Ha pi (3,14) nem végtelen szakaszos tizedes tört, akkor a kört, hogy lehet megcsinálni? Mert a körzőm az tudjaUi. :matekból is hülye vagyok, de ez már rég érdkel

"Tehát,hogy MINDENKI értse!!!

Kijelölök egy koordináta rendszerben egy origo pontot,ami pontszerű.VALAKI mondjon egy pontos képletet,amivel egy pontszerűleg kirajzolt kört modellezni tudok."

Ebben az esetben két fogalmat kell definiálnod:

1. Modellezés: Mit értesz a kör modellezésén?

2. Pontos képlet: Mit jelent neked? Maga a "pontos" szó alatt mit értesz, és milyen mérőeszközzel néred ezt a pontosságot?

Megjegyzés: Ha esetleg arra gondoltál, hogy az origó centrumú kört melyik függvény állítja elő, akkor a válasz:

y= ±gyök(R^2-x^2)

Ahol R: a kör sugara, x pedig a független változó.

Pl. Ha a sugár R=1méter, akkor:

y= ±gyök(1-x^2)

A wolframalpha is ezzel a képlettel tudja "modellezni":

[link]

Ugye a képletemhez még egy dolgot hozzá kell tenni:

A kör igazából két darab függvényből van összerakva, szóval a y= +gyök(R^2-x^2) az x tengely fölötti görbe, a y= -gyök(R^2-x^2) pedig az x tengely alatti.

Vagy ha még dörzyöltebb vagy, négyzetre is emelhetsz és azt kapod hogy:

R^2=x^2+y^2

Esetünkben R=1 méter volt, tehát:

1=x^2+y^2

Amelyet természetesen beírhatsz a wolframalphába, mert így is érti:

[link]

A megadott képletekben a 3,14 szóba sem kerül. Ezek magának a körvonalnak a görbéjét adják meg pontról pontra. A pi a rádiusz és a kerület közti hányadosban jelenik meg, a koordinátageometriás egyenletben nem.

Ha a kör egyenletéből valaki mégis elő akarja kaparni a pi-t, akkor fel kell írnia egy integrálást a körvonal hosszának matematikai meghatározására. Na ott már a végén előásható a pi, a kerület egyenletéből adódni fog.

De ezzel sincs baj.

A négyzet átlóját is kiszámíthatod Pithagorasz-tétellel az oldalhosszból, ott is megszületik a szintén irracionális gyökkettő, de ismétlem, ez a matematikát egyáltalán nem zavarja, az irracionális szám furcsának tűnhet hétköznapi logikával, de nincs benne semmi különleges.

Sőt.

A valós számok halmazán éppen a racionális szám az "extra", mert abból van kevesebb (már ha van értelme ilyen kifejezésnek két végtelen összevetésére).

Mondhatnám azt is, a számegyenes állati demokratikus, neki a rajta lévő végtelen sok szám mind egyenértékű. Csak mi tulajdonítunk egyes számoknak egy bizonyos nézőpontból extra jelentőséget. Ettől még ugyanolyan szám, mint a többi.

Ez kb olyan, hogy nincsen tökéletes egyenes sem.

Mivel végtelen szakaszos tizedes tört, végtelen pontból áll a kör, tehát egy végtelen sokszög. Vagyis KÖR!

Mivel persze az párhuzamos egyenesek ELVILEG a végtelenbe találkoznak....De mi is az a végtelen?

Felfoghatatlan egy olyan világban ahol minden véges.

Ki mondta neked, hogy a Pí véges?

Azonban jelenleg kb 8 billiárd jegyét már ki tudták számolni.

De sajnos nincs semmi összefüggés és ismétlődés.

Talán ez az abszolút véletlen kulcsa?

Világunkban minden véges, semmi sem végtelen. A pí számjegyei sem végtelenek. Ahhoz egy idealizált világban kell vizsgálnunk a pít, hogy végtelen számjegye legyen.

Gondolj bele, minden egyes következő számjegy kiszámítása, meghatározása valamekkora mennyiségű energiába kerül. Világegyetemünk által bennfoglalt energia mennyisége véges, tehát a kiszámítható tizedesjegyek számának is végesnek kell lennie, nem lehet végtelen.

Más megközelítésben: a kiszámított jegyeket valahová le is kell jegyzetelni (és az most mindegy, hogy ez a jegyzetelés egy nagyon hosszú papírszalagra történik ceruzával, vagy egy nagyon hosszú mágnesszalagra elektronikus formában, vagy egy nagyon jó emlékezőtehetségű emberi agy jegyzi meg a számjegyeket (vagyis egy nagyon hosszú neuronhálózatban történik a rögzítés)). A jegyzeteléshez szükséges anyagmennyiség sem lehet több, mint Univerzumunk által közrefogott anyagmennyiség.

Épp ezen létező, valós korlátok (vagy éppen azok felfoghatatlan távolsága) miatt találtuk ki az idealizált világot, ahol létezhetnek végtelenek. Aztán megtanultuk, hogyan írjuk le az egyes végteleneket függvények formájában, így már a különböző "sűrűségű" végtelenekkel is tudunk számolni, egymáshoz hasonlítani őket. Sőt, lassan ott tartunk, hogy a végtelenekkel történő számítások száma túlnövi a véges számokkal történő számítások mennyiségét is. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy a mi világunkban végtelen nem is létezik valójában!

Egy bizonyos kiszámított számjegymennyiség után már lényegesen több időt vesz igénybe az esetleges ismétlődés(ek) keresése, mint a következő számjegy meghatározása. És valószínűleg ez sokkal hamarabb bekövetkezett, mintsem eljutottak volna a 8billiárdodik számjegy meghatározásához. Vagyis a pí értékének egyre pontosabb meghatározása során sokkal több időt vesz igénybe annak vizsgálata, hogy valóban irracionális-e a pí értéke, vagy elértük az a pontot, ahonnan végtelen szakaszos tizedes törtté válik. Persze ha megteszi egyáltalán bármikor is.

A fentiek tükrében egy érdekes hipotézis, és egyben egy elgondolkodtató paradoxon is: A pí értékének irracionális voltáról sohasem fogunk tudni 100%-osan megbizonyosodni, hiszen gyakorlatilag önmaga irracionális volta kérdőjelezi meg önmaga irracionálisnak minősíthető voltát! Ugyanis ha valóban irracionális, vagyis ismétlődő szakaszoktól mentes tizedestört, akkor soha nem juthatunk el az utolsó számjegyéig; így aztán azt sem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy valóban ismétlődések nélküli tizedestörtről van szó, tehát nem mondhatjuk rá 100%-os biztonsággal, hogy irracionális. Ez ráadásul igaz minden olyan számra, amelyet ma irracionálisnak tartunk vagy ismerünk, nemcsak a píre (ilyenek pl. a gyökfüggvények, a szögfüggvények, stb.).

Amúgy mit értesz abszolút véletlenen, hogy gyanítod, a pí lehet annak kulcsa? Másképp fogalmazva a kérdést: mennyiben különbözik a "sima mezei véletlen" az "abszolút véletlentől"? Egyáltalán, mi az hogy véletlen?

Sceptic: ,,Ez ráadásul igaz minden olyan számra, amelyet ma irracionálisnak tartunk vagy ismerünk, nemcsak a píre (ilyenek pl. a gyökfüggvények, a szögfüggvények, stb.)."

[link]

BTW a pi irracionális voltának is van bizonyítása, de az hosszú és bonyolult.