Mit jelent az f:1,7 fényérték?

Oké. Az objektívek belsejében van egy írisz, ami nyílik-zárul. Ezt blendé ek hívjuk. Minél tágabbra nyitjuk, annál kisebb lesz az F melletti szám - hogy pontosan hogyan kell számítani, már elmondták előttem. Ezt a számot a blende rekeszértékének hívjuk. Egy objektív legnagyobb rekeszértékét az objektív fényerejének hívjuk. Ennél lehet szűkebbre zárni a belndét. A rekeszérték, amivel fotózol, a munkarekesz.

Minél tágabb a blendenyílás (minél kisebb az F melletti szám) annál több fényt enged át a blende, azaz adott érzékenység (ISO/ASA/DIN) mellett annál rövidebb záridővel tudsz fotózni, vagy fordítva: adott záridő mellett annál kisebb érzékenységgel. Ez jól jöhet rossz fényviszonyok mellett, vagy ha gyors mozgást kell kimerevíteni. Ezen kívül minél tágabbra nyitod a blendét, annál kisebb lesz a mélységélességed, és annál szebben és erőteljesebben mosódnak el a mélységélességen kívüli részek - az ún bokeh.

Ha ki akarod emelni a témát a háttérből, érdemes nagy blendenyílással fotózni. Minél fényerősebb egy objektív, azaz minél nagyobb a maximális blendenyílás, azaz minél kisebb a legkisebb beállítható érték az F mellett, annál több a játéktered ilyesmire.

Ugyanakkor a tágra nyitott blende nem jó akkor, ha nagy mélységélességet akarsz. Ezen kívül a legtágabb állásokban adja az objektív a legrosszabb képminőségét (na meg a legszűkebbekben - középső állásokban a legjobb). Azaz a legtágabb állásokban az objektív felbontóképessége romlik, a képszéli sötétedés (vignettálás) erősödik, a kromatikus aberráció mértéke is megnőhet valamennyire stb stb.

Szóval ésszel kell élni az ilyen beállításokkal, de ha tudja az ember, hogy mikor és hogyan használja, jó kis móka lehet.

Egyébként pedig egy mértani sorozatot alkotnak a blende rekeszértékei, ahol a kvóciens gyök kettővel egyenlő. A mértani sorozat mindegyik tagja pont feleannyi fényt enged át az objektíven, mint az előző.

A sorozat tagjai: 1; 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32

Az f:1 lenne az a rekeszérték, amivel az objektíven keresztül pont annyi fény jut át, mint amennyi fény éri a frontlencsét. Az f:1,4 feleannyi fényt enged át, az f:2 negyedannyit, az f:2,8 nyolcadannyit és így tovább.

Egy tagnyi távolságot ebben a sorozatban egy fényértéknek hívunk, rövidítve Fé. Tehát az f:2,8 és az f:4 között egy Fé a különbség. Természetesen nem csak egész fényértéknyi lépésekben lehet állítani az értékeket, hanem gyakran 1/2 és/vagy 1/3-ad Fé-nyi lépésekben is. Az f:1,7 is így jön ki.

@9: ha f:1,7 egy objektív fényértéke, az _nagyon_ jónak számít. Csak a jobb, többnyire fix (és nem túl nagy) gyújtótávolságú obik között létezik ennyire jó.

Természetesen blendével együtt értendő, hisz a fényérték a blendenyílás éd a gyújtótávolság közötti arányszám. Az f:1,7-ben az f az objektíved gyújtótávolsága.

Egy lencserendszer nem egy színes üveg, hanem kissé összetettebb móka,egyrészt, másrészt meglepődnél, mennyire kevés fényt engednek át a színes üvegek. Az emberi agy logaritmusosan érzékeli a fényességváltozást, nem lineárisan. Harmadrészt meg az f:1,7-et eleve csak kivételes esetben, konkrét célra fogod használni, a legtöbb témához eleve érdemes lerekeszelni valamennyire - akár nagyon. Így eleve gyakorlati értelme is nagyon ritkán van a nagyobb fényerőnek. És akkor a gyújtótávolság jelentőségéről még nem is szóltunk. 400mm-en egy f:5,6 úgy mossa a hátteret, hogy az 50mm-es obi f:1,7-e megirigyelheti :)