Gyorsan forgó testnek is megnő tömege?
"baromi nagy átmérőjű forgó korong elvi modellje"
Na igen - csakhogy elkészíteni valódi anyagból kell, az meg szétszakad.
Nem hiszem, hogy a kérdező sufnituningolni akar egy fél fényév méretű korongot. :)
Számomra a kérdés elméleti maradt.
Na igen.
A fekete lyuk körüli akkréciós korong már tényleg ebbe a kategóriába esik.
Mondjuk elég nehéz lemérni, hogy pontosan mi is történik ott.
"A forgástengelytől távolodva egyre nagyobb sebességű pontjaink vannak, tehát egyre nagyobb relativisztikus hatást szenvednek."
Ez azt jelenti, hogy a "legkülső pontok" lesznek a legnehezebbek az egész testben, így azok gravitációs vonzása megnő. És akkor már nem a gömb belseje lesz a tömegközéppont, hanem a külső rétege. És a külső réteg magához vonzza a belső anyagot, amikor már jelentős tömegnövekedés ment végbe (fénysebességhez közeli sebességnél), ebből az következik, hogy maga a tömör gömb egy üreges gömbfelület lesz, ami közepében nincs semmi, csak az üresség. Valamint magán a felületen az idő szinte állna, míg a belsejében normálisan menne. Már ha lenne a belsejében idő, amit kétlek, mivel nem lenne semmi a belsejében (tökéletesen üres lenne), ezért az idő sem létezne benne. Jó logika?
#7:
Bizonyos szempontból jó, másból meg nem.
Az akkréciós korong a kisebb ármérőn nagyobb kerületi sebességű, egy merev, fix korong meg kifelé lenne egyre nagyobb kerületi sebességű.
Itt a relativisztikus hatások a rádiusz mentén pont ellenkező irányba erősödnek.
Attól függ, mit akarunk modellezni, van, amihez jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!