Mit jelent az, hogy felkeményedés? (Fémek esetén)

Fémek hideg (300°C alatt) alakításakor tapasztalható jelenség. A rugalmassági határ,és a folyáshatár növekszik, a szívósság csökken.

A fémben a diszlokációk száma kb. 4 nagyságrenddel növekszik.

Bővebben: Dr Zorkóczy Béla Metallográfia és anyagvizsgálat 2.7 fejezet (46. oldal)

Általánosabban mondhatjuk, hogy kritikus hőmérséklet alatti alakításnál.

Meg hozzátenném, hogy színfémeknél nemigen van felkeményedés, ötvözeteknél fordul elő jellemzően, ahol az ötvözők okozta rácshibák akadályozzák a diszlokáció-terjedést, így azok kioltódását is.

Vannak kopásálló acélötvözetek, amelyek kifejezetten erre a jelenségre építenek, a felületet érő mechanikai hatások felkeményítik a kérget és ettől lesz kopásálló az anyag.

Tipikus példa a Hardox, vagy csaknem azonos összetétellel más gyártónál XAR vagy Dilidur. Mangán, szilícium, króm, nikkel, molibdén, nemfémes ötvözőként meg szén és bór.

Itt már az összetételen felül a hőkezelési állapot is lényeges, az hozza létre azt a krisztallit-szerkezetet, ami az ötvözőkkel együtt ezt a diszlokáció-sűrűsödést produkálni tudja. Ha az ilyen anyagot túlmelegíted 300 fokon, a krisztallithatárokra kivált ötvözők visszaoldódnak és cheszheted az anyagtulajdonságokat, az acél visszaromlik egy falusi S355 szintjére.

A felkeményedés szerintem mindig ridegedéssel jár. Legalábbis nem tudok olyan esetet, amikor nem.

Alu-ötvözeteknél a hidegkovácsolást szilárdság-növelésre használják és nem tudok róla, hogy hátrányosan változtatná a darab szívósságát. De lehet, hogy csak azért nem, mert a kovácsolás inkább csak a kéreg szerkezetét változtatja meg. Ennek még nem másztam utána, alu-ötvözetekről meg inkább csak ötvözet-összetétel és hőkezelések vonalán voltak tanulmányaim.