A 4%-ot vizsgálva a 4%-ra 100%-ban relevánsak a feltárt fizikai törvények. Teljesen függetlenül attól, hogy mi a maradék 96%, ugyanúgy működik a pauli elv, a hund szabály, de még ohm törvénye, vagy maga a gravitáció is. Vagy heisenberg határozatlansági elve. Vagy bármi más.

Kis irigységet érzek ki a szavaidból, de igazán nincs erre szükség, a tanulás útja előtted is nyitott.

Annakidején mi valami olyasmit tanultunk, hogy az elektronokat négy kvantum határozza meg. Ezek és a kizárási elv határozza meg az adott elektron helyét az atomon belül.

És mivel nincs olyan állapota, melynél a pályája az atommag lenne, így az általad írt eset nem történhet meg...