Nem lenne olcsóbb, ha az űrhajókat nem a Föld felszínéről, hanem magasabbról indítanák? Pl repülőgép felviszi amilyen magasra tudja.

#20

" A kérdést tartsuk már szem előtt, űrhajót említett a kérdező, tehát amikor én is azt mondom, hogy "űreszköz", akkor nyilván nem egy harcászati rakétára gondolok."

Én sem harcászati rakétára gondolok. Szó nem volt harcászati rakétáról. Műholdak pályára állításához használt rakétákról van szó.

"Embereket szállítani az ISS-re, szondákat más égitestekre/-hez és ilyesmi."

Műhold az szerintem eléggé űreszköz...

"2. Azok a példában említett űrrakéták 300-500kg-osak. Mégis mi köze lenne ennek a témához?"

Bizonyos méret alatt szerinted az űreszköz nem számít űreszköznek???

"A Curiosity rover önmagában is 900kg és abban még nincs benne a Marsra jutáshoz és, landoláshoz szükséges extra."

És? A Capstone szonda meg a Hold körül kering, és egy olyan Electron rakétával állították pályára, aminek körülbelül ugyanannyi a kapacitása, mint a Pegasus-nak.

"Jelen pillanatban, ebben a témában az nem igazán vita tárgya, hogy létezik-e ilyen. Erre egy erőteljes nem a válasz."

Olyan rakéta, amit repülőről indítanak, és képes műholdakat pályára állítani, teljesen egyértelműen létezik. Erre egyértelműen igen a válasz. Olyan lehet, hogy nem létezik, amire te gondolsz, csak mondjuk azt sem sikerült értelmesen megfogalmaznod, hogy mi az...

#8 Ha a Föld légköre minimum 10.000 km, és az X-15 ezek szerint nem a világűrbe járt, akkor

- az ISS-t, Mir-t hiba űrállomásnak nevezni, hiszen a légkört nem hagyják el;

- csak az Apollo-program személyzetét nevezhetjük valóban űrhajósnak (10-tól 17-ig). Ez 22 fő és nem Gagarin volt az első, hanem az Apollo-10 3 fős legénysége.

Vagy...

Az X-15 mégis csak járt az űrben.

#22 "az ISS-t, Mir-t hiba űrállomásnak nevezni, hiszen a légkört nem hagyják el"

Mint írtam egy korábbi válaszban: összekevered/összekeveritek a légkört az űrrel. Az űr nem ott kezdődik, ahol a légkör véget ér. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Attól, mert az ISS és társai nem hagyták el a légkört, attól még az űrben vannak és nem hiba űrállomásnak nevezni.

"csak az Apollo-program személyzetét nevezhetjük valóban űrhajósnak"

kontrolcé, kontrolvé. Gagarin és az összes létező űrhajós űrhajós volt, mert az űrben jártak, azaz a 100km-es Kármán-vonalat átlépték. De ez nem azt jelenti, hogy elhagyták a Föld légkörét.

"Az X-15 mégis csak járt az űrben."

Igen... járt... ezt mondtam én is végig, csak ugyebár kevered az űrt a légkörrel. Én azt mondtam, hogy a légkört nem hagyta el, nem pedig azt, hogy nem járt az űrben.

Tanulj: [link]

Kérdező - nincsen és nem is lesz "space catapult", mert az extrém gyorsulás olyan nehézségeket jelent, melyekkel nem érdemes megküzdeni. Egyáltalán nem mindegy, hogy 10 vagy 10000 G-t kell kibírnia az űrbe küldendő tárgynak.

Szerényebb komplexitású elektronikus készülékek kb. 1000G-re konstruálhatók problémamentesen. Az "Excalibur" rendszerű pályamódosító ágyúlövedék talán 6000G-t is képes elviselni - ha hihetünk a PR anyagoknak - de az csak maximum néhányszor tíz kilométerre repül ballisztikus pályán - na meg csak egyszer használatos. Embernél 4G a maximum, a duplájába már gyorsan belehal.

Ráadásul nem lehet olcsó, hisz drága anyagokból készített és jelentős önsúlyú kilövőkapszula kell, ami megvédi a szállítmányt a hiperszonikus sebesség hatásaitól a sűrű légkörben.

Már elvi megfontolások szerint is a folyamatosan gyorsító rakéta messze a legolcsóbb és leghatékonyabb. Az első fokozatra még erősen perspektivikusnak számít a levegőt használó sugárhajtás, de az sem olyan egyszerű, mint amilyennek az látszik. A sztratoszférában ugyanis túl forró kezd lenni a működéshez benyelt levegő, és így a kémiai hevítés elveszti a hatékonyságát.

Olvasgass egy kicsit az űrsikló programról. Úgy becézték őket: a repülő téglák...

[link]