Gyorsan forgó testnek is megnő tömege?
"a "legkülső pontok" lesznek a legnehezebbek az egész testben, így azok gravitációs vonzása megnő"
Két hiba is van ebben. Egyrészt a külső részeknek nem feltétlenül nagyobb a kerületi sebességük, csak akkor, ha azonos lenne a szögsebességük. A differenciált rotáció valószínűbb.
A másik, hogy a relativisztikus tömegnövekedés nem okoz nagyobb gravitációs hatást, nem szó szerint nő meg a tömege a testnek, illetve nem olyan értelemben.
"Egyrészt a külső részeknek nem feltétlenül nagyobb a kerületi sebességük, csak akkor, ha azonos lenne a szögsebességük. A differenciált rotáció valószínűbb."
Ugyanabban a kommentben szerepel a "tömör gömb" kifejezés is, meg a kérdés is forgó testről beszél, szóval én azért megelőlegezném azt az azonos szögsebességet. :)
"A másik, hogy a relativisztikus tömegnövekedés nem okoz nagyobb gravitációs hatást, nem szó szerint nő meg a tömege a testnek, illetve nem olyan értelemben."
Miért, akkor milyen értelemben nő meg a tömege? Ha valaminek megnő a tömege, akkor megnő a tömege. És ha valamije megnő, de nem a tömege, akkor pedig nem nőtt meg a tömege. és mivel a nagy sebességgel haladó testeknek megnő a tömege, ezért megnő a gravitációs vonzása is. Vagy ha nem nő meg a gravitációs vonzása, akkor nem nő meg a tömege sem. De mégis, ha a tömegnövekedés hatására sem nő meg egy test gravitációs vonzása, akkor a gravitációs vonzástól teljesen független lenne a tömeg.
Hajj, ha ez ilyen egyszerű lenne...
Nem, az ilyen relativisztikus helyzetekben a hétköznapi értelmű tömeg és gravitációs hatás nem tehető így egyenlővé.
"a hétköznapi értelmű tömeg és gravitációs hatás nem tehető így egyenlővé"
Miért? Ezt mi bizonyítja? Mérték már meg közel fénysebességgel haladó tárgy tömegvonzását? Mert szerintem még nem. Ha valaminek megnő a tömege akkor megnő a gravitációs vonzóereje is. Amennyiben a nagyon felgyorsuló tárgyaknak nem nő meg a gravitációs vonzóerejük, akkor nem nő meg a tömegük sem. Max a nagy sebesség miatt akkora erővel csapódik be, mintha 2x-ese lenne a tömege az adott sebességen. De mégsem nő meg a tömege. Ha ez így van, akkor a tömör szilárd "golyó" külső pontjai mégsem fogják jobban vonzani a belsőket.
"mégsem fogják jobban vonzani a belsőket"
Mivel ezeknek a sebessége azonos, ezért egymás számára nem nő meg a tömegük sem, tehát a vonzás sem lesz nagyobb.
Tehát a relativisztikus tömegnövekedés mindig viszonyított. Egy nagy sebességű tárgynak megnő a tömege, de csak annyival, amennyivel gyorsabb az általunk kiválasztott viszonyítási pontnál, ahonnan szemlélünk.
De amennyiben a gömb sugara nagy, pl. 10 ezer fényévnyi, illetve a gömbben lévő pontok szögsebessége mindenhol megegyezik, akkor bizony a külső pontok jóval gyorsabbak, mint a belső pontok. Bár elég lehetetlen dolog lenne ez, már csak azért is, mert ha a gömb középpontjától mért 5 fényévnyire lévő pontoknak legalább fénysebességgel kell haladniuk, hogy tudják tartani az iramot a beljebb lévő pontokkal, akkor a legkülső pontoknak a fénysebességnél jóval gyorsabban kéne haladniuk, hogy a szögsebességük meg egyezzen a belső pontokéval. Gondolom értitek mire gondolok.
Pontosan ez a probléma a Q nagy átmérőjű koronggal.
És bizony a forgó mozgás nem relatív, nem köthető hozzá inerciarendszer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!