Tulajdonképpen mi a differenciálegyenlet?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Ez már majdnem jó, csupán azt nézted el, hogy a végén
x^4/32=f(x)
jön ki, de a lényeg már megvan.
Persze ebben is, meg az előzőben is kimaradt a végéről, hogy +c, hiszen a deriválásnál a konstans egyből kiesik és nem kavar be az eredménybe.
Szóval ilyen a difegyenletek lehető legbutább változata.
Van, amit nem ilyen könnyű kiszámítani, illetve olyan is van, amit papíron nem is lehet, hanem számítógépekkel számolják ki.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Meg ha már kérdeztél konkrét alkalmatási területet, leírom részletesen, amit már az első oldalon pedzegettem:
Egy rugóra ható erő:
F=-D*x ( x a kitérés, D a rugóállandó)
Newton 2. törvénye alapján:
F=m*a (m a tömeg, a a gyorsulás)
A két egyenletből: (F=F)
-D*x=m*a
Nem tudom mennyire tűnik hihetőnek, de ha a kitérést, mint az idő függvényét fogod fel : x(t), akkor annak első deriváltja a sebesség, a második a gyorsulás. Így az előző egyenlet:
-D*x(t)=m*x''(t)
Ha visszaemlékszel a középiskolás fizikaórára, azt tanultátok, hogy a rezgésnél (fázistől eltekintve)
x=A*sin(w*t),
v=A*w*cos(w*t)
a=-A*w^2*cos(w*t)
ahol w=(D/m)^(1/2).
x-et épp a difegyenlet megoldásával lehet megkapni,a többit meg deriválással.
Magad is ellenőrizheted, hogy az x-re kapott fv megoldása a difegyenletnek, valamint a v=x', a=x''.
(( Ezt középiskolában nem árulják el, de a képleteket tanítják,de szerintem jópofa dolog rájönni. :) ))
1, nem emlékszem vissza a középiskolás fizika órákra, mert nem voltak, mindig matek volt helyettük
2,ez által sz@rt se tudok Newtonról
3, hihetőnek tűnik, de csak mert azt írtad, hogy nem tudod mennyire tűnik hihetőnek e
Kezdjük az elejéről. Mi az a kitérés és a rugóállandó?
A tömeg és a gyorsulás az egyértelműnek tűnik. :D
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Elnézést, nem voltam egyértelmű.
Tegyük fel hogy van egy rugód, ami vízszintesen van rögzítve, hozzá kapcsolódik egy kiskocsi, ami surlódás mentesen tud gurulni, és ami kezdetben nyugalomban van. Ezt a kocsit meghúzod, majd elengeded, akkor a rugó miatt ez a kocsi rezegni fog. Kitérés alatt azt értem, hogy a kocsi mennyire tér ki a nyugalmi helyzetétől, méterben mérve.
Rugóállandó alatt azt értem, hogy a rugó 1 m megnyúlásra mekkora erőt fejt ki. Pl ha ez 100, akkor ha a rugót egy méterrel megnyújtod, akkor 100N erővel fogja visszahúzni a kezed. Mértékegysége Newton/méter, tehát a kitéréssel megszorozva Newton-t kapsz, vagyis erőt.
A képletekben az A az amplitúdót jelöli, azaz, hogy mekkora a maximális kitérése a rendszernek.
Csak arra akartam volna rávilágítani, hogy fizika órán használtuk már a differenciálegyenletek alkalmazását, csak akkor nem mondták meg, hogy az az, hanem elmondták a képleteket, és ennyi.
Ha nem jött át, akkor elnézést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!