Az igaz, hogy az információnak is van tömege?

"és 1 gramm anyag információtartalma több száz terrabite."

Right. 1 gramm anyag (összetételtől függően) kb. 6x10^21-6x10^23 nagyságrendbeli atomot tartalmaz, ha csak a "hétköznapi" anyagokat vesszük számításba (eltekintünk pl. a fémes hidrogéntől, az elfajult anyagtól, a neutroncsillagok anyagától és egyéb egzotikus anyagformációktól). Minden egyes atom legalább egy (igazából sokkal több) adattal jellemezhető, vagyis legalább ennyi információt hordoz. Így aztán egy gramm anyag valójában sokezertrilliárdszor száz terabájt adattal jellemezhető.

Ennyi mindenesetre igaz abból, amit írtál.

"Viszont a 0 tömegű fotonból "

A foton nyugalmi tömege zérus.

Viszont relativisztikus tömege lehet, hisz tudjuk, hogy:

E = m * c^2

ebből következik, hogy:

m = E / c^2

sőt mivel:

E = h * f

ebből következik, hogy:

m = (h * f) / c^2

"Viszont relativisztikus tömege lehet, hisz tudjuk, hogy:

E = m * c^2

ebből következik, hogy:

m = E / c^2

sőt mivel:

E = h * f

ebből következik, hogy:

m = (h * f) / c^2"

Persze, és kihagytad, hogy I=mv és ebből az jön, hogy m=I/v

De tudjuk mit jelentenek ezek? Azt, hogy a részecskék rendelkeznek tömeggel. De mi az a foton? Részecske?? A-A..nem. A foton úgy nevezett kvázi részecske, és hullám. Ami szintén nem helyes, ugyanis a foton részecske és hullám egyszerre, de külön külön nem igaz. Ezek a képletek részecskékre vonatkoznak, de igazak a fényre is, ugyanis részben részecske is. Néha a fizikában jobban szeretik részecskeként kezelni, mert egyszerűbb vele számolni. De itt van az E= mc^2

A c-ről tudjuk hogy fénysebesség...de nem az mert nem c= fénysebesség hanem fordítva. A kettő külön kezelendő! Persze helyes a képlet, csak ebben az esetben feltételezzük, hogy a foton tömeggel rendelkező részecske, pedig hullámként viselkedik, hullámként terjed, részecskeként lép kölcsönhatásba, de ezek mind együtt egyszerre igazak. Tehát nincs tömege, és igy az információnak sincs.

A #23-as hozzászóló azt írta, hogy a foton tömege 0.

Ez nem teljesen igaz, mert csak a nyugalmi tömege a zérus, a mozgásban levő fotonnak van relativisztikus tömege.

De kicsit megkavarom a dolgot: kedves kérdező, mi az információ? Tegyük fel, hogy fénysugárral viszünk át információt, digitális jelekkel, ahol a 0-ás bit a függőlegesen polarizált fény, az 1-es bit a vízszintesen polarizált fény.

Teljesen mindegy, hogy 1-est vagy 0-át küldünk át, hogy a Mona Lisa arcképét digitalizálva (mint értelmezhető adatot vagyis információt), vagy csak csupa 0-ást vagy egyest (ami nem biztos, hogy értelmezhető, tehát kevés információtartalommal bír) a fotonnak mindenképpen lesz relativisztikus tömege.

Vagy lássunk egy másik példát: van egy A4-es papírlapom, ami kb. 5 gramm. Ha teljesen befestem a lapot tintával, akkor nehezebb lesz, de kevés információtartalommal bír. Ha üresen hagyom, nem növekszik a tömege, de ugyancsak kevés információval bír. Ha négyzetrácsszerűen helyezek el pontokat rajta, akkor akár hordozhat információt is - lásd a QR-kódot: [link]

A #23-as hozzászóló azt írta, hogy a foton tömege 0.

Ez nem teljesen igaz, mert csak a nyugalmi tömege a zérus, a mozgásban levő fotonnak van relativisztikus tömege.

De kicsit megkavarom a dolgot: kedves kérdező, mi az információ? Tegyük fel, hogy fénysugárral viszünk át információt, digitális jelekkel, ahol a 0-ás bit a függőlegesen polarizált fény, az 1-es bit a vízszintesen polarizált fény.

Teljesen mindegy, hogy 1-est vagy 0-át küldünk át, hogy a Mona Lisa arcképét digitalizálva (mint értelmezhető adatot vagyis információt), vagy csak csupa 0-ást vagy egyest (ami nem biztos, hogy értelmezhető, tehát kevés információtartalommal bír) a fotonnak mindenképpen lesz relativisztikus tömege.

Vagy lássunk egy másik példát: van egy A4-es papírlapom, ami kb. 5 gramm. Ha teljesen befestem a lapot tintával, akkor nehezebb lesz, de kevés információtartalommal bír. Ha üresen hagyom, nem növekszik a tömege, de ugyancsak kevés információval bír. Ha négyzetrácsszerűen helyezek el pontokat rajta, akkor akár hordozhat információt is - lásd a QR-kódot

A relativisztikus tomeget elmondtam már, hogy részecskéknek van...

a példa pedig nem helyes. Ha ráírom a papírra, hogy a fénynek nincs tomege, ugye novekedik a tomege a papírnak. de ha eltépem a papírt csokkenni fog, pedig ugyan az az informácio van rajta....

de jobbat mondok az informácionak negatív tomege is lehet.. kivágod a papíron a pottyoket, vagy épp ezt a szoveget, és csokken a tomege...

"A relativisztikus tomeget elmondtam már, hogy részecskéknek van... "

És a foton részecske IS és hullám IS. Tehát tömege van, bár csak relativisztikus.

"a példa pedig nem helyes. "

De helyes. Pont azt szimbolizálja, hogy az információnak lehet is meg nem is tömege - kérdés az, hogy mi számít infomációnak.