Az egyenaramu halozatban a negativ toltesu elektronok aramlanak a pozitiv polus fele, de mi tortenik a valtoaramu halozatban? 50-szer valt polust az aram, oda-vissza aramlanak az elektronok? Miert hivjuk az egyik vezetot fazisnak a masikat nullanak?

"Igen. De ezt úgy képzeld el, hogy az elektronok baromi lassan mozognak, óránként pár centit. "

Driftsebesség:

[link]

Az 50Hz-es váltakozó feszültség egy hullámhosszon kétszer vált polaritást, azaz minden eszközön a fézisceruzán is az elektronok másodpercenként 100x váltanak irányt.

A fázisceruza a hőtehetetlenség miatt nem vibrál emiatt 100-al. (Nem vagyok benne biztos hogy glimm és nem csak sima kis izzó van benne, de ezért most nem fogom szétszedni.)

Az áramot egy nagyon nagy értékű ellenállás leszabályozza benne, hogy a használó biztonságban legyen.

Valahogy az a gyanúm, hogy sokan úgy képzelik, az elektronok ténylegesen ide oda vágtatnak. Nem, egyáltalán nem teszik ezt. A golyós példát (ami azért az elektronmozgáshoz viszonyítva rettenetesen erős, bár jó egyszerűsítés) alaposan megfigyelve az látszik, hogy valójában a "hatás" az, ami mozog.

Keletkezik egy potenciálkülönbség, ez a töltésekkel rendelkező (amúgy az atommag körül békésen keringő) elektronokra erőhatást gyakorol. Megváltoztatják mozgásukat, ezt azonnal érzékeli a szomszéd atom, és a hatást továbbadja. Az elektronok zöme nem megy sehová, kering tovább. Csak a hatás megy tovább. Ez az elmélet.

Ennek a gyakorlati megvalósítása a generátor, trafó és mindaz, amit fentebb elmondtak. Minden vezetéknek van ellenállása, ami azt (is) jelenti, hogy ott a keltett (elektromos) energia egy része hő formájában távozik az anyatermészetbe, azaz nekünk elveszik. Emiatt az elektromos hálózatokat úgy tervezik, hogy a legkevesebb legyen a veszteség. A trafók ebben játszanak fontos szerepet.

A fázisceruza valójában egy vezető, amibe egy jelzőt (világító eszközt) iktattak. Amikor a konnektorba dugod, létrehozol egy hálózatot: a konnektor pólusa, a ceruza, te és a föld. Ha a fázisba dugod, a ceruza blokkolja a föld és a konnektorpólus közötti potenciálkülönbséget, és kigyullad a lámpa. Ha a nullába (földbe) dugod, nincs potenciálkülönbség, nincs áramlás, nem ég a lámpa.

A fázis egy olyan vezeték, amelyben a földhöz képest mindig nagy a potenciálkülönbség. A nulla olyan, amiben a potenciálkülönbség elvileg nulla, de ha elrontják a kötéseket, akkor lehet ott is potenciálkülönbség. Hogy ebből ne legyen probléma, beiktatnak egy föld vezetéket. Ebben azért nincs potenciálkülönbség, mert a túlsó vége (többnyire a trafóban, házaknál a főkapcsoló után, stb.) a földbe van vezetve. Vagyis, ha ezt fogdosod, elvileg se csaphat meg áram (persze ezt is lehet ronda módon kötni, és az nagy baj tud lenni).

Hát, bocs, vagy félreértés van, vagy nem hatoltunk még elég mélyre. Kérdés, elég mélyre akarsz-e hatolni.

Azok, akik azt mondták, tehát, hogy a te házadhoz menő energiaáramlásnál nincs nullavezető, azok félrevezettek.

Hogy a nagyobb feszültségű hálózation nincs nullavezető, annak az az oka, hogy a 3 fázisú rendszerben nem a nullán folyik visszafele, ami az egyiken befolyt, hanem a többin.

Ami a kérdésedet illeti, egyszerű alapesetben világítani fog, de ez sok mindentől függ.

Azok, akik behozták a földvezetéket, NEFH-t a beszélgetésbe, nem tették jól, mert először az alapokat kell megépíteni, utána jöhet a felépítmény.

Kisfeszültségű hálózaton a 3 fázis összefogott pontját is elhozzák (ezt hívják nullavezetőnek), így kaphatnak nagyságra nézve kétféle (fázis és nulla között fázis, fázis és másik fázis között vonali), rendszerre nézve másik kétféle (egyfázisú és háromfázisú) feszültséget a fogyasztók. Egy fázison az áram útja fázisvezető - készülék - nullavezető, három fázison fázisvezető - készülék -. másik fázisvezető vagy nullavezető.

Kisfeszültségen nálunk (pontosabban a közcélú hálózatokon) a rendszer egy pontját földelik - többféle előnye miatt. Mivel a nullavezető szimmetriaokok miatt úgyis nagyjából földpontenciálon van, célszerű volt azt földelni.

A többi erre épül rá.

Szerintem pontosan a NEFH a lényeg, ami segít megérteni az áramkör különböző pontjain a potenciálkülönbségeket.

Nagyon lebutítva : 3 laposelem negatív pólusát összekötöd (ez a trafó 3 tekercsének a csillagpontja tehát a NULLA), lekalapálsz a talajba egy vasrudat és ahhoz is hozzákötöd (ez a FÖLDELÉS)

A laposelemek pozitív pontjai a FÁZISOK

Ezután fogsz 4 szál vezetéket (HÁLÓZAT) hozzákötöd őket a 3 pozitív és egy közös negatív ponthoz (3F+N) és elszállítod a villamos energiát a fogyasztókhoz.

A nagy különbség a hogy ez egyenfesz, a valódi pedig 50Hz váltó és a 3 fázis 120 fokos eltolásban van.

Olyan mintha 1 sec alatt 50-szer fordítanád meg az elemek polaritását, de az áramkör jól mutatja a valódit.

A földön nem vezetünk üzemi áramot, nagy az ellenállása.